HÍREK
A Rovatból

Feljelenti az MSZP Matolcsy Györgyöt a forint árfolyamának rontása miatt

Bíznak abban, hogy nem maradnak el a következmények a jegybankelnök mondatai miatt, amelyek szerintük a forint további elértéktelenedését eredményezhetik.

Link másolása

Feljelenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét az MSZP a forint árfolyamának rontása miatt - mondta el a párt társelnöke szerdai online sajtótájékoztatóján.

Matolcsy György hétfőn, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén közölte: Magyarország válságközeli helyzetben van, a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa - emlékeztetett Komjáthi Imre.

"A jegybankelnök ezzel a kijelentésével keringőre hívta a spekulánsokat. Nem csupán sokadjára tette lejtőre a forintot, de olyan veszélynek tette ki hazánkat, amilyet jegybankelnöktől még nem láttunk. Ez gazdaságtörténelmi bűn"

- fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy ezért feljelenti a jegybankelnököt.

Mint mondta, bíznak abban, hogy Polt Péter legfőbb ügyész teljesíti alkotmányban foglalt feladatát, és nem maradnak el a következmények Matolcsy mondatai miatt, amelyek a forint további elértéktelenedését eredményezhetik.

Az MNB törvényben foglalt elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása - emlékeztetett a szocialista politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Két nap után eltüntették a tanulmányt, amit a debreceni akkumulátorgyár valódi vízfogyasztásáról írtak
Ironikus módon pont aznap adott ki egy szórólapot az önkormányzat, amiben cáfolták a gyár hatalmas vízfogyasztásáról szóló híreket. Az áramfogyasztás is brutális lesz.

Link másolása

A hét elején Debrecenben egy szórólapot kezdtek el osztogatni arról, hogy mi az igazság és mi a hazugság az akkumulátorgyárról, ami ellen a lakosság nagy része tiltakozik: volt már tüntetés is, a második közmeghallgatáson az ügyben pedig verekedés tört ki.

A röplap a tiltakozók egyik legfontosabb érvét, a gyár tervezett hatalmas vízfogyasztását is hamisnak állította be: szerintük hazugság, hogy az ipari park naponta 40 ezer köbméter vizet fogyasztana, hanem elég lesz napi 25 ezer is.

A szórólap megjelenésével egy időben, hétfőn a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétettek egy 186 oldalas tanulmányt, amely azt állítja, hogy átlagosan 42 500 köbméter lesz a vízfogyasztás, ami a nehezebb napokon felmehet akár 60 ezer köbméterig is

- írja a 24.hu.

A szerző, az Enviro-Expert Kft. már tavaly decemberben elkészült a munkával.

A gyár fogyasztása pedig hozzáadódik a lakosság fogyasztásához, a kettő együtt pedig már meghaladhatja a debreceni kutak teljesítményét. A tanulmány megjegyzi, hogy ezért "vízbeszerzési fejlesztések szükségesek", de annak kidolgozása nem a tanulmány része.

De ezzel együtt egy új szennyvíztisztító-telep létrehozására is szükség lesz a városban, amiről korábban még nem volt szó.

Miután szerdán lekerült a tanulmány, a 24.hu megkereste a kormányhivatalt, akik azt írták, "azért távolították el a teljes »hirdetményi dokumentációt«, mert a kérelmező az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmét visszavonta, így a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az eljárást február 1-jén megszüntette."

A lap megkereste az önkormányzatot mint a szórólap kiadóját és a tanulmány áttételes megrendelőjét is, hogy miért állították azt, hogy hazugság a napi 40 ezer köbméteres vízfogyasztás. Szerintük a dokumentum a terület vízigényével kapcsolatban „félreérthetően fogalmazott, ezért a megrendelő önkormányzat kérte annak pontosítását”.

Azt írták, hogy a 42 500 köbméter/nap vízmennyiség Debrecen déli és délkeleti városrészének teljes – mind az ipari övezetet, mind pedig a lakóterületeket magában foglaló – ellátására, a várható csúcsigények kiszolgálására vonatkozik

A tanulmányt készítő Enviro-Expert Kft.-t is megkereste a lap, de őket eddig nem értesítették arról, hogy bármi probléma merült volna fel a tanulmány vízfogyasztásról szóló részével kapcsolatban.

A 444.hu egyébként az áramfogyasztást is közölte, az is óriási:

"A tervezett, évi száz gigawattóra tárolókapacitású akkumulátor legyártásához évi 4150 gigawatt áramra, a paksi atomerőmű éves termelésének bő negyedére van szükség."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„A kutyának nem kellenek a magyar lélegeztetőgépek” – a Belügyminisztériumnál továbbra sem mondják meg, hogy hány gépet adtak el
A pert indító Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint egyetlen darabot sem sikerülhetett eladni, legalábbis velük ezt közölte az értékesítéssel megbízott Országos Kórházi Főigazgatóság.

Link másolása

A Belügyminisztérium a jogerős bírósági ítélet ellenére sem árulja el, hogy hány lélegeztetőgépet sikerült eladnia Magyarországnak abból a 16 ezerből, amit a Covid-járvány elején vásárolt a kormány mintegy 300 milliárd forintért. A tárca a Kúriától kért felülvizsgálatot - hangzott el az RTL híradójában.

