Ahogy arról korábban beszámoltunk, beomlott a Paks 2 építkezés egyik gödrének fala. Erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be. A politikus azt is megírta: „az engem informáló munkások szerint már nemcsak a német mélyépítő cég, hanem az oroszok is levonulnak és sok száz embert (nem csak magyarokat, hanem orosz, kazah és török munkavállalókat) is kirúgnak”. Nem sokkal ezután Csárdi Antal parlamenti képviselő bejutott az építkezésre. Bejegyzésében az ellenzéki politikus azt írta: „a személyes megtekintés során rendkívül ügyeltek arra, hogy a problémás területnek még a közelébe se jussunk. Az 5. blokk munkagödör bemutatásakor kizárólag a gödör északi végét mutatták meg, a repedésekkel, állékonysági gondokkal teli déli szakaszról nem számoltak be, és ottlétünk alatt különösen vigyáztak arra, hogy észrevehetetlen maradjon minden olyan elváltozás, deformáció, ami a problémára utalt volna”.
Hadházy Ákos szerdai posztjában arról írt, hogy a Paks 2-vel kapcsolatos parlamenti bizottsági ülés lezajlott, de a kormánypárt képviselői nélkül. „Ott volt viszont az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnöke, aki korrekt módon igyekezett válaszolni a kérdésekre. A beruházó Paks II. Zrt. vezetése már nem volt ilyen lelkes, ők inkább igyekeztek mellébeszélni.
A lényeg: január 30-án az 5. blokk munkagödrében OMLÁS történt, az OAH elnöke következetesen ezt a kifejezést használta, nem próbálta bagatellizálni a helyzetet. A repedéseket már január 15-én észlelték, a munkavégzést pedig január 30-án leállították. Csárdi Antal képviselőtársam és egy kollégám viszont február 6-án a helyszínen járt, nekik erről akkor elfelejtettek szólni a Paks II. emberei...”
– írta Hadházy.
Hozzátette: „A bizottsági ülésen átadtak egy anyagot, ami tartalmaz egy fényképet is az omlással érintett szakaszról, ezt ezúton nyilvánosságra is hozom. A látvány egyáltalán nem megnyugtató. Az OAH elnöke azt ígérte, kivizsgálják, mi történt és mennyire szilárd az a szakasz, ehhez azonban szakértői vélemények kellenek. A vizsgálatnak nincs határideje, jelenleg nem lehet megmondani, mikor végeznek.”
A képviselő arról is írt, hogy „Paks II. vezetői nem nagyon kívántak érdemben válaszolni az egyéb problémákat, például a tömeges elbocsátásokat vagy az orosz alvállalkozót érintő fekete foglalkoztatást érintő kérdésekre, mondván, hogy ez nem rájuk tartozik.”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, beomlott a Paks 2 építkezés egyik gödrének fala. Erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be. A politikus azt is megírta: „az engem informáló munkások szerint már nemcsak a német mélyépítő cég, hanem az oroszok is levonulnak és sok száz embert (nem csak magyarokat, hanem orosz, kazah és török munkavállalókat) is kirúgnak”. Nem sokkal ezután Csárdi Antal parlamenti képviselő bejutott az építkezésre. Bejegyzésében az ellenzéki politikus azt írta: „a személyes megtekintés során rendkívül ügyeltek arra, hogy a problémás területnek még a közelébe se jussunk. Az 5. blokk munkagödör bemutatásakor kizárólag a gödör északi végét mutatták meg, a repedésekkel, állékonysági gondokkal teli déli szakaszról nem számoltak be, és ottlétünk alatt különösen vigyáztak arra, hogy észrevehetetlen maradjon minden olyan elváltozás, deformáció, ami a problémára utalt volna”.
Hadházy Ákos szerdai posztjában arról írt, hogy a Paks 2-vel kapcsolatos parlamenti bizottsági ülés lezajlott, de a kormánypárt képviselői nélkül. „Ott volt viszont az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnöke, aki korrekt módon igyekezett válaszolni a kérdésekre. A beruházó Paks II. Zrt. vezetése már nem volt ilyen lelkes, ők inkább igyekeztek mellébeszélni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
átcsoportosítja a Németországban állomásozó amerikai csapatok egy részét Kelet-Európába, a lehetséges célpontok között Magyarország is szerepel
– írja a brit The Telegraph.
Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 35 ezer aktív katonát állomásoztat Németországban. Trump többször is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia saját védelmében. Egy, a Fehér Házhoz közel álló forrás szerint az elnök egyre elégedetlenebb azzal, hogy Európa szerinte a háborút szorgalmazza. „Trump dühös, mert úgy látja, hogy Európa háborúba akarja sodorni magát” – mondta a forrás.
A The Telegraph úgy tudja,
Trump azokat a NATO-tagállamokat részesítené előnyben a csapatok átcsoportosításánál, amelyek az elmúlt időszakban növelték védelmi kiadásaikat. A lap szerint Magyarország is felmerült lehetőségként, mivel „szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal”.
Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: „Bár egyelőre nincs konkrét bejelentés, az amerikai hadsereg mindig mérlegeli a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a legjobban kezelje az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyeket.”
Trump korábban már hozott hasonló döntéseket. Első elnöki ciklusa alatt mintegy 12 ezer katonát vont ki Németországból, azonban ezt a lépést Joe Biden később leállította. Jelenleg mintegy 160 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az ország határain kívül, közülük a legtöbben Németországban állomásoznak.
A The Telegraph információi szerint Trump elképzelése része annak a tervnek, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokat úgy alakítsák át, hogy azok a magasabb védelmi kiadásokkal rendelkező tagországokat részesítsék előnyben. Az elnök többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert szerinte nem teljesítik a GDP-arányos védelmi kiadási célokat, és ezzel aránytalan terhet rónak az Egyesült Államokra. „Amikor először találkoztam a NATO-val, észrevettem, hogy egyes országok egyáltalán nem fizetnek. Azt mondtam, várok a második találkozóig” – mondta Trump az Ovális Irodában. – „És akkor világossá tettem: ha nem fizetnek, mi nem fogjuk őket megvédeni.”
A The Telegraph szerint Trump döntése összefügghet azzal, hogy Magyarország a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson megvétózta az Ukrajna támogatásának megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet az összes többi uniós tagállam jóváhagyott. Orbán Viktor korábban többször is ellenezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és gyakran hangoztatta, hogy a konfliktus ügyében eltérő álláspontot képvisel.
A lap szerint az amerikai kormány már hosszabb ideje fontolgatja csapatainak európai jelenlétének újragondolását. A müncheni biztonsági konferencia előtt Christoph Heusgen, a rendezvény vezetője arról beszélt: „Az Egyesült Államok valószínűleg be fogja jelenteni, hogy jelentős számban vonja ki katonáit Európából.”
A The Telegraph megjegyzi, hogy a republikánus JD Vance is felvetette a németországi amerikai jelenlét csökkentését. A politikus szerint az amerikai adófizetők nem fogják elfogadni, hogy az ország katonái olyan helyen állomásozzanak, ahol szerinte korlátozzák a szólásszabadságot. „Több ezer amerikai katona van Németországban. Ön szerint az amerikai adófizetők ezt támogatni fogják, ha valakit Németországban bebörtönöznek egy sértő tweet miatt? Természetesen nem” – mondta Vance a Konzervatív Politikai Akciókonferencián (CPAC).
Az amerikai elnök tervei szerint az Egyesült Államok európai katonai kontingensét 20 százalékkal csökkentené, miközben pénzügyi hozzájárulást kérne a maradó csapatok fenntartásához.
Európai vezetők egyre jobban aggódnak, hogy Trump gyengíteni fogja az Egyesült Államok elkötelezettségét a kontinens biztonsága iránt. Brüsszelben ezért rendkívüli egyeztetéseket tartottak arról, hogy hogyan erősíthetnék meg saját védelmi képességeiket.
„Minket is sokként ért”: bezárt a győri Xantus János Állatkert egy rendkívül veszélyes betegség miatt
Az állatkertben több olyan faj is él, amelyek fogékonyak lehetnek erre a pusztító betegségre. Ezért az ő védelmükben hozták meg a szigorú intézkedéseket.
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A győri állatkert a közösségi oldalán írt meg, hogy bezárnak. Az állatkert állatorvosa, dr. Bagó Bálint egy rövid videóban elmagyarázta, hogy miért volt szükség a drasztikus intézkedésre.
A bejegyzésük szerint
a Győri Xantus János Állatkert járványveszély miatt, lakóinak egészségügyi védelme érdekében ideiglenesen bezárta a kapuit.
"Az állatkertünkben rengeteg, a betegségre fogékony állatot tartunk. Közülük több faj, mint a törpevíziló, vagy az alföldi anoa természetben kihalás szélén álló fajok, illetve európai tenyészprogram keretében vannak nálunk, mint a zsiráf és az afrikai elefánt. Ezért sajnálattal közöljük, hogy a hatóság határozata és lakóink biztonsága érdekében az állatkert a zárlat hatósági feloldásáig zárva tart.
VIDEÓ: A Győri Állatkert állatorvosa
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A győri állatkert a közösségi oldalán írt meg, hogy bezárnak. Az állatkert állatorvosa, dr. Bagó Bálint egy rövid videóban elmagyarázta, hogy miért volt szükség a drasztikus intézkedésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A lengyel kormány vezetői – a miniszterelnök és a külügyminiszter – ismét kiállították magukról a bizonyítványt – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán szombat reggel, miután Donald Tusk szokatlanul élesen bírálta a magyar miniszterelnököt.
A lengyel kormányfő a csütörtöki, rendkívüli EU-csúcs után egész pontosan úgy fogalmazott:
Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.
Erre érkezett Szijjártó Péter válasza, aki szerint „miközben lábbal tiporják a jogállamiságot Lengyelországban – brüsszelitáknak azt is szabad – arról oktatnak minket, hogy mi Európa érdeke”.
„Szerintük a háború folytatása, szerintünk pedig a béke. Szerintük az öldöklés és a pusztítás, szerintünk pedig a béke megteremtése. S a béke megteremtésére most komoly esély kínálkozik: Donald Trump béke iránti erőfeszítései sikerrel járhatnak.”
A magyar külügyminiszter szerint kár, hogy a lengyel kormány „akadályozni próbálja a béketárgyalásokat”, és ez a brüsszeli magatartás az, ami elszigeteltté teszi az Európai Uniót.
„A világ nagy többsége – élén az Egyesült Államokkal és benne Magyarországgal – békét akar, az Európai Unió huszonhat tagállama – benne Lengyelország – a háború folytatására szavaztak csütörtökön. Kár…”
- zárta a bejegyzését a magyar külügyminiszter.
A lengyel kormány vezetői – a miniszterelnök és a külügyminiszter – ismét kiállították magukról a bizonyítványt – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán szombat reggel, miután Donald Tusk szokatlanul élesen bírálta a magyar miniszterelnököt.
A lengyel kormányfő a csütörtöki, rendkívüli EU-csúcs után egész pontosan úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor válaszolt arra, tényleg TEK-esekkel akarták-e kimenekíteni a boszniai szerb elnököt, Milorad Dodikot
A magyar miniszterelnök és a külügyminiszter is elutasította a felvetést, bár egy újságíró szerint több forrás is megerősítette, hogy a TEK-nek nem a gyakorlatozás volt a valós célja.
Milorad Dodik barátjának nevezte Orbán Viktort, februárban, miután letöltendő börtönre ítélték, nem jogerősen. A magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította őt. A boszniai szerb vezető arról is beszélt, hogy a magyar terrorelhárítás vezetői is az országba érkeztek.
A TEK azt közölte, hogy egy nemzetközi gyakorlaton vesznek részt. Egy angol portál azonban azt állította, hogy mindez csak egy fedősztori volt. Valójában egy titkos kiküldetést teljesítettek, és Dodik kimenekítése lett volna a feladatuk, ha a hatóságok megpróbálták volna őt letartóztatni.
Orbán Viktor és Szijjártó Péter azonban azt mondták, hogy nem ez volt a cél.
A miniszterelnök közölte: "Ilyen terv nem volt". A külügyminiszter pedig azt mondta, hogy mindenben a nemzetközi előírásokat követték, és ezek megkérdőjelezését nem fogadják el.
Panyi Szabolcs VSquare újságírója azt mondta az RTL Híradónak, hogy több forrással is beszélt, akik azt állították, hogy ha Dodikot letartóztatták volna, akkor a tekesek megpróbálták volna valamilyen módon, a horvát határon át - Horvátország és hatóságai tudta nélkül - Magyarországra menekíteni.
A boszniai ország kormánya az oroszbarát Dodikot azzal vádolja, hogy a polgárháborút lezáró daytoni békeegyezményt megsértette. A magyar kormány azonban a szerb vezető mellé állt. Emiatt a védelmi miniszter nem engedte hétfőn, hogy leszálljon a magyar külügyminiszter helyettesének gépe Szarajevóban. Szijjártó Péter ennek kapcsán azt mondta a Híradónak: jobb lenne, ha az ország vezetői inkább az együttműködésre koncentrálnának, mert Magyarország sokat segíthetne nekik az európai integrációban.
Csütörtökön Bosznia-Hercegovina horvát államelnöke hivatalosan is kérte az Európai Uniótól, hogy a közös uniós békekontingensből vonják ki a magyar katonákat.
Milorad Dodik barátjának nevezte Orbán Viktort, februárban, miután letöltendő börtönre ítélték, nem jogerősen. A magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította őt. A boszniai szerb vezető arról is beszélt, hogy a magyar terrorelhárítás vezetői is az országba érkeztek.
A TEK azt közölte, hogy egy nemzetközi gyakorlaton vesznek részt. Egy angol portál azonban azt állította, hogy mindez csak egy fedősztori volt. Valójában egy titkos kiküldetést teljesítettek, és Dodik kimenekítése lett volna a feladatuk, ha a hatóságok megpróbálták volna őt letartóztatni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
