News here

HÍREK

Elfogadták a megfelelő minimálbérekről szóló uniós jogszabályt

A tagállamoknak két évük van arra, hogy az irányelvet átültessék a saját jogrendszerükbe.

Link másolása

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a megfelelő minimálbérekről szóló jogszabályt az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülmények biztosítására; az irányelv nem ír elő konkrét minimálbérszintet, amelyet a tagállamoknak el kell érniük - közölte az uniós tanács kedden.

A jogszabály eljárásokat állapít meg a minimálbérek megfelelőségére vonatkozóan, előmozdítja a bérmegállapításra vonatkozó kollektív tárgyalásokat, és elősegíti, hogy a nemzeti jog alapján minimálbérre jogosult munkavállalók ténylegesen élvezhessék a minimálbér nyújtotta védelmet - írták.

A részleteket ismertetve az uniós tanács közölte:

a jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamoknak eljárási keretet kell létrehozniuk a minimálbérek megállapítására és aktualizálására egyértelmű kritériumok alapján. A jogszabályban meghatározott minimálbéreket szükséges időközönként, de legalább kétévente felül kell vizsgálni.

Közölték: a jogszabály egyik célja a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások hatókörébe tartozó munkavállalók számának növelése. E cél elérésére az országoknak elő kell segíteniük, hogy a szociális partnerek részt tudjanak venni a kollektív tárgyalásokban. Amennyiben például a kollektív tárgyalások általi lefedettség nem éri el a 80 százalékos küszöbértéket, a tagállamoknak cselekvési tervet kell kidolgozniuk a kollektív tárgyalások előmozdítására. A cselekvési tervnek egyértelmű ütemtervet és konkrét intézkedéseket kell meghatároznia a kollektív tárgyalások általi lefedettség fokozatos növelésére - írták.

A szöveg kimondja továbbá:

a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk, hogy a munkavállalók nagyobb arányban élvezhessék ténylegesen a minimálbér nyújtotta védelmet.

Az intézkedések közé tartozhatnak a munkaügyi felügyelőségek által végzett ellenőrzések, a minimálbérek nyújtotta védelemmel kapcsolatos könnyen hozzáférhető információk biztosítása, valamint a jogalkalmazó hatóságok felkészítése arra, hogy a szabályokat be nem tartó munkáltatókat felelősségre vonják.

A jogszabályt az unió hivatalos közlönyében teszik közzé, kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak két év áll rendelkezésére, hogy az irányelvet saját jogrendszerükbe átültessék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Folyamatosan fűteni kell a hatalmas és üres Biodómot – a kormány nem hajlandó átvenni Budapesttől
A fővárosnak így is rengeteg pénzt kell a létesítmény őrzésére és fűtésére költeni. A befejezéshez viszont már egyáltalán nincs forrás.

Link másolása

Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettes pénteken arról beszélt az Inforádióban, hogy nincsenek érdemi tárgyalások a főváros és a kormány között a Biodómról.

„Ha a kormány nem ad forrást a fővárosnak a Biodómra, akkor Budapest leválasztja a telket és odaadja a kulcsokat a kormányzatnak, rájuk bízva az intézményt. Kezdjenek vele amit akarnak, hiszen nem a főváros pénze és döntése van emögött a projekt mögött”

– mondta a főpolgármester-helyettes.

Szerinte Budapestnek épp elég kiadást jelent a létesítmény őrzése és fűtése. Igaz, utóbbit egész jól megoldották, míg korábban a közeli fürdő melegvízét használták távfűtéses rásegítéssel, mostanra elég a gyógyforrás termálja. Ennek ellenére így is több százmillió forintot kellett ráköltenie az önkormányzatnak.

A továbbfejlesztésre viszont egyáltalán nincs már forrás. A fűtést pedig azért nem kapcsolhatják le, mert annak hiánya esetén "összeeshet" a félkész létesítmény teteje.

Azt ugyanis olyan technológiával építették meg, amelyhez egy megadott, viszonylag állandó belső hőmérséklet szükséges. Ennek híján ugyanis a szerkezet tetején lévő légbuborékok – a kintről is látható fehér háromszögek – előbb-utóbb megadják magukat az időjárás viszontagságainak – fejtette ki korábban a humán területekért felelős főpolgármester-helyettