Hosszú Facebook-posztban adott hangot csalódottságának Hadházy Ákos amiatt, hogy a Momentum megváltoztatta a döntését, és mégis ott lesznek a Parlament nyitó ülésén, ahol az eskütételig maradnak.

A Parlamentbe a Momentum listájáról bejutott politikus arról ír, hogy egyet értett Fekete-Győr Andrással, aki hétfőn levéleben közölte Kocsis Mátéval, hogy a Momentum nem vesz részt az alakuló ülésen, mivel nem teljesülnek a parlament működésének alapfeltételei. Ugyanakkor elszomorította, hogy a párt megváltoztatta a döntését azután, hogy „Kocsis Máté megfenyegette a parlamenti pártokat, hogy ne merészeljenek távol maradni arról az ülésről, ahol az új parlament kimondja: a választások szabályos rendben zajlottak.”

Hadházy szerint „két lehetőség volt csak: vagy a Fidesz hátrált meg, vagy a Momentum”.

„A Momentum elnöksége döntött. Szerintem rosszul, sőt, tragikusan, de ezzel már nekik kell együtt élniük, nekik kell a választókkal elszámolniuk” – írja a Parlamentben az előző ciklusban független képviselőként dolgozó képviselő. Szerinte a közlemény szövegéből látszik, hogy „értik ők, miről van szó, de a fenyegetés vagy valamilyen más megfontolás hatott”. Ugyanakkor hozzátette, hogy biztos benne, hogy lesznek ügyek, amikben szövetségesként együtt tudnak dolgozni a Momentummal.

„Ez a választás egy elcsalt választás volt, a parlamentben pedig már eddig sem volt meg a lehetősége a képviselőknek ellenőrizni a kormányt” – írja Hadházy, aki azt is hozzáteszi: „hibrid rezsimet hibrid ellenzékkel nem lehet megdönteni”.

A politikus hétfő délután 5 órára a Kossuth térre hívta az embereket, ahol „köztéri fogadóórát” fog tartani. Arról is tájékoztat, hogy az alakuló ülés napján nem lesz benn a parlamentben, de nem zavarja, ha emiatt a kormányközeli sajtó összeférhetetlennek tartja, mert – mint fogalmaz – maximum a képviselők között marad egyedül, de nem a választók között.

– számol be a Parlamenten kívüli munkatervéről Hadházy Ákos.

A hvg.hu megkereste Hadházyt, aki azt mondta: „sok mindent át kell most gondolni”, és nem döntötte még el, hogy a konfliktus után beül-e a Momentum parlamenti frakciójába vagy független képviselőként folytatja tovább a munkát. Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy „egy frakció a jelen körülmények között a parlamenti színjáték terepe”. Ami kétségtelenül tűnhet így a politikus szemszögéből, azonban nem mindegy a pártnak. A Magyar Hang felhívta a figyelmet: ha Hadházy valóban független képviselő lesz, és nem Momentum-frakciótag, akkor a párt képviselőcsoportja tízfősre csökken, ráadásul a képviselői létszám csökkenésével a Momentum akár több tízmillió forint költségvetési támogatástól is eleshet.

Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után metán-gázfelhők borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál.

Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja.

Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt kiszámolta, hogy az ICOS adatait felhasználva arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött.

A kutató kiemelte, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, nem válik gyúlékonnyá ebben a koncentrációban sem.

Egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére.

Samset szerint viszont az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani szivárgás, ugyanis

Pénteken megkezdték Alekszej Navalnij panaszainak tárgyalását a kirovszkiji bíróságon.

Navalnij távmeghallgatással vett részt a tárgyaláson és amikor szót kapott, a Zona tudósítása szerint a mozgósításra és a háborúra utalva a bírónak azt mondta:

A bíró ekkor félbeszakította őt. Amikor egy tudósító a szünetben megkérdezte a megszállt ukrán területek annektálásáról, Navalnij azt mondta:

Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció, mivel itthon már hoztak intézkedéseket az energiacégek extraprofitjának elvonására - erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Eurológus szerint.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken a vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben. Az elfogadott intézkedések között van az is, hogy

A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.

A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

Az ülést követő tájékoztatón Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem rontott és igazán nem is javított a jelenlegi helyzeten a mai tanácsülés. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy mivel nem szerepelt a gázársapka, ezért a kormány támogatta az előterjesztést.

Szijjártó szerint ugyanakkor

"A már Magyarországon működtetett adózási-pénzügyi mechanizmusok céljukban, hatásukban gyakorlatilag ugyanazt a célt és hatást érik el, mint amelyről most itt szó volt" - mondta Szijjártó, aki szerint így „ez a csomag alkalmatlan arra, hogy megoldást hozzon a jelenlegi energiaellátási válságra Európában”.

A miniszter azt üdvözölte, hogy az újabb intézkedések nem tartalmaznak gázársapkát, az ugyanis szerinte alapvetően lehetetlenítené el Magyarország ellátását. Szijjártó felidézte, hogyha az unió ársapkát vezetne be, akkor az oroszok „leállítják teljesen a gázszállítást Európa irányába”. Szerinte ez szankciós intézkedés, de az EU kereskedelmi köntösbe akarja öltöztetni, amelynek elfogadása esetén már nincs vétóra lehetőség.

A szerdán bemutatott csomagnak ugyanis része lenne az is, hogy egyes építőipari, mérnöki, informatikai szolgáltatások orosz vállalatoknak történő nyújtását megtiltaná az EU. Ez pedig problémát okozhat a paksi bővítésnél, hiszen a Roszatom amerikai, német és francia vállalatokkal kötött alvállalkozói szerződéseket.

Vlagyimir Putyin aláírta azt a szerződést, amellyel Oroszországhoz csatoltak négy ukrajnai régiót - írja a Guardian. A ceremóniára péntek délután a Kremlben került sor a teljes orosz politikai elit részvételével.

A csatlakozási szerződést az orosz elnök, illetve a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői írták alá. A dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell.

Az aláírás előtt Putyin beszédében bejelentette, hogy négy új régiója van Oroszországnak.

Putyin azt is megígérte, hogy a „rendelkezésükre álló összes eszközzel” meg fogják védeni az újonnan elcsatolt területeket.

A Guardien cikkében megjegyzi, hogy ezzel Ukrajna területének körülbelül 15 százalékát - több mint 100 ezer négyzetkilométert - annektálta Oroszország.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MTI beszámolója szerint azt mondta korábban, hogy Oroszország agressziónak fogja tekinteni az "új területeire" mért ukrán katonai csapásokat. Peszkov azt is közölt, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz.

Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja például jelenleg ukrán ellenőrzés alatt áll.