Megjelent a Magyar Közlönyben a törvény, ami lehetővé teszi a magyar állampolgárság felfüggesztését. A jogszabályt a parlament kétharmados többséggel fogadta el, és tíz nap múlva lép hatályba. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a törvényt, amit korábban nemzetközi jogászok, többek között lánya és veje is bíráltak – szúrta ki a 24.hu.
A törvény szerint az állam végső eszközként, határozott időre felfüggesztheti azok magyar állampolgárságát, akik más ország állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.
Ez akár tíz évre is szólhat, ha az érintett személy nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgára.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az állampolgárságot akkor függeszthetik fel, ha valaki idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében olyan tevékenységet végez, ami sérti Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát, illetve súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet.
A felfüggesztésről a kormány kijelölt minisztere dönt. Bárki tehet bejelentést, ha úgy véli, valaki veszélyt jelent.
A döntés előtt mérlegelni kell, hogy az érintett személynek milyen tényleges kapcsolatai vannak Magyarországgal, milyen hatással van a felfüggesztés az egyéni és családi életére, mennyi idő telt el a veszélyt jelentő magatartás óta, és milyen az érintett jelenlegi élethelyzete.
Az állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot a Hivatalos Értesítőben kell megjelentetni. A miniszter döntése ellen a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet lehet benyújtani. Az ügyet a Kúria közigazgatási perben bírálja el.
A felfüggesztett állampolgárság visszaállítható, ha az érintett személy „a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt”.
Ha az érintettet kiutasítják, és a végleges döntés után önként nem hagyja el Magyarországot, vagy jogellenesen visszatér, az idegenrendészeti hatóság elé kell állítani. Ekkor elrendelik az idegenrendészeti őrizetet, és 72 órán belül végre kell hajtani a kitoloncolást. Az őrizet elrendeléséről végzésben rendelkezik a hatóság, és ez ellen nem lehet kifogással élni.
Megjelent a Magyar Közlönyben a törvény, ami lehetővé teszi a magyar állampolgárság felfüggesztését. A jogszabályt a parlament kétharmados többséggel fogadta el, és tíz nap múlva lép hatályba. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a törvényt, amit korábban nemzetközi jogászok, többek között lánya és veje is bíráltak – szúrta ki a 24.hu.
A törvény szerint az állam végső eszközként, határozott időre felfüggesztheti azok magyar állampolgárságát, akik más ország állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.
Ez akár tíz évre is szólhat, ha az érintett személy nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fleck Zoltán: Rendkívüli felhatalmazásokat kapott Rogán, akár a választások is elmaradhatnak, korlátozhaják a sajtót, betilthatják a tüntetéseket
A felhatalmazásokkal a végrehajtó hatalom belső politikai ellenfelek ellen is felléphet. Szerinte a rendelet időzítése, egy évvel a választások előtt, különösen aggasztó.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint különösen aggasztó, hogy a kormány egy évvel a választások előtt olyan rendeletet készít elő, amely hadiállapot vagy honvédelmi válsághelyzet esetén rendkívüli jogkörökkel ruházná fel a végrehajtó hatalmat. A szakértő szerint ezekkel az eszközökkel akár a belső politikai ellenfelek ellen is felléphetnének.
Úgy látja, hogy a jogi fogalmak – hadiállapot és honvédelmi válsághelyzet – között bár van különbség, mindkettő rendkívüli állapotot jelent. A mai magyar közjogi berendezkedés alapján pedig viszonylag könnyen lehet olyan értelmezést adni a világhelyzetnek, amely indokolhatja ezek bevezetését.
Fleck szerint a hadiállapot különösen súlyos, mert ilyenkor „szinte minden fel van függesztve és minden hatóság mindenre fel van hatalmazva: az erőszakszervezetek a honvédelem bevetésére akár belső ügyekben is”.
A jogász szerint a rendelet nemcsak a háborús helyzetek kezelését szolgálja, hanem a belső rend fenntartására és a politikai ellenfelek mozgásterének szűkítésére is alkalmas lehet. Mint mondta, „a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda – amelyről eddig sem tudtuk, hogy mit csinál valójában azon túl, hogy titkosszolgálati módszerekkel dolgozik – olyan eszközöket kapna, amelyekkel korlátozható a sajtó szabadsága, betilthatók a tüntetések, és akár a választások megtartását is felfüggeszthetik”.
Fleck hozzátette: „Itt akkor eszébe se juthat senkinek semmiféle tüntetés, vagy az utcák elfoglalása, vagy a szabad sajtó működtetése, mert elrendelhető egy olyan hadiállapot, amelyhez pusztán csak az kell, hogy a kormány úgy érezze NATO-tagként, a NATO-t közvetlen háborús veszély fenyegeti. Ugye ez elég közel van, azt érezzük”.
A szakértő szerint a miniszter ilyen helyzetben akár arról is dönthet, hogy megszünteti egyes internetes hírportálok vagy napilapok megjelenését, ha azok nem számítanak országos sajtóterméknek – márpedig szerinte a legtöbb médium ilyen.
A Klubrádió műsorvezetője azt kérdezte tőle, hogy „Ha beesik egy rakéta vagy egy bomba Magyarországra, akkor Rogán Antal bejön ide a Klubrádió összes helyiségbe, kihúzza a konnektorokat és elnémítja a rádiót?” Fleck erre így válaszolt: „Szerintem az lesz az első, hiszen a Klubrádió nyilván a legfontosabb eszköz, amivel az ellenség majd az ország szuverenitását aláássa. Egy sarokba szorított autokratikus hatalom, ami sokat vesztett, kiszámíthatatlan és irracionális eszközöket is képes hozni, eddig is használt. Úgy tűnik, hogy ez a típusú jogi átalakítás olyan dologra készül fel, amit ők háborús helyzetnek gondolnak.”
Furcsának nevezte, hogy ezek a jogkörök Rogán Antalhoz kerülhetnek, mivel ilyen esetekben jellemzően a honvédelmi miniszter, a miniszterelnök vagy a rendvédelemért felelős miniszter kap hasonló jogosítványokat.
Fleck úgy látja, hogy most is rendeleti kormányzás zajlik, az új szabályozás pedig tovább fokozhatja azt a feszültséget, amit a kormány gerjeszt. Azt mondta:
„Amúgy most is különleges rend van, a rendeleti kormányzás most is él. Ehhez képest ez egy olyan felhatalmazás, ami megpróbálja kihasználni azt a pszichózist, amit maga a kormány is gerjeszt: miszerint háború van a környékünkön, ráadásul az Európai Uniót háborús uszítónak, háborúpártinak mutatják be, sőt az ellenzéket, amelyik most erősen fenyegeti a kormány hatalmát, szintén háborúpártinak mutatnak be. Így még egy kicsit nyomnak ezen a pánikgombon, és akkor elő lehet állítani ezt a helyzetet”.
A szakértő szerint a kormány így azt is mondhatja, hogy a háborúpártiakra nem lehet rábízni a hatalmat, ezért nem kell választásokat tartani.
A Budapest Pride-ra utalva elmondta: „elég komoly utcai demonstráció készülődik, amely a mai állapotok szerint a rendőrség és a kormány felfogása szerint jogszerűtlen. A szervezők pedig tulajdonképpen szembe helyezkednek a rendőrségi határozattal a mai állapot szerint. Ebben az esetben ezek olyan eszközök, amelyekkel ezeket mind el lehet tüntetni”.
A beszélgetés végén Fleck Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unió számára elfogadhatatlan lenne, ha a kormány békés tüntetőkkel szemben vetne be karhatalmat. „…ha bármilyen olyan esemény történik Magyarországon, hogy mondjuk karhatalmat vetnek be a békés tüntetők ellen, (…) ami mostanában közelebb került, mint tizenöt éve bármikor, azért az közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az EU-s tagságot.
Egy ilyen állam nem maradhat az Európai Unió tagja, tehát ez egyszerűen értelmezhetetlen lesz az Európai Unió politikusai számára. Nem tudom például, hogy ezt a szombati eseményt, ahol több európai politikus lesz, mint egy csúcson, hogyan fogja kezelni a rendőrség egy százezres tömeggel, ha tiltó határozat fennmarad. Egészen elképesztő helyzetekbe kormányozza bele magát a kormány, és azért az látszik, hogy ez egy politikai pánikreakció” – fogalmazott.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint különösen aggasztó, hogy a kormány egy évvel a választások előtt olyan rendeletet készít elő, amely hadiállapot vagy honvédelmi válsághelyzet esetén rendkívüli jogkörökkel ruházná fel a végrehajtó hatalmat. A szakértő szerint ezekkel az eszközökkel akár a belső politikai ellenfelek ellen is felléphetnének.
Úgy látja, hogy a jogi fogalmak – hadiállapot és honvédelmi válsághelyzet – között bár van különbség, mindkettő rendkívüli állapotot jelent. A mai magyar közjogi berendezkedés alapján pedig viszonylag könnyen lehet olyan értelmezést adni a világhelyzetnek, amely indokolhatja ezek bevezetését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felszállt az USA „Ítéletnapi repülőgépe” – sokan megijedtek, de az amerikai légierő elárulta, miért repült a gép
Olyan világméretű katasztrófa esetére tervezték, amikor a földi irányítás lehetetlenné válna. Az amerikai légierő közölte, hogy ez egy előre betervezett küldetés volt, és semmi köze nem volt a Közel-Keleten zajló eseményekhez.
Június 17-én, kedden egy különleges repülőgépet láttak az amerikai égbolton, ami sokak figyelmét felkeltette. A gép Louisiana államból, Bossier Cityből indult este 17 óra 56 perckor, végighaladt a partvidéken, megkerülte Virginia és Észak-Karolina határát, majd 22 óra 1 perckor landolt a Maryland-i Joint Base Andrews katonai támaszponton - írja a LadBible.
Mi az az ítéletnapi repülőgép?
Ez egy átalakított Boeing 747-200-as repülőgép, amely az elnök számára mozgó hadműveleti központként szolgál, és körülbelül 12 órán át képes repülni tankolás nélkül. Repülés közben is újratölthető. Hivatalos nevén Boeing E-4B „Nightwatch”, azaz Éjjeli Őrség, és a Nemzeti Légi Hadműveleti Központ (NAOC) szerepét tölti be. Olyan világméretű katasztrófa esetére tervezték, amikor a földi irányítás lehetetlenné válna.
Először a hidegháború csúcspontján, az 1970-es években emelkedett a levegőbe, azóta újabb és fejlettebb változatokat gyártottak és teszteltek, amelyek bármikor bevethetők egy vészhelyzet esetén.
A repülés híre gyorsan elterjedt az interneten. Sokan repülésfigyelő oldalakon követték a gépet, és megindultak a találgatások az út céljáról. Az amerikai légierő viszont közölte, hogy a gép útja egy előre betervezett küldetés volt, és semmi köze nem volt a közel-keleti eseményekhez.
További részleteket is megosztottak: az X közösségi oldalon közzétettek egy fotót, amin Dr. Troy Meink államtitkár felszáll a gépre.
„Tegnap Meink államtitkár látogatást tett a @AFGlobalStrike parancsnokságnál, ahol bemutatták neki a parancsnokság küldetését, haderő-struktúráját és modernizációs programját, hangsúlyozva a parancsnokság kulcsszerepét a nemzet védelmében és az elrettentésben.”
A repülőgép szokásos hívójele „ORDER6”, de most „ORDER01” néven azonosították. Az amerikai kormány nem adott magyarázatot a változásra.
A gép feltűnése idején több helyen is feszült volt a helyzet a világban. Irán és Izrael rakétatámadásokat váltottak egymással. Irán az izraeli csapásokat „hadüzenetnek” nevezte. Donald Trump korábban úgy fogalmazott az esetleges amerikai beavatkozás kapcsán: „Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem”. Arra a kérdésre, hogy vajon az egész világ lángba borulhat-e, azt mondta: „Nem fogom hagyni, hogy ez megtörténjen.”
Mivel a gépet kifejezetten olyan események után használnák, mint például egy nukleáris vagy világméretű katasztrófa, a puszta látványa is azt sugallhatja, hogy a Földön már csak percek lehetnek hátra.
Így nem csoda, hogy az emberek kissé bepánikoltak, amikor kedden meglátták az „ítéletnapi repülőt”.
Június 17-én, kedden egy különleges repülőgépet láttak az amerikai égbolton, ami sokak figyelmét felkeltette. A gép Louisiana államból, Bossier Cityből indult este 17 óra 56 perckor, végighaladt a partvidéken, megkerülte Virginia és Észak-Karolina határát, majd 22 óra 1 perckor landolt a Maryland-i Joint Base Andrews katonai támaszponton - írja a LadBible.
Mi az az ítéletnapi repülőgép?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vékony Csongor, a Mi Hazánk volt budapesti elnöke videóban jelentette be, hogy kilép a pártból.
Úgy fogalmazott, hogy
a politikai pártok köthetnek kompromisszumokat, de világnézetek sohasem. Azt is hozzátette, hogy „egyes apróságokat még” eltűrt, de volt egy pont, ami számára már vállalhatatlan volt.
A kilépés közvetlen oka az volt, hogy Toroczkai László a 444-nek adott interjúban kijelentette: „a Mi Hazánk nem akar határmódosítást”. Vékony szerint ezzel
a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat. Mint mondta, szatmári származása miatt ezt ő már nem tudta elfogadni.
A videóban hangsúlyozta, hogy továbbra is a Mi Hazánk áll hozzá a legközelebb.
A kérdésben megszólalt Budaházy György is, akit korábban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesített. Ő sem ért egyet azzal, hogy a Mi Hazánk ne akarna határmódosítást.
A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.
Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.
„Ez is kellett, mint egy falat kenyér. A “Dömösi átkelés” megállónál ugyan a rév nem üzemel, a vonatok már régen nem állnak meg ott, de azért a fél milliárdos projektből csináltak egy csilivili kikötőt, amit lassan visszavesz a természet”
A képeken is jól látni, hogy a 665 970 000 forint összköltségből épült révállomás rettenetes állapotban van, jelenleg alkalmatlan a funkciója betöltésére. IDE kattintva látni lehet, hogy hivatalosan sem jár ott a rév.
Hadházy megjegyzi: „A projekt adatlapja szerint a pénzből még három másik “fejlesztés” is történt, remélhetőleg ott néha kikötnek hajók.”
A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.
Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
