Drága élet, klímakatasztrófa, kamuhírek – ezek aggasztják legjobban az EU fiataljait
Drága megélhetés, környezeti válság és álhírek – ezek miatt aggódnak leginkább az EU fiataljai. Az Európai Parlament legfrissebb felmérése szerint a 16-30 évesek többsége a közösségi médiából tájékozódik, miközben tisztában vannak az online megtévesztések kockázataival.
Egyharmaduk azt szeretné, ha az EU a következő öt évben a környezetvédelemmel foglalkozna, míg 31 százalék szerint a gazdasági helyzet és a munkahelyteremtés a legfontosabb. 29 százalék a szociális védelmet, a jólétet és az egészségügyi ellátást sorolja a legfőbb prioritások közé, míg 27 százalék az oktatásra és képzésre fektetne nagyobb hangsúlyt. A lakhatás 23 százalék szerint kiemelt kérdés, az EU védelmi és biztonsági politikája pedig a válaszadók 21 százalékának fontos. A védelem különösen érdekelte a cseh (36 százalék), lengyel (33 százalék) és észt (32 százalék) fiatalokat.
– derül ki a felmérés eredményeinek országos szintű bontásából. A magyar fiatalok toplistája a problémákról így alakult:
• Emelkedő árak, megélhetési költségek (43 százalék, szemben az EU-átlag 40 százalékkal);
• Gazdasági helyzet és a munkahelyteremtés (36 százalék, szemben az EU-átlag 31 százalékkal);
• Oktatás és képzés (36 százalék, szemben az EU-átlag 27 százalékkal);
• Szociális védelem, jólét és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (34 százalék, szemben az EU-átlag 29 százalékkal);
• Környezet és éghajlatváltozás (21 százalék, szemben az EU-átlag 33 százalékkal).
A fiatalok többsége a felmérés szerint a közösségi médiából szerzi a híreket. A 16-30 évesek 42 százaléka politikai és társadalmi témákban elsősorban innen informálódik, míg a televízió a második helyen áll 39 százalékkal. Az idősebbek (25-30 évesek) közül többen használnak televíziót, online hírportálokat és rádiót, míg a fiatalabbak (16-18 évesek) jobban bíznak a közösségi médiában és a környezetükben (29 százalék a családtagokban, barátokban).
A magyar fiataloknál itt kicsit más az arány: az EU-átlak 42 százalék helyett csak 38 százalék tájékozódik a közösségi médiából. 26 százalék helyett viszont 32 százalék azoknak a fiataloknak az aránya, akik online hírportálokat olvasnak. Az is kiderül: a magyar fiatalok a legtöbbet a Facebookot használják. A felhasználók aránya 55 százalék, az uniós átlag 27 százalékhoz képest.
Kilenc uniós országban a válaszadók több mint fele számolt be arról, hogy „gyakran” vagy „nagyon gyakran” volt kitéve dezinformációnak. Különösen magas ez az arány Máltán (59 százalék), Magyarországon (58 százalék), Görögországban (57 százalék), Luxemburgban (55 százalék) és Belgiumban (54 százalék). Az osztrákok, németek és szlovének kevésbé biztosak abban, hogy felismerik az álhíreket.
Az Eurobarometer Ifjúsági Felmérés 2024. szeptember 25. és október 3. között zajlott az EU 27 tagállamában, 25 863 fiatal részvételével.