A pert indító Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint egyetlen darabot sem sikerülhetett eladni, legalábbis velük ezt közölte az értékesítéssel megbízott Országos Kórházi Főigazgatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Európának szüksége van a bevándorlásra” – támogatja a bevándorlási kvótákat és Ukrajnát is a német és az olasz kormány
„Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – Georgia Meloni olasz miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélést.

Link másolása

Az olasz kormány egyetért a német kormánnyal abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben együtt kell működni a származási országokkal, és legális bevándorlási kvótákat kell felajánlani az illegális migrációval szembeni fellépésért cserébe - jelentette ki Georgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Georgia Meloni kiemelte:

"abszolút támogatja" Olaf Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés "egyik eleme" a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe.

Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet "egyszerűen a tengerbe vetni" az érkezőket. Mint mondta, "természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van".

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák "szabályos kérelmüket".

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal

- húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Georgia Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Olaf Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya "minden lehetséges módon és minden szinten" támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

"Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió"

- jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az "igazságos békéhez" meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak.

Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet "tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket" - mondta Georgia Meloni.

Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy "allergiás Németországra".

Olaf Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére - épülő, és "humánus és válságtűrő" EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben "méltányos egyensúlyban" van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás "legális útjait".

Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy "Európának szüksége van a bevándorlásra".

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország "átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad".

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Jelentős tartalékok vannak a háztartásoknál, a kultúrát finanszírozza a középosztály” – mondta Csák János
Ezzel szemben a magyarok kétharmadának a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze, vagy csak egy hónapra elég megtakarítása marad.

Link másolása

Csák János kulturális és innovációs miniszter a Kultúra.hunak adott interjújában beszélt többek között arról, hogy milyen kulturális hatások érték gyerekkorában, hogy gazdasági szakemberként milyen egy átvenni egy tárca vezetését, illetve hogy milyen szerepe van a kultúrának a jelenlegi, válságos időkben.

Beszélt az új kultúra finanszírozási struktúráról is:

„Igen, a háborús helyzet, a szankciók a veszélyek korát hozta el, és ez az egész országnak nehézséget, remélhetőleg átmeneti nehézséget okoz és folytatódhat a gyarapodás. Ha megnézzük, hogy 2010 óta mennyivel nőtt a lakosság vagyona, mennyivel csökkent a törékeny gazdasági helyzetben lévők aránya, azt mutatja, hogy jelentős tartalékok vannak. A háztartások átlagos nettó vagyona három és félszeresére nőtt 2020-ig, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya közel a felére esett vissza.

A kultúra célközönsége a középosztály, amelyet célzott és hatásos reklámokkal el kell érni. Én az üzleti világból jövök. Ott ez úgy működik, hogy például megnézem, mennyi csomagolóanyagot használnak Magyarországon. Ha az egy lakosra jutó fogyasztás mondjuk 20 kilogramm, Ausztriában pedig 100, akkor nyilván ebben komoly potenciál van. Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat” - fejtette ki.

Arról is beszélt, hogy ezentúl elvárásokat társítanak a támogatásokhoz:

"Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk"

- mondta.

Szerinte a hatmilliárd forintos állami támogatásból, idén kezdődő Színházi Olimpia megrendezése is indokolt

„A Színházi Olimpiák hagyománya 28 évvel ezelőtt indult Delphoiból, és azóta Japántól Indián át Oroszországig számos helyen megrendezték már. Az olimpia fantasztikus lehetőség arra, hogy a világ minden tájáról érkező társulatok, rendezők, színházeszmények találkozzanak. A múzeumokat sem poros tárgyak lerakatának tekintem, hanem az ismeretterjesztés, inspiráció, közösségteremtés otthonának. A színházat pedig a retorika és a mozgáskultúra iskolájának.

Ha figyelembe veszem, hogy mikor indult útjára a Színházi Olimpia, most először van Magyarországon, és ki tudja, mikor lesz ismét, akkor a hatmilliárd forint több évtizedre elosztva már nem is olyan hatalmas összeg”

- fejtette ki.

Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján nagy bajban van a magyar lakosság. A tavaly év eleji pénzosztásnak köszönhetően még pörgött egy darabig a gazdaság, aztán az infláció, a rezsicsökkentés korlátozása, a megnőtt hitelkamatok miatt a lakosság pénze folyamatosan fogy, sokan már a megtakarításaikat élik fel - írja azénpénzem.hu.

Az Intrum 2022-es Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint a többségnek csak egy hónapra elegendő vésztartalékja van - írja a Napi.hu.

Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze – ez megegyezik a tavalyi adattal.

A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni.

Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét.

2021 óta csökkent azok aránya, akik lakásra gyűjtenek (8,5-ről 6 százalékra), vagy gyermekeik, unokáik számára tesznek félre (12-ről 9 százalékra). Nem meglepő módon háromszorosára (10 százalékra) nőtt azok aránya, akik kifejezetten egy recesszióra felkészülve tesznek félre pénzt.

A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) kevesebb mint egy hónapnyi megtakarítással rendelkezik. 29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET: