HÍREK
A Rovatból

„Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak” – élesen vitázott az országos és a budapesti iparkamara elnöke

Nagy Elek azon akadt ki, hogy Parragh László annak ellenére javasolt egy törvénymódosítást, hogy azzal a területi kamarák többsége nem értett egyet, és a kamarai rendszerben sem hagyták jóvá.

Link másolása

Személyeskedésbe menő éles szóváltás alakult ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) pénteki elnökségi ülésén Parragh László, az országos kamara elnöke és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) vezető Nagy Elek között - írja a hvg.hu.

Forrásaik szerint a BKIK elnöke egy nemrég benyújtott törvényjavaslatban szereplő elképzelés miatt szólalkozott össze az MKIK vezetőjével, amely szerint a területi kamaráknak fizetendő kötelező hozzájárulás a jövőben már teljes egészében az MKIK-hoz menne. Most a vállalkozások által befizetett ötezer forintos díjnak csupán a tíz százaléka kerül az országos kamarához, a többi a területi kamaráknál marad.

A törvénymódosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, de a hvg.hu kamarai forrásai szerint Parragh László ötlete volt. Szerinte ezzel egy olyan újraelosztási metódus lépne életbe, amellyel az eddiginél több pénz juthatna a forráshiányos régiók fejlesztésére.

Viszont egyelőre nem tudni, hogy történne ez az újraelosztás, mert az a kamara elnökének magyarázatából és a törvényjavaslatból sem derül ki. A hvg.hu arról ír, hogy egyes kamarai források szerint felmerült egy 60-10-30-as elképzelés, amelyben az MKIK-hoz befolyó 5 ezer forintok 60 százaléka jutna vissza a területi kamarákhoz, tíz százalék továbbra is az országos központnál maradna, a befizetések 30 százaléka pedig a hátrányosabb térségek kamaráinak plusztámogatásaként jelenne meg. Dunai Péter, az MKIK főtitkára pedig egy nyilatkozatában egy olyan verzióról beszél, amelyben az eddig a területi kamaráknál maradó 90 százalékból 5-10 százalék menne központi fejlesztésekre, és a fennmaradó 80-85 százalék osztanák el úgy, hogy több jusson a gyengébb vállalkozói réteggel bíró, forráshiányos megyék kamaráinak.

A módosítás leginkább a központi régióba tartozó kamarák lennének, mert az évi nagyjából 4,3 milliárd forintnyi hozzájárulás 40 százaléka ide folyik be. Ezért is fakadhatott ki a hvg.hu szerint a fővárosi iparkamara elnöke.

A lap úgy értesült, hogy a javaslat kifejezetten a nem túl jó viszonyt ápoló Nagy és Parragh harcáról szól. Nagy nem is cáfolta a szóváltást a hvg.hu megkeresésére. Elmondta, hogy

elsősorban az egyeztetés hiányát rótta fel az országos kamara vezetőjének, aki annak ellenére javasolta a törvénymódosítást, hogy a területi kamarák többsége nem értett egyet vele. A javaslat pedig anélkül került a parlament elé, hogy a kamarai rendszerben nem hagyták jóvá, sőt az újraelosztás módját és mértékét meghatározó részletek sem ismertek. A BKIK vezetője szerint ez az MKIK alapszabályába is ütközik,

mivel az előírja, hogy elnökségi állásfoglalás kell a szervezet működését érintő döntésekhez. Nagy Elek a pénteki elnökségi ülésen szavazást akart a tervezetről, de ezt állítása szerint Parragh azzal utasította el, hogy "nincs miről szavazni, mert a miniszterelnökkel már le van egyeztetve".

"Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak: tájékoztat, hogy a témát egyeztette valamelyik miniszterrel, vagy a miniszterelnökkel, azzal a téma le van zárva. A kormány gazdasági partnere az MKIK és ha a kamara elnöke valamit mond, akkor joggal gondolhatják, hogy az az MKIK mint testület véleménye. Sajnos, ez távolról sincs így, ezt a nemrég benyújtott törvénymódosítási javaslat is ékesen bizonyítja"

– magyarázta a lapnak Nagy Elek.

A hvg.hu információi szerint a kamarai főtitkárok értekezletén is óriási tiltakozást váltott ki az országos kamara elnökének terve, és még a vele amúgy jó kapcsolatot ápoló kamarai vezetők és a kormánypárti irányítású megyék és városok tisztségviselői is ellenezték a módosítást mindkét fórumon.

A területi kamarai képviselők szerint egy nagyon erős központosításhoz vezetne az, ha a kamarai hozzájárulás teljes összege az országos kamarához kerülne. Ráadásul ez a kamarák vállalkozókkal való kapcsolatának és a befizetési moráljának sem tenne jót.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Megrendezte saját halotti torát a Szamos Marcipán tulajdonosa, hogy lássa, kik jönnének el az utolsó útjára
Kelényi Szamos Gabriellának nem kell a szomszédba menni a fekete humorért. Pedig egyáltalán nincs halálán: bár 75 éves, de tele van tervekkel.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 23.


Link másolása

Kelényi Szamos Gabriella, a Szamos Marcipán tulajdonos-vezérigazgatója nem mindennapi ember. Nemcsak azért, mert egy egészen különleges vállalatot vezet, méghozzá családi alapon, hanem nem mindennapi humora miatt is. Mindenesetre, nem így képzeljük el a vállalatvezetőket.

A Blikk írt arról, hogy a nemrég tartott hetvenötödik születésnapja helyett szabályos halotti tort rendezett magának. Az indok is egészen sajátos:

A legszörnyűbb egy temetésen, hogy mindenki hazamegy, a halott meg ottmarad. Ezt szerettem volna elkerülni

Mint kiderült, több mint húsz éve gondolt először arra, hogy semmiképpen nem szeretné, azt, hogy szerettei, a barátai sírva vegyenek tőle búcsút a temetésén. Akkor, ötvenöt évesen arra kérte férjét, hogy temetése után nagy bulit rendezzenek, ahol tombola is legyen. Gabriella már az édesapja, a cégalapító Szamos Mátyás halálakor sem viselte a részvétnyilvánításokat, ezt kivédendő

inkább mindenkinek marcipán rózsát és szívet adott a temetésen.

Férje sajnos öt éve meghalt, őt a Dunába szórták, így rá már nem számíthat, hogy utolsó kívánságát teljesítse. Ezért fogalmazódott meg benne, hogy mielőtt követi majd a Dunába, megrendezné saját halotti torát.

Azt is készséggel elmondta, milyenre sikeredett az előrehozott halotti tor. „Az egyik fiam volt a ceremóniamester. A meghívóban kikötöttem, hogy nem kérek virágot, viszont mindenféle házi készítésű finomságra nyitott vagyok, így hoztak nekem befőttet, lekvárt, sőt, még kolbászt is. A kamrám meg is telt.

Emellett kértem mindenkitől, hogy írjon rólam valamit, és aki megtette, részt vehetett a tombolán.

Ezeket az írásokat azóta összefűztem, és bevallom, lelkileg ebből töltődöm, ebből élek.

Úgy tűnik, szerencsére az igazi temetésre még jó sokáig várni kell. A tulajdonosnő tele van ötletekkel, jelenleg a harminc éves múzeum felfrissítésén dolgozik. Ahogy elmondta, ők sosem a pénzért csinálták a céget, hanem azért, mert azt szerették volna, ha a családjuk minden tagjának olyan munkahelye lenne, ahol meg tudja valósítani önmagát, legyen könyvelő, eladó vagy cukrász, vallotta meg a Blikknek Kelényi Szamos Gabriella.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Magyar Péter szerint nem a CSOK-tól lesz több gyerek: "Én beszéltem egy-két hölggyel, a volt feleségemmel is, és ami meghatározó, az a szülésélmény"
Komlón beszélt a Tisza-párti politikus arról, szerinte miért nem születik elég gyermek. Szerinte pocakos, őszülő kormánytagok döntötték el, hogyan szüljenek a nők.

Link másolása

[caption id="attachment_2189761" align="alignnone" width="705"]Magyar Péter országjárása során komlói beszédének végén arról beszélt, mi kellene ahhoz, hogy valóban több gyermek szülessen. Szólt a nevelőintézetekről, a szülés biztonságáról, a szabad orvosválasztás megszüntetésének káros voltáról és a kormány szociális érzéketlenségéről. Ezeket mondta:

Az ország érdeke, hogy kiművelt emberfők legyenek, hogy normális gyerekkoruk legyen, hogy szeretetben nőjenek fel. Azok is, akik árvák, (...) ne nagy intézményekben nőjenek föl, hanem nevelőcsaládokban, jó nevelőcsaládokban nőjenek fel a gyerekek. Mi történik?

Államosítja a meddőségi központokat a kormány, miközben több gyereket szeretne. Várólisták lesznek.

Viszont aki örökbe szeretne fogadni, annak egy nagyon hosszú folyamaton kell végigmennie, ami nagyon sokszor sikertelen. Így inkább otthagyják a gyerekeket az otthonukban. A bicskeihez hasonló otthonokban. Kérdezem az otthonukban. Kérdezem én, ez a keresztény kormány? Ez a családbarát kormány? (...) Azt hiszi a kormány, hogy ha CSOK-ot meg különböző hiteleket ad, akkor a hölgyek attól több gyereket fognak szülni. El kell, hogy keserítsem őket.

Én beszéltem egy-két hölggyel, a volt feleségemmel is, és ami meghatározó, az a szülésélmény.

Hogy valaki olyan környezetben tud szülni, ahol biztonságban érzi magát. Ahol, ha lehet, a férjével van. (...) Nem kikötik, nem leszólják, nem beszólnak neki, hanem háborítatlanul szülhet. Akkor lehet, hogy lesz második gyereke, lehet, hogy lesz harmadik.

Szóvá tette azt is, hogy mindezen bajokat tetézve a kormány levette a szabad orvosválasztás lehetőségét, aminek alapvetőnek kell lennie. Mert ez nem kéztörés, hanem a legintimebb helyzet. Magyar szerint a három gyerek az elsőnél kezdődik.

Ha egy gyereket vagy két gyereket nem támogatnak, akkor nem lesz harmadik gyerek. Ha nem érjük el azt, hogy a nők visszamehessenek dolgozni, rugalmasan mehessenek vissza, ugyanabba a karrierívbe térhessenek vissza, akkor nem fognak gyereket vállalni.

Ha nem tesszük szexivé a gyerekvállalást, akkor nem fognak gyereket vállalni, adhatunk nekik akármennyi pénzt.

Magyar azt is mondta, hogy a magyar kormányban egyetlen nő sincsen, szerinte Szaúd Arábiában több nő van a kormányban, mint a keresztény magyar kormányban.

Úgy zajlottak a kormányülések, hogy pocakos, őszülő urak megmondták, hogy hogy lesz a szülés. Merthogy az ő feleségük is így szült három gyereket

– mondta beszédében Magyar Péter.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A külügyminisztérium egy mondatban reagált arra, hogy a Gazprom lesz a Fradi főszponzora
Szijjártó minisztériuma szerint nincs itt semmi látnivaló. A klub eddig nem kommentálta a hírt.

Link másolása

Tegnap mi is megírtuk, hogy az orosz Gazprom lesz a Fradi főszponzora. Az RTL Híradó kérdésére, miszerint jelent-e veszélyt Magyarország szuverenitására nézve, hogy a legnagyobb orosz állami cég ekkora befolyást szerez a magyar futballban, Szijjártó minisztériuma az alábbi választ adta:

Minél több nagy nemzetközi vállalat fektet be a magyar sportba, az annál jobb, és a Gazprom nem szerepel a szankciós listán.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Balog Zoltán egyházkerülete ingyen kapott az államtól egy 1,4 milliárd forintos ingatlant
1950 óta volt a ház a magyar állam tulajdonában. Az egyház 15 év múlva akár el is adhatja.

Link másolása

Az rtl.hu járt utána, hogy január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Dunamelléki Református Egyházkerület, melyet Balog Zoltán vezet, az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant.

Az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint.

A tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne. Az ingatlan 1950 óta a magyar állam tulajdonában volt. A földhivatali iratok szerint a tulajdonát később el is adhatja az egyház, mivel a magyar állam csak 15 évre jegyeztetett be elidegenítési tilalmat. Az rtl.hu értesőlései szerint már korábban is a reformátusok használták az irodaházat, eddig csak bérlőként.

Link másolása
KÖVESS MINKET: