A Kúria szerint is jogtalanul tiltotta meg a rendőrség az Erzsébet híd lezárását – írta Facebook-oldalánHadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő még hétfőn posztolt arról, hogy a rendőrség nem engedélyezte a keddi tüntetését az Erzsébet hídnál. A rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozott. Hadházyék fellebbeztek a döntés ellen, az ügy a Kúriára került.
A Kúria pedig döntött is, csakhogy már a tüntetés megkezdése után.
„Tegnap, már a tüntetés megkezdése után(!) érkezett meg arról a döntés, hogy a pintérség nem is tilthatta volna meg, hogy magán az Erzsébet hídon tüntessünk Pride betiltása és a gyülekezési törvény módosítása ellen. A Kúria szerint sem elfogadható indok a tiltásra az az érv, hogy akadályoztuk volna a közlekedést”
– írja Hadházy, aki azt is hozzátette: „legközelebb akkor ezek szerint teljesen szabályosan, engedéllyel tüntethetünk a híd közepén”.
Kedd este végül a Ferenciek terén kezdődött meg a tüntetés, ahol több ezer ember gyűlt össze. Így a rendőrség egyébként lezárta az Erzsébet hidat is, sőt az este folyamán más hidakat is elfoglaltak a tüntetők.
A Kúria szerint is jogtalanul tiltotta meg a rendőrség az Erzsébet híd lezárását – írta Facebook-oldalánHadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő még hétfőn posztolt arról, hogy a rendőrség nem engedélyezte a keddi tüntetését az Erzsébet hídnál. A rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozott. Hadházyék fellebbeztek a döntés ellen, az ügy a Kúriára került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újra kellett éleszteni Szabó Bálint politikust, aki megpróbálta átúszni a Dunát a tüntetés alatt
A botrányhős politikus ismét trombitált a tüntetőknek, majd megpróbált átmászni egy rendőrautó alatt, végül egy nagyon rossz ötlettől vezérelve a Dunába vetette magát.
Ahogy arról a múlt heti tüntetés alkalmával is írtunk, újra aktivizálta magát Szabó Bálint volt MSZP-s szegedi képviselő, ma független politikus. Akkor a Margit hidat lezáró néhány ezer embernek trombitálta el többek között a Tavaszi szél című népdalt.
A botrányairól elhíresült politikus (aki legutóbb a hétvégén indult az újpesti időközi választáson – mérsékelt sikerrel) a kedd esti tüntetésen is végig jelent volt. A Szabadság hídon megpróbált átbújni egy rendőrautó alatt, amikor a tüntetőket nem engedték át Budára.
Miután ez nem sikerült, úgy döntött, hogy a híd alatt, úszva kel át Budára a mindössze 9 fokos vízben
– írta meg a 444. A Telex azonban úgy értestült, hogy ez annyira nem sikerült neki, hogy
akciója után újra is kellett éleszteni.
A Police.hu azt írja: 21 óra 20 perc körül a Boráros térnél a korábbi gyűlés egyik részvevője átadta trombitáját egy másik férfinak, majd bemászott a Dunába. A bedobott mentőöv mellett azonban ő többször is szándékosan elúszott. Miután a rendőrök a hajójukba emelték, nem mutatott életjeleket, ezért azonnal megkezdték az újraélesztését. A mentőszolgálatnak már stabil állapotban adták át.
Ahogy arról a múlt heti tüntetés alkalmával is írtunk, újra aktivizálta magát Szabó Bálint volt MSZP-s szegedi képviselő, ma független politikus. Akkor a Margit hidat lezáró néhány ezer embernek trombitálta el többek között a Tavaszi szél című népdalt.
A botrányairól elhíresült politikus (aki legutóbb a hétvégén indult az újpesti időközi választáson – mérsékelt sikerrel) a kedd esti tüntetésen is végig jelent volt. A Szabadság hídon megpróbált átbújni egy rendőrautó alatt, amikor a tüntetőket nem engedték át Budára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: A Kossuth térhez érkezett a tüntetők maradéka, ismét farkasszemet néztek a rendőrsorfallal
Még itt is jelentős számú tüntető gyűlt össze Orbán Viktort, a Fideszt szidva, és a gyülekezési jogért skandálva. Innen is tovább álltak azonban, az Oktogonra.
Miután korábban három hidat elfoglaltak, majd a Petőfiről a Nagykörútra vonultak, végül a tüntetők maradéka (minimum párszáz ember, de a vonulás miatt nehezen becsülhető), elérte a Margit hidat is.
Mivel itt is az úttesten és a síneken közlekednek, a ma este tüntetői elmondhatják magukról, hogy immár a negyedik hidat zárják le miattuk.
Igaz, nem egyszerre négyet, mert a BKK Infó jelentése szerint időközben a másik három helyszín „felszabadult”.
Mivel innen sem engedték tovább őket Budára, végül a tömeg nagyobbik része a Kossuth térre vonult, ahol a Parlament előtt néztek farkasszemet a rendőrökkel. Becslések szerint a tömeg még mindig ezer fő körül lehet, bár mások csak néhány százra tippelik. Néhányan még érkeznek azok közül, akik korábban a Szabadság, majd a Margit hídon álltak blokádot. A 2-es villamos mindenesetre jár a háttérben.
A tüntetők azt kiabálják, hogy „Nem hallgatunk el!”, „Mocskos Fidesz!” és hogy „A gyülekezés alapjog!”. Időnként csúnyábbakat is, Simicska Lajost idézve. Azt is állítják: „Nem megyünk haza!”
Innen egy idő után néhány százan – folyamatos skandálás mellett – az Oktogonra indultak.
Miután korábban három hidat elfoglaltak, majd a Petőfiről a Nagykörútra vonultak, végül a tüntetők maradéka (minimum párszáz ember, de a vonulás miatt nehezen becsülhető), elérte a Margit hidat is.
Mivel itt is az úttesten és a síneken közlekednek, a ma este tüntetői elmondhatják magukról, hogy immár a negyedik hidat zárják le miattuk.
Igaz, nem egyszerre négyet, mert a BKK Infó jelentése szerint időközben a másik három helyszín „felszabadult”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról írtunk, folyamatosan békésen zajlott a kedd esti tüntetés, amit Hadházy Ákos hirdetett meg kedd estére, a gyülekezési törvény korlátozása miatti tiltakozásul.
A demonstrálók a Ferenciek terén elhangzott beszédek után spontán menetelésbe kezdtek, elfoglalták a Szabadság, a Petőfi, majd az Erzsébet hidat is. Később a Nagykörúton vonultak, majd blokád alá vonták a Margit hidat, innen pedig a Kossuth térre érkeztek. Onnan az Oktogonra vonultak volna, de nem messze a Kossuth tértől néhány száz rendőrrel szemben megállt a vonulás.
Itt legalább két esetben incidens történt a rendőrök és két tüntető között – derült ki a Kontroll YouTube-közvetítése alapján.
Információk szerint egy nő és egy férfi (utóbbi egy nagy táblát és egy zászlót tartva a kezében) ellenállt a megkezdett igazoltatásoknak, ezért őket a rendőrség kényszert is alkalmazva távolította el a helyszínről.
Ahogy arról írtunk, folyamatosan békésen zajlott a kedd esti tüntetés, amit Hadházy Ákos hirdetett meg kedd estére, a gyülekezési törvény korlátozása miatti tiltakozásul.
A demonstrálók a Ferenciek terén elhangzott beszédek után spontán menetelésbe kezdtek, elfoglalták a Szabadság, a Petőfi, majd az Erzsébet hidat is. Később a Nagykörúton vonultak, majd blokád alá vonták a Margit hidat, innen pedig a Kossuth térre érkeztek. Onnan az Oktogonra vonultak volna, de nem messze a Kossuth tértől néhány száz rendőrrel szemben megállt a vonulás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Életének 60. évében elhunyt Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán az MTI-vel.
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban, általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
1988 áprilisában elsők között lépett be a Fiatal Demokraták Szövetségébe, a műegyetemi csoport alapító tagja és vezetője volt. 1989 augusztusában részt vett a prágai Vencel téren tartott antikommunista tüntetésen, majd nyolc napig éhségsztrájkot folytatott Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt, így tiltakozva a tüntetés szétverése és a résztvevő magyar fiatalok őrizetbevétele ellen.
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alakuló ülésén korjegyző volt. A honvédelmi bizottság és a nemzetbiztonsági bizottság tagja, majd utóbbinak 1993-tól 1994-ig elnöke volt.
Tagja volt az Észak-atlanti Közgyűlésben dolgozó magyar országgyűlési delegációnak, ahol részt vett a védelmi bizottság tevékenységében, majd az Észak-atlanti Közgyűlés akkori egyetlen kelet-európai jelentéstevője lett. 1993-ban a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökévé választották.
Az 1994-es országgyűlési választáson ismét pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról jutott a parlamentbe, ahol a honvédelmi bizottság alelnöke, majd 1995-től tagja volt. 1994-ben a Fidesz elnöki posztjáért is elindult Orbán Viktor ellen, sikertelenül.
1998-tól 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, majd visszatért eredeti szakmájához, és a Budapest Aréna projektigazgatója lett.
A 2002-es önkormányzati választáson Szentendrén önkormányzati képviselővé választották, majd 2006-ban visszavonult a politikától és építészmérnökként dolgozott.
2012-től előbb az Országgyűlés Hivatalának munkatársaként, majd 2017-től a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként irányította a Kossuth Lajos tér, majd az Országház tágabb környezetének építészeti megújítását. A Nemzet Főterének és az Országház látogatóközpontjának átadása után a Wellisch-palota és a Balassi Bálint utcai Tisza Lajos irodaház rekonstrukcióját, majd a Szabad György Irodaház megépítését irányította. Nevéhez fűződik a Vértanúk tere helyreállításának irányítása, valamint építészeti ötletgazdája volt a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének. A sajtóiroda a közleményben azt írta, hogy szenvedélyesen szerette az Országház épületét, társszerzője volt a "A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll" című könyvnek. Szívügye volt az Országház tervezett belsőépítészeti újjászületése valamint a Kossuth téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épületeinek folyamatban lévő megújulása.
Munkáját mindig a felelősségtudat és a minőség eszménye vezérelte - írták.
Ez év március 15. alkalmából az első demokratikusan választott országgyűlésben végzett munkája, valamint a Kossuth Lajos tér és környéke rekonstrukciójának előkészítése és megvalósítása érdekében folytatott kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Érdemrend polgári tagozat kitüntetésben részesítette.
Az Országgyűlés és az Országgyűlés Hivatalának munkaközössége főt hajt a 60. életévében elhunyt egykori munkatársa emléke előtt. Wachsler Tamást az Országgyűlés Hivatala saját halottjának tekinti - áll a közleményben.
Életének 60. évében elhunyt Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán az MTI-vel.
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban, általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
