Kedden tartják a wisconsini legfelsőbb bírósági választást, amely kulcsfontosságú lehet a Trump-kormányzat számára, hiszen ezen múlik, hogy republikánus vezetésű lesz-e az állam legfelsőbb bírósága.
Néhány nappal a választás előtt Elon Musk egymillió dolláros, vagyis nagyjából 385 millió forintos csekkeket adott wisconsini választóknak.
A BBC szerint Musk egy vasárnapi eseményen úgy fogalmazott:
„Csak azt szeretnénk, ha a bírók bírók lennének.” Ezután két választónak is átadott egy-egy egymillió dolláros (kb. 385 millió forintos) csekket.
Ők korábban aláírták azt a petíciót, amely az „aktivista” bírák elleni fellépést sürgette.
A The Hill újságírója szerint az egyik csekket egy Nicholas Jacobs nevű férfi kapta, aki nagyon hasonlít a Wisconsin College Republicans azonos nevű elnökére.
Josh Kaul, az állam demokrata párti főügyésze megpróbálta jogi úton leállítani az akciót, azzal érvelve, hogy Musk megszegi azt a törvényt, amely tiltja, hogy a szavazatokért cserébe ajándékokat osszanak. Musk ügyvédei ezzel szemben úgy érveltek, hogy Kaul „korlátozza Musk politikai véleménynyilvánítását, és megsérti az alkotmányban rögzített jogait”. Az ügyvédek hangsúlyozták, hogy a pénzosztás célja nem egy jelölt támogatása, hanem egy alulról szerveződő mozgalom elindítása az „aktivista” bírók ellen. Két alsóbb fokú bíróság Musk javára döntött, Kaul pedig utolsó esélyként az állam legfelsőbb bíróságához fordult. A testület azonban egyhangúlag elutasította az ügy tárgyalását.
A politikai elemzők most úgy tekintenek a választásra, mint egyfajta népszavazásra Trump második elnöki ciklusáról.
Kedden tartják a wisconsini legfelsőbb bírósági választást, amely kulcsfontosságú lehet a Trump-kormányzat számára, hiszen ezen múlik, hogy republikánus vezetésű lesz-e az állam legfelsőbb bírósága.
Néhány nappal a választás előtt Elon Musk egymillió dolláros, vagyis nagyjából 385 millió forintos csekkeket adott wisconsini választóknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Litvániában, a Pabradė melletti katonai gyakorlótéren sikerült kiemelni a vízből egy elsüllyedt M88 Hercules típusú amerikai páncélozott járművet, amellyel együtt néhány nappal korábban négy amerikai katona is eltűnt – jelentette be a litván védelmi miniszter. Dovilė Šakalienė az LRT tájékoztatása szerint azt mondta, a mentés során az amerikai haditengerészet búvárai két hevedert rögzítettek a jármű emelési pontjaihoz, és március 31-re virradó éjjel sikerült befejezniük a kiemelést.
A katonák hollétéről azonban továbbra sincs hír. „Nincs információnk a katonákról, de szigorú megállapodás született arról, hogy erről elsőként az amerikai fél tájékoztat” – mondta Šakalienė.
„Tudjuk, hogy várható információ a katonákról, de Litvánia semmit sem közölhet, amíg Amerika ezt nem teszi meg. Nincs információnk, így nem is tudunk nyilatkozni” – tette hozzá a litván fegyveres erők stratégiai kommunikációs osztályának képviselője, Gintautas Čiūnis.
Március 26-án vált ismertté, hogy négy, Litvániában állomásozó amerikai katona eltűnt a Fehéroroszországhoz közeli pabradėi gyakorlótéren zajló hadgyakorlat során. Velük együtt eltűnt egy M88 Hercules típusú páncélozott műszaki mentőjármű is. A járművet másnap megtalálták a gyakorlótér egyik vízgyűjtőjében. A kiemelésen litván és amerikai katonák, illetve búvárok közösen dolgoztak.
A védelmi miniszter hangsúlyozta: a litván rendőrség és az Egyesült Államok nyomozói jelenleg is vizsgálatot folytatnak a helyszínen, hogy kiderítsék, pontosan mi történt a járművel, illetve a négyfős személyzettel.
Litvániában, a Pabradė melletti katonai gyakorlótéren sikerült kiemelni a vízből egy elsüllyedt M88 Hercules típusú amerikai páncélozott járművet, amellyel együtt néhány nappal korábban négy amerikai katona is eltűnt – jelentette be a litván védelmi miniszter. Dovilė Šakalienė az LRT tájékoztatása szerint azt mondta, a mentés során az amerikai haditengerészet búvárai két hevedert rögzítettek a jármű emelési pontjaihoz, és március 31-re virradó éjjel sikerült befejezniük a kiemelést.
A katonák hollétéről azonban továbbra sincs hír. „Nincs információnk a katonákról, de szigorú megállapodás született arról, hogy erről elsőként az amerikai fél tájékoztat” – mondta Šakalienė.
„Tudjuk, hogy várható információ a katonákról, de Litvánia semmit sem közölhet, amíg Amerika ezt nem teszi meg. Nincs információnk, így nem is tudunk nyilatkozni” – tette hozzá a litván fegyveres erők stratégiai kommunikációs osztályának képviselője, Gintautas Čiūnis.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy férfi vasárnap este tűnt el a Gyetvához tartozó Zapriechody városrész közelében, a Polyána hegy lábánál. A térségben sétára indult, de nem tért vissza, ezért tűzoltók, rendőrök és önkéntesek indultak a keresésére. A mentésben fegyveres rendőrök is részt vettek.
Az eltűnt személyt késő éjjel találták meg egy sűrű, erdős területen, de már nem volt életben.
A Joj TV hétfő reggeli beszámolója szerint a férfi halálát súlyos fejsérülés okozta, amelyet a jelek szerint medvetámadás során szenvedett el. Hétfőn a Szlovák Állami Természetvédelem kommunikációs osztálya is megerősítette a medvetámadást, mint a tragédia legvalószínűbb okát. Közlésük szerint „az előzetes megállapítások szerint a férfi egy barnamedve támadásának következtében vesztette életét”. Hozzátették: a mentőegységek mellett helyi lakosok is részt vettek a keresésben.
A támadás nagyjából egy kilométerre történt a lakott területektől, az erdőben, egy nem védett terület erdejében. A természetvédelmi intézet kutatócsapatai hamar a helyszínre érkeztek, megfigyelő eszközöket és figyelmeztető táblákat helyeztek ki a medvetámadás veszélye miatt.
A természetvédők közölték, hogy az ügy fejleményeiről a vizsgálatok eredményeinek ismeretében adnak további tájékoztatást. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a meleg időjárás miatt nő a medvékkel való találkozás kockázata.
Egy férfi vasárnap este tűnt el a Gyetvához tartozó Zapriechody városrész közelében, a Polyána hegy lábánál. A térségben sétára indult, de nem tért vissza, ezért tűzoltók, rendőrök és önkéntesek indultak a keresésére. A mentésben fegyveres rendőrök is részt vettek.
Az eltűnt személyt késő éjjel találták meg egy sűrű, erdős területen, de már nem volt életben.
A Joj TV hétfő reggeli beszámolója szerint a férfi halálát súlyos fejsérülés okozta, amelyet a jelek szerint medvetámadás során szenvedett el. Hétfőn a Szlovák Állami Természetvédelem kommunikációs osztálya is megerősítette a medvetámadást, mint a tragédia legvalószínűbb okát. Közlésük szerint „az előzetes megállapítások szerint a férfi egy barnamedve támadásának következtében vesztette életét”. Hozzátették: a mentőegységek mellett helyi lakosok is részt vettek a keresésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton este komoly késéssel indult Budapestről a Kálmán Imre EuroNight vonat. Az utasok 35 percet vártak az indulásra, mert a vonat átszálló utasokra várt, akiknek a vonata feltehetőleg öngyilkosgázolás miatt a tervezettnél 25 perccel később érkezett a Keleti pályaudvarra.
A vonat végül útnak indult, de az éjszakai munkálatok miatt kerülő útvonalon közlekedett, ezért csak másfél órás késéssel futott be Salzburgba. Itt viszont váratlan fordulat történt.
„Az osztrák szakaszon éjszakai munkálatok miatt kerülő útvonalon közlekedett. Emiatt mintegy 1,5 órás késéssel érkezett Salzburgba a Kálmán Imre EuroNight. A késés miatt az ÖBB onnan nem engedte tovább a vonatot. Az okokról az osztrák vasúttársaság tud nyilatkozni”
Az utasokat fél órával a leszállás előtt értesítették arról, hogy le kell szállniuk. A MÁV szerint ekkor kapták meg a tájékoztatást az utaskísérők is.
A vasúttársaság azt is közölte, hogy a vonat visszafelé már csak Salzburgból fog közlekedni. Onnan a menetrend szerint hajnali 3:53-kor indul majd. A MÁV azt is megerősítette, hogy az utasok teljes jegyár-visszatérítést kaphatnak. Azt kérik, hogy a visszaigénylést az ügyfélszolgálaton keresztül intézzék.
Szombaton este komoly késéssel indult Budapestről a Kálmán Imre EuroNight vonat. Az utasok 35 percet vártak az indulásra, mert a vonat átszálló utasokra várt, akiknek a vonata feltehetőleg öngyilkosgázolás miatt a tervezettnél 25 perccel később érkezett a Keleti pályaudvarra.
A vonat végül útnak indult, de az éjszakai munkálatok miatt kerülő útvonalon közlekedett, ezért csak másfél órás késéssel futott be Salzburgba. Itt viszont váratlan fordulat történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elúszott százmilliárdok: már most biztos, hogy nem kapjuk meg az uniós pénzek 7 százalékát
Hiába érkeznek uniós pénzek, az elérhetőnél jóval kevesebb jut el a költségvetésig. A migrációs bírságokat is levonják, ráadásul további milliárdok sorsa forog kockán.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Március közepéig ez az összeg elérte a 477 millió eurót, és újabb levonások várhatók.
A Bizottság hivatalosan nem közölte, mely kifizetésekből vonták le ezeket az összegeket, de egy belső forrás szerint mindig a kohéziós pénzekből érkezett meg kevesebb a tervezettnél. A kieső 477 millió euró a teljes keret közel 7 százalékát jelenti.
Ráadásul a 6,3 milliárd euróra rúgó, jelenleg felfüggesztett kohéziós összegből tavaly év végén egymilliárd eurót végleg elveszített Magyarország, mert az EU nem tudott időben kötelezettséget vállalni a 2022-es forrásokra.
A helyreállítási alapból 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel járna Magyarországnak. Eddig 919 millió euró előfinanszírozás érkezett. A további kifizetésekhez huszonhét „szupermérföldkövet” kellene teljesíteni, ezek főként az igazságszolgáltatás függetlenségét és az átláthatóságot érintik.
Jelen állás szerint a kohéziós pénzekből 6,3 milliárd euró továbbra is zárolva van, ezekhez csak akkor lehet hozzáférni, ha a kormány olyan reformokat vezet be, amelyeket az Európai Bizottság és a Tanács is megfelelőnek talál. Reformok hiányában a költségeket nem téríti meg a Bizottság, és év végéig újabb egy milliárd euró elvesztése is biztosra vehető.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
