Személyeskedésbe menő éles szóváltás alakult ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) pénteki elnökségi ülésén Parragh László, az országos kamara elnöke és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) vezető Nagy Elek között - írja a hvg.hu.

A törvénymódosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, de a hvg.hu kamarai forrásai szerint Parragh László ötlete volt. Szerinte ezzel egy olyan újraelosztási metódus lépne életbe, amellyel az eddiginél több pénz juthatna a forráshiányos régiók fejlesztésére.

Viszont egyelőre nem tudni, hogy történne ez az újraelosztás, mert az a kamara elnökének magyarázatából és a törvényjavaslatból sem derül ki. A hvg.hu arról ír, hogy egyes kamarai források szerint felmerült egy 60-10-30-as elképzelés, amelyben az MKIK-hoz befolyó 5 ezer forintok 60 százaléka jutna vissza a területi kamarákhoz, tíz százalék továbbra is az országos központnál maradna, a befizetések 30 százaléka pedig a hátrányosabb térségek kamaráinak plusztámogatásaként jelenne meg. Dunai Péter, az MKIK főtitkára pedig egy nyilatkozatában egy olyan verzióról beszél, amelyben az eddig a területi kamaráknál maradó 90 százalékból 5-10 százalék menne központi fejlesztésekre, és a fennmaradó 80-85 százalék osztanák el úgy, hogy több jusson a gyengébb vállalkozói réteggel bíró, forráshiányos megyék kamaráinak.

A módosítás leginkább a központi régióba tartozó kamarák lennének, mert az évi nagyjából 4,3 milliárd forintnyi hozzájárulás 40 százaléka ide folyik be. Ezért is fakadhatott ki a hvg.hu szerint a fővárosi iparkamara elnöke.

A lap úgy értesült, hogy a javaslat kifejezetten a nem túl jó viszonyt ápoló Nagy és Parragh harcáról szól. Nagy nem is cáfolta a szóváltást a hvg.hu megkeresésére. Elmondta, hogy

mivel az előírja, hogy elnökségi állásfoglalás kell a szervezet működését érintő döntésekhez. Nagy Elek a pénteki elnökségi ülésen szavazást akart a tervezetről, de ezt állítása szerint Parragh azzal utasította el, hogy "nincs miről szavazni, mert a miniszterelnökkel már le van egyeztetve".

– magyarázta a lapnak Nagy Elek.

A hvg.hu információi szerint a kamarai főtitkárok értekezletén is óriási tiltakozást váltott ki az országos kamara elnökének terve, és még a vele amúgy jó kapcsolatot ápoló kamarai vezetők és a kormánypárti irányítású megyék és városok tisztségviselői is ellenezték a módosítást mindkét fórumon.

A területi kamarai képviselők szerint egy nagyon erős központosításhoz vezetne az, ha a kamarai hozzájárulás teljes összege az országos kamarához kerülne. Ráadásul ez a kamarák vállalkozókkal való kapcsolatának és a befizetési moráljának sem tenne jót.

Egy szakértő szerint a tábornokai végeznének Vlagyimir Putyinnal minden olyan jel esetén, ami arra utal, hogy komolyan fontolgatja atomfegyverek bevetését Ukrajna vagy nyugati célpontok ellen, írja a Daily Star. Peter Duncan egyetemi professzor, orosz politikai szakértő úgy véli, hogy Putyin mára teljesen elszigetelődött a valóságtól.

Duncan szerint az orosz elnök a hét elején burkoltan nukleáris csapással fenyegette meg a szomszédos országot és nyugati szövetségeseit, amikor bejelentette a részleges mozgósítást és a népszavazásokat. Egyelőre még azt sem lehet eldönteni, hogy Putyin blöfföl, vagy tényleg nem érti a helyzet súlyát és veszélyét.

Az orosz elnököt bizalmasai és biztonsági szolgálatai szándékosan vezették félre az ukrajnai támadás megindítása előtt, mivel senki nem merte elmondani neki az igazságot. Mindaz pedig, ami azóta történik, folyamatosan csak igazolja, hogy Putyinnak elképzelése sincs a valós történésekről.

Amennyiben viszont az orosz elnök úgy dönt, hogy nukleáris csapást rendel el, katonai vezetőinek, vagyis Szergej Sojgu védelmi miniszternek és Valerij Vasziljevics Geraszimovnak, a fegyveres erők vezérkari főnökének végre kell hajtani a parancsot.

Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. A katonai vezetőknek szüksége lenne a gyilkosság végrehajtásához a biztonsági szolgálat (FSZB) segítségére is.

Duncan úgy véli, Putyinnak azonban egyelőre esze ágában sincs tényleg atomfegyvert bevetni nyugati célpontok ellen. Pontosan tisztában van azzal ugyanis, hogy a NATO válasza brutális lenne. Ha pedig Ukrajnára mérne nukleáris csapást, a Nyugat szinte biztosan hagyományos támadást indítana Oroszország ellen.

Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti az Európai Tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikust többek között arról kérdezték, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal, mit gondol a szankciókról, az energiaválságról és a magyar kormányról.

Gwendoline Delbos-Corfield a korrupcióellenes hatóságról - melyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság (EB) igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz - azt mondta:

"Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e.

Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy

A politikus szerint fontos kritika, hogy "a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna". Így valóban európai szinten lehetne a magyar ügyeket ellenőrizni, "amit persze nem akarnak" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a EB kéréseit is csak azért teljesítik, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez, mert jelenleg rossz a gazdasági helyzet Magyarországon és szükség van az európai forrásokra.

A Bizottságban sokan abban reménykedtek, hogy a választások majd változást hoznak, de ez nem történt meg. Így most "a legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik".

Az Oroszország elleni szankciók a zöld politikus szerint működnek. De mivel még

Az energiaválság kapcsán Delbos-Corfield elismerte, hogy vannak olyan országok, akik jobban függenek még az orosz gáztól.

"Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek.

Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?"

Arról, hogy szerinte ennek mi az oka, úgy nyilatkozott: "Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól,

- vélekedett a politikus.

A teljes interjút ITT lehet olvasni.

Sokkoló előtte-utána fotót közölt egy Oroszországból kiszabadult ukrán hadifogolyról az ország védelmi minisztériuma, írja a Daily Mail. Mikhajlo Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen pedig rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára.

A fotókhoz azt írták a tweetben, hogy az Azovstal egykori védője azon szerencsések közé tartozik, akik élve megúszták az orosz fogságot. Hozzáteszik: a képek ékes bizonyítékai annak, hogyan „tartja be” Oroszország a hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezményt, mellyel „a nácik szégyenteljes örökségét viszik tovább”.

Aljona Lavrusko elmondta: a bátyja nagyon rossz fizikai állapotban került haza, de a lelke egyáltalán nem tört meg. Elmondása szerint a háborús hősre műtétek várnak, a karjából 4 centiméteren hiányzik a csont. A férfi végtagjából érzéstelenítés nélkül, egy rozsdás fogóval húzták ki fogvatartói a beleékelődött fémdarabot.

A borzasztó állapotú Dianovról készült képeket itt lehet megnézni:

Ukrainian soldier Mykhailo Dianov is among the fortunate ones: in contrast with some of his fellow POWs, he survived russian captivity. This is how russia “adheres” to the Geneva Conventions. This is how russia continues the shameful legacy of Nazism. pic.twitter.com/cJpx7ZWQYo

hirdetés

— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 23, 2022

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.

We returned 215 people from Russian captivity: 188 defenders of #Azovstal and Mariupol. 108 Azov warriors, national guards, marines, border guards, policemen, territorial defense, Security Service employees. They’re safe now. We remember and try to save everyone. 1/3

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 22, 2022

Mielőbb üljön össze a nemzetbiztonsági bizottság! - követeli a Fidesz közleményben.

Azt írják:

Arra kérem Sas Zoltánt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökét, hogy mielőbb hívja össze a bizottságot, és tegye lehetővé az ügy feltárását" - írja Halász János, frakcióvezető-helyettes, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke.

Az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje egy interjúban beszélt korábban arról, hogy az Action for Democracy több százmillió forint támogatást adott a kampány alatt. A szervezet visszautasított minden, a választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos vádat - írja a 24.hu.