hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Ez a terv: így költene el Karácsony Gergely 6000 milliárd forintot

Szociális és egészségügyi intézkedések, gazdaságfejlesztés, klímaügyi program és a „modern, digitális és átlátható Magyarország” megteremtése szerepel a felsorolásban.

Link másolása

hirdetés

Karácsony Gergely főpolgármester bemutatta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnökeként, hogyan és mire kellene elkölteni az uniós helyreállítási alap támogatásait. A főpolgármester erre egy négy pillérből álló, alternatív programjavaslatot dolgozott ki, amely megfelel az uniós céloknak, elvárásoknak és hatékonyan kezelné a járvány miatti gazdasági válsághelyzetet is.

Karácsony a Facebookon ismertette a programot, a Főpolgármesteri hivatal pedig közleményt adott ki.

"Beton és vas helyett legyen az ember a középpontban, a kiváltságos kevesek helyett jusson el a többséghez az Európai Unió támogatása!" - írja Karácsony.

"Európa-szerte fontos és zajos viták zajlanak arról, vajon mire lehetne, mire kellene költeni az EU által biztosított Helyreállítási Alap forrásait, amelynek célja, hogy segítse a tagországok talpra állását a koronavírus-járvány után. Nálunk mélyen hallgat a kormány a tervekről, nem egyeztet senkivel érdemben, pedig ez nem a kormány pénze, ez a támogatás a magyar embereket illeti meg. Éppen ezért rótta a konzultáció kötelezettségét a kormányokra az Európai Unió.

A magyarok semmibe vétele, hogy a következő évtizedeket meghatározó tervekről a kormány semmiféle érdemi egyeztetést nem folytat. Sőt, annak érdekében, hogy sajátjaként kezelhesse a magyaroknak járó támogatást, a kormány lemondani látszik a 6000 milliárd forintnyi támogatás nagyobbik részéről, miközben 4000 milliárd forinttal adósítja el az országot Oroszországnak és Kínának, az orosz és kínai hitelekkel sokkal-sokkal kedvezőbb feltételű visszatérítendő támogatásról megfosztaná a magyar emberek és a magyar vállalkozásokat."
"Pedig a Helyreállítási Alap okos és felelős felhasználásán nem kevesebb, mint az ország jövője múlik. Most van lehetőségünk arra, hogy megalapozzuk a következő évtizedeket, amelyeknek végre nem a kiváltságos 1 százalékról, hanem a 99 százalékról kell szólnia. Mivel a kormány terveiről hivatalosan semmit sem tudni, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elkészítette a maga javaslatait a Magyarországnak járó teljes összeg, 6000 milliárd forint okos, felelős és érzékeny felhasználásáról.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének alternatív javaslata a megélhetési problémák kezeléséről, a gazdaság talpra állításáról, a lakhatási költségek csökkentéséről, az élhető környezet megteremtéséről, a társadalmi igazságosság megerősítéséről, a korrupció csökkentéséről, a klímaválság kezeléséről és a szociális ellátórendszer megújításáról. Ezt mutattuk ma be az Európa-nap alkalmából."

hirdetés

A terv négy pillérre épül - mutatja be a főpolgármester:

Szociális és egészségügyi intézkedések (2705 milliárd forint):

- lakásállomány javítása, szociális bérlakások építése

- álláskeresési járadék meghosszabbítása, egyedülálló szülők támogatása

- a lakosság egészségi állapotát javító programok, komplex rendelők kialakítása, egészségügyi bérek emelése, egészségügyi eszközállomány javítása

- valódi bérkompenzáció

Gazdaság talpra állítása (500 milliárd forint):

- a magukra hagyott mikrovállalkozások újraindítása

- kis- és közepes vállalkozások újraindítása

- helyi gazdaság fejlesztési program

- csomagolásmentes kereskedelem

Fellépés az éghajlatváltozással szemben (2070 milliárd forint):

- alapjaiban megreformálni az energiapiacokat

- csökkenteni a közlekedési eredetű kibocsátásokat

- javítani a közösségi közlekedés infrastruktúráját

- átalakítani a vízgazdálkodás és erdőgazdálkodás kereteit

- a hulladékgazdálkodást körforgásos pályára kell átállítani

Modern, digitális és átlátható Magyarország (725 milliárd forint)

- a digitális infrastruktúra javítása

- a közérdekű bejelentők védelmét szolgáló jogszabályi és intézményi rendszer fejlesztése

- a közbeszerzési információs rendszer fejlesztése

- a korrupcióellenes programok fejlesztése és kiterjesztése, átláthatóság

"Az Orbán-kormány gyakran hivatkozik Lengyelországra. Most is megtehetné. Ezért kezdeményeztük, hogy akárcsak Lengyelországban, Magyarországon is az önkormányzatokon keresztül használjuk fel az uniós támogatás egyharmadát. És abban az országban, ahol az elmúlt tíz évben a kormány uniós forrásfelhasználása az Európai Csalás Elleni Hivatal szégyenlistájának élére jutotta Magyarországot, különösen fontos lenne a lengyel példa követése:

a Helyreállítási Alap pénzfelhasználását, korrupciómentességét ellenőrizze egy testület, amelyben a szakszervezetek, az üzleti szféra, a civil szervezetek mellett kapjanak helyet az önkormányzati szövetségek és az Országgyűlés költségvetési bizottságának ellenzéki elnöke is"

- írja Karácsony.

Ha az Orbán-kormány továbbra sem hajlandó az egyeztetésre és arra készül, hogy nem megfelelően költi el a forrásokat, élünk az uniós jog biztosította lehetőségünkkel, hivatalos panasszal élünk az Európai Bizottság felé, amely dönthet úgy, hogy a tervek átdolgozására és egyeztetésre kötelezi a kormányt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Kemenesi: „A védettséggel még nem rendelkezők lehetnek a járvány új elszenvedői”

A virológus szerint a problémát az jelenti, hogy „oltás hiányában a betegség súlyos formája, a kórházi kezelés szükségessége is fennállhat” azoknál, akik nem védettek a fertőzéssel szemben.

Link másolása

hirdetés

A járvány negyedik hullámáról és az oltásokról írt legújabb Facebook-posztjában Kemenesi Gábor virológus.

"Anglia már a járvány korai fázisában kiépítette a világ egyik legnagyobb tesztelési, vírusgenomikai és elemzési rendszerét, így valós időben látni, hogy éppen melyik variáns áll az esetszámok növekedésének hátterében – divatos szóval élve Anglia most Európa járványlaborja. Jelenleg az új esetek 90%-át a Delta variáns okozza (Indiai, B.1.617.2). Ezzel együtt születik meg a negyedik járványhullám, amely minden bizonnyal hozzánk is meg fog érkezni" - kezdi posztját a virológus, aki ezután arra is kitér, mire számíthatunk majd.

"Röviden – mivel egy minden eddiginél jobb terjedést és bizonyos fokú neutralizáció kerülést is mutató variánsról van szó, a védettséggel még nem rendelkezők lehetnek a járvány új elszenvedői, akiket éppen a jobb terjedés miatt a vírus hatékonyabban meg is találhat. A problémát pedig az jelenti, hogy oltás hiányában a betegség súlyos formája, a kórházi kezelés szükségessége is fennállhat ezeknél az embereknél.

Megnyugtatásul megjegyzem, olyan variánsról nem tudunk és nem is számítunk olyanra, amely teljes vakcinakikerülést mutatna. A vakcinák hatásának csökkenése előidézheti azt a helyzetet, hogy az oltottak körében is megjelenhet bizonyos mértékig a tünetes megbetegedés, de a tudomány jelenlegi állása szerint a kórháztól és súlyos megbetegedéstől továbbra is nagy arányban védettek maradunk" - írja Kemenesi Gábor, aki egy ehhez egy táblázatot is mellékelt.

A virológus szerint a 12-15 éves korosztályt is érdemes beoltatni, hogy "ne adjunk teret a járványnak, ráadásul továbbra sem érdemes kockáztatni a természetes fertőzést, továbbra is sok az ismeretlen".

hirdetés

Kemenesi posztjában a szívizomgyulladásra is kitért. "Az EMA folyamatosan vizsgálja az mRNS vakcináknál, 30 éveseknél fiatalabbak körében azonosított szívizom - és szívburokgyulladásos esetek és a vakcina összefüggését. Egy rendkívül ritka, egyelőre csupán lehetséges mellékhatásról van szó. - COVID-19 esetében (tehát ha a vírust kapjuk el) ezen kórkép aránya 7-25% közé tehető, illetve 60%-os arányt is mértek. Nem kérdés innentől, hogy mi a biztonságosabb" - fogalmazott.

A virológus azzal zárja a bejegyzését, hogy "a helyzet rendkívüli összetett, amely lehetetlenné teszi a biztos állításokat. Amiben gondolkodhatunk azok az eddigi tudományos ismeretek a vírusról az immunitásról és számos egyéb tényezőről".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Gulyás Gergely az úthálózat privatizálásáról: Szükség van rá, ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a hazai közúti forgalom

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egy uniós nyílt közbeszerzésről van szó, ennek bármely uniós cég lehet a nyertese.

Link másolása

hirdetés

Közel 2000 kilométer hazai gyorsforgalmi út fejlesztése, felújítása és üzemeltetése kerülhet koncesszióba 35 évre - ez derült ki a hétfőn megjelent Európai Unió közbeszerzési értesítőből, írja a 24.hu.

A közlemény szerint 1662 kilométer alaphálózat + 381 kilométer kiegészítő hálózat tervezése, felújítása, építése, üzemeltetési, karbantartási és finanszírozási feladatai kerülnének koncesszióba. A terv szerint az utak használatából befolyó állami útdíjat fordítanák erre a célra.

A téma a hétfői parlamenti ülésen is szóba került. Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta:

a kormány a következő 35 évre a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot magánkézbe akarja adni, hogy ugyanannak a nyertes vállalkozónak a cégeit hizlalják a fejlesztések. Ez több tízezer milliárdos bevételt garantál a kiválasztott vállalkozónak

- mondta. Hozzátette: a hírek szerint Szíjj László lesz a nyertes - írja az MTI.

Megjegyezte: a kormány fideszes oligarcháknak akar közpénzt kijátszani.

hirdetés
Gulyás Gergely közölte: egy uniós nyílt közbeszerzésről van szó, ennek bármely uniós cég lehet a nyertese. Nem utak működtetéséről van szó, hanem arról, hogy valaki utat épít és azt működteti

- magyarázta. Úgy látja, így olyan utak is megépülhetnek, amelyek megerősítik Magyarország szerepét a nemzetközi tranzitforgalomban. Nem jó, hogy egy magyar nagyvállalkozót vádol meg a képviselő, és azt kell nézni, hogy Magyarország érdekét szolgálja-e a fejlesztés - vélekedett.

A miniszter elmondása szerint a tervezett koncesszióban arról van szó, hogy ha valaki utat épít, akkor annak bevételéből részesül és költségvetési támogatást is kap. Ha az állam építi az utat, akkor ahhoz a forrásokat elő kell teremteni, vagy hitelt kell felvenni. Ha ezt koncesszióban teszik meg, akkor ők is kockázatot vállalnak.

Gulyás Gergely szerint,

ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a hazai közúti forgalom, szükség van erre a kiírásra.

Tordai Bence válaszában azt közölte, hogy szerinte Gulyás mellébeszél, mert a kiírásban nemcsak az újakról van szó, hanem a már meglévő utakról is. Majd hozzátette:

"mi egy fillért se fogunk fizetni a maguk oligarcháinak 2022 után".

Gulyás viszontválaszában annyit ismételt meg, hogy bárki pályázhat, és az nyer, aki a legolcsóbb és legjobb ajánlatot adja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

444.hu: A kormány kezdeményezte a Limes világörökségi jelölés visszavonását

A Római Birodalom határvonala, azaz a Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A magyar szakaszt körülbelül 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelölte Magyarország a listára.
Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2021. június 15.


Link másolása

hirdetés

A kormány kezdeményezte a Római Birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását - írja a 444.hu.

A Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül kb. 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam.

A lap információi szerint

a magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a teljes pályázat visszavonását, úgy, hogy erről nem egyeztettek sem a hazai örökségvédelmi szakmával, sem a jelölésen dolgozókkal.

A 444.hu azt is megjegyzi, hogy ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,

az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész.

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

hirdetés

A régészprofesszor a lapnak azt is elmondta, hogy egyébként ő maga is egy osztrák kollégájától értesült a kormány döntéséről.

A lap azt is felidézte, hogy a kormány 2019-ben úgy döntött, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. A kormány erről a lépésről sem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog. A kormány akkor érdemben nem indokolta meg ezt a lépést. Az csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét - benne a helytartói palotával - a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.

A 444.hu kereste a kormányt a visszalépés miatt, több minisztériumnak és a Kormányzati Tájékoztatási Központnak is elküldték kérdéseiket, de érdemi választ még sehonnan sem kaptak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

A szakdolgozók több mint fele készül elhagyni az egészségügyet

A Független Egészségügyi Szakszervezet friss felmérése szerint a legtöbben az alacsony bér és az új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt tervezik a felmondásukat.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. június 15.


Link másolása

hirdetés

A szakdolgozók több mint fele távozni készül az egészségügyből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) frissen lezárt felméréséből, erről a Népszava számolt be. A lap szerint

a mintegy 1200 válaszadó nyolc százaléka a nyugdíjazását, míg további 48 százaléka a felmondását tervezi, amint megszűnik a felmondási tilalom.

Tavaly november óta tiltja egy jogszabály, hogy az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak, de ez a korlátozás június 15-től megszűnik. A lap megjegyzi, hogy az elmúlt nyolc hónapban csak egyszer, az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetésekor volt lehetőségük kiválni a szolgálatból. Akkor mintegy 5000 egészségügyi dolgozó élt is a lehetőséggel.

A Népszava szerint sokakat akkor az tartott vissza, hogy az egészségügyre nehezedő iszonyatos járványnyomás alatt nem akarták cserben hagyni sem a betegeket, sem a kollégáikat.

 

hirdetés
A mostani felmérésből az is kiderül, hogy a távozásukat tervezőknek kevesebb mint a fele maradna az egészségügyben. Ők vagy itthon egy másik állami vagy magánintézményben, esetleg külföldön vállalnának munkát. A többiek a pályát is elhagynák.

A válaszadók további harmada azt jelezte, hogy még bizonytalan a maradását illetően, csupán szűk hatoduk tartana ki a munkahelye mellett - írja a lap.

"Az elmúlt hónapokban a szakszervezetet is sokan keresték, hogy szeretnének munkahelyet változtatni, hogyan lehetne elhagyni az ágazatot"

– mondta a lapnak Soós Adrianna, a FESZ elnöke.

Az okok között leggyakrabban az alacsony bért jelölték meg.

Továbbá az új szolgálati jogviszony bevezetését említik, e jogszabály hátrányai a szakdolgozókat ugyanúgy sújtják, mint mindenkit, akit a hatály alá soroltak, miközben az előnyeiből, a béremelésből csak az orvosok részesültek - jegyzi meg a Népszava.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: