HÍREK
A Rovatból

„Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak” – élesen vitázott az országos és a budapesti iparkamara elnöke

Nagy Elek azon akadt ki, hogy Parragh László annak ellenére javasolt egy törvénymódosítást, hogy azzal a területi kamarák többsége nem értett egyet, és a kamarai rendszerben sem hagyták jóvá.


Személyeskedésbe menő éles szóváltás alakult ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) pénteki elnökségi ülésén Parragh László, az országos kamara elnöke és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) vezető Nagy Elek között - írja a hvg.hu.

Forrásaik szerint a BKIK elnöke egy nemrég benyújtott törvényjavaslatban szereplő elképzelés miatt szólalkozott össze az MKIK vezetőjével, amely szerint a területi kamaráknak fizetendő kötelező hozzájárulás a jövőben már teljes egészében az MKIK-hoz menne. Most a vállalkozások által befizetett ötezer forintos díjnak csupán a tíz százaléka kerül az országos kamarához, a többi a területi kamaráknál marad.

A törvénymódosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, de a hvg.hu kamarai forrásai szerint Parragh László ötlete volt. Szerinte ezzel egy olyan újraelosztási metódus lépne életbe, amellyel az eddiginél több pénz juthatna a forráshiányos régiók fejlesztésére.

Viszont egyelőre nem tudni, hogy történne ez az újraelosztás, mert az a kamara elnökének magyarázatából és a törvényjavaslatból sem derül ki. A hvg.hu arról ír, hogy egyes kamarai források szerint felmerült egy 60-10-30-as elképzelés, amelyben az MKIK-hoz befolyó 5 ezer forintok 60 százaléka jutna vissza a területi kamarákhoz, tíz százalék továbbra is az országos központnál maradna, a befizetések 30 százaléka pedig a hátrányosabb térségek kamaráinak plusztámogatásaként jelenne meg. Dunai Péter, az MKIK főtitkára pedig egy nyilatkozatában egy olyan verzióról beszél, amelyben az eddig a területi kamaráknál maradó 90 százalékból 5-10 százalék menne központi fejlesztésekre, és a fennmaradó 80-85 százalék osztanák el úgy, hogy több jusson a gyengébb vállalkozói réteggel bíró, forráshiányos megyék kamaráinak.

A módosítás leginkább a központi régióba tartozó kamarák lennének, mert az évi nagyjából 4,3 milliárd forintnyi hozzájárulás 40 százaléka ide folyik be. Ezért is fakadhatott ki a hvg.hu szerint a fővárosi iparkamara elnöke.

A lap úgy értesült, hogy a javaslat kifejezetten a nem túl jó viszonyt ápoló Nagy és Parragh harcáról szól. Nagy nem is cáfolta a szóváltást a hvg.hu megkeresésére. Elmondta, hogy

elsősorban az egyeztetés hiányát rótta fel az országos kamara vezetőjének, aki annak ellenére javasolta a törvénymódosítást, hogy a területi kamarák többsége nem értett egyet vele. A javaslat pedig anélkül került a parlament elé, hogy a kamarai rendszerben nem hagyták jóvá, sőt az újraelosztás módját és mértékét meghatározó részletek sem ismertek. A BKIK vezetője szerint ez az MKIK alapszabályába is ütközik,

mivel az előírja, hogy elnökségi állásfoglalás kell a szervezet működését érintő döntésekhez. Nagy Elek a pénteki elnökségi ülésen szavazást akart a tervezetről, de ezt állítása szerint Parragh azzal utasította el, hogy "nincs miről szavazni, mert a miniszterelnökkel már le van egyeztetve".

"Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak: tájékoztat, hogy a témát egyeztette valamelyik miniszterrel, vagy a miniszterelnökkel, azzal a téma le van zárva. A kormány gazdasági partnere az MKIK és ha a kamara elnöke valamit mond, akkor joggal gondolhatják, hogy az az MKIK mint testület véleménye. Sajnos, ez távolról sincs így, ezt a nemrég benyújtott törvénymódosítási javaslat is ékesen bizonyítja"

– magyarázta a lapnak Nagy Elek.

A hvg.hu információi szerint a kamarai főtitkárok értekezletén is óriási tiltakozást váltott ki az országos kamara elnökének terve, és még a vele amúgy jó kapcsolatot ápoló kamarai vezetők és a kormánypárti irányítású megyék és városok tisztségviselői is ellenezték a módosítást mindkét fórumon.

A területi kamarai képviselők szerint egy nagyon erős központosításhoz vezetne az, ha a kamarai hozzájárulás teljes összege az országos kamarához kerülne. Ráadásul ez a kamarák vállalkozókkal való kapcsolatának és a befizetési moráljának sem tenne jót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kilépett a Mi Hazánkból a párt budapesti vezetője, mert Toroczkai László nem akar határrevíziót
Vékony Csongor szerint a határmódosítás elutasításával a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat.


Vékony Csongor, a Mi Hazánk volt budapesti elnöke videóban jelentette be, hogy kilép a pártból.

Úgy fogalmazott, hogy

a politikai pártok köthetnek kompromisszumokat, de világnézetek sohasem. Azt is hozzátette, hogy „egyes apróságokat még” eltűrt, de volt egy pont, ami számára már vállalhatatlan volt.

A kilépés közvetlen oka az volt, hogy Toroczkai László a 444-nek adott interjúban kijelentette: „a Mi Hazánk nem akar határmódosítást”. Vékony szerint ezzel

a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat. Mint mondta, szatmári származása miatt ezt ő már nem tudta elfogadni.

A videóban hangsúlyozta, hogy továbbra is a Mi Hazánk áll hozzá a legközelebb.

A kérdésben megszólalt Budaházy György is, akit korábban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesített. Ő sem ért egyet azzal, hogy a Mi Hazánk ne akarna határmódosítást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felfüggeszthetik a kettős állampolgárok magyar állampolgárságát – Sulyok Tamás aláírta a törvényt
A törvény alapján bárki bejelentést tehet, ha úgy érzi, valaki veszélyt jelent az ország biztonságára. A döntést a kormány egyik minisztere hozza meg.


Megjelent a Magyar Közlönyben a törvény, ami lehetővé teszi a magyar állampolgárság felfüggesztését. A jogszabályt a parlament kétharmados többséggel fogadta el, és tíz nap múlva lép hatályba. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a törvényt, amit korábban nemzetközi jogászok, többek között lánya és veje is bíráltak – szúrta ki a 24.hu.

A törvény szerint az állam végső eszközként, határozott időre felfüggesztheti azok magyar állampolgárságát, akik más ország állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.

Ez akár tíz évre is szólhat, ha az érintett személy nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgára.

A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az állampolgárságot akkor függeszthetik fel, ha valaki idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében olyan tevékenységet végez, ami sérti Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát, illetve súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet.

A felfüggesztésről a kormány kijelölt minisztere dönt. Bárki tehet bejelentést, ha úgy véli, valaki veszélyt jelent.

A döntés előtt mérlegelni kell, hogy az érintett személynek milyen tényleges kapcsolatai vannak Magyarországgal, milyen hatással van a felfüggesztés az egyéni és családi életére, mennyi idő telt el a veszélyt jelentő magatartás óta, és milyen az érintett jelenlegi élethelyzete.

Az állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot a Hivatalos Értesítőben kell megjelentetni. A miniszter döntése ellen a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet lehet benyújtani. Az ügyet a Kúria közigazgatási perben bírálja el.

A felfüggesztett állampolgárság visszaállítható, ha az érintett személy „a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt”.

Ha az érintettet kiutasítják, és a végleges döntés után önként nem hagyja el Magyarországot, vagy jogellenesen visszatér, az idegenrendészeti hatóság elé kell állítani. Ekkor elrendelik az idegenrendészeti őrizetet, és 72 órán belül végre kell hajtani a kitoloncolást. Az őrizet elrendeléséről végzésben rendelkezik a hatóság, és ez ellen nem lehet kifogással élni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Félmilliárd forintos támogatással építettek kikötőt Nagymarosnál, de felveri a gaz, nem jár a komp sem
A projekt összköltsége több mint 600 millió forint volt. Láthatóan el is készült, de azóta az enyészeté lett.


A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.

Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.

„Ez is kellett, mint egy falat kenyér. A “Dömösi átkelés” megállónál ugyan a rév nem üzemel, a vonatok már régen nem állnak meg ott, de azért a fél milliárdos projektből csináltak egy csilivili kikötőt, amit lassan visszavesz a természet”

– írta Facebook-posztjában a Parlamentből kitiltott független képviselő.

A képeken is jól látni, hogy a 665 970 000 forint összköltségből épült révállomás rettenetes állapotban van, jelenleg alkalmatlan a funkciója betöltésére. IDE kattintva látni lehet, hogy hivatalosan sem jár ott a rév.

Hadházy megjegyzi: „A projekt adatlapja szerint a pénzből még három másik “fejlesztés” is történt, remélhetőleg ott néha kikötnek hajók.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Na, ezt hogy fogjuk kibírni? Közel 40 fokos hőség zúdul ránk a jövő héten
A száraz, napos idő marad, de helyenként záporok is kialakulhatnak. A hét második felében újra fokozódik a hőség, szerdától konstans 30 fok fölött alakul a hőmérséklet.


A hétvégén és a jövő hét elején is folytatódik a napos, száraz idő, így továbbra is nyárias arcát mutatja az időjárás, írja előrejelzésében az Időkép. Szombaton alig lesz felhő az égen, a szél északkeleten mérsékelten fúj. A hőmérséklet délutánra 25 fok körül alakul. Az UV-sugárzásra érdemes odafigyelni, hiszen 11 és 16 óra között nagyon erős, néhol akár extrém erős is lehet.

Vasárnap is kitart a meleg, csapadékra nem kell számítani. Bár északkeleten megjelenhet néhány felhő, az ország nagy részén továbbra is zavartalan lesz a napsütés. A nyugati szél többfelé élénk lehet, különösen északon, északkeleten és az Alföldön.

A reggel még friss idővel indul, de délutánra 27 és 32 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Hétfőn sem változik jelentősen az időjárás, ugyanis napos, száraz idő várható. Nyugat felől a délutáni órákban ugyan növekedhet a felhőzet, de záporra, zivatarra csak estefelé számíthatunk, főként az ország északi, északnyugati részén. A déli, délnyugati szél helyenként megerősödhet. A hőmérséklet tovább emelkedik, 31 és 36 fok közötti csúcsértékekre lehet készülni.

Kedden már több gomolyfelhő zavarhatja meg a napsütést, és egy-egy futó zápor is kialakulhat. Egy hidegfront hatására északon enyhülhet kissé a meleg, délután 28 és 34 fok között alakul a hőmérséklet.

Szerdára visszatér a száraz, derült idő, a szél azonban többfelé élénk, erős lehet. A nyári meleg csúcspontjához ér, 32 és 37 fok közötti értékekkel. Csütörtökön az előrejelzések szerint még melegebb lehet, és péntekre is csak pár fokot enyhülhet a hőség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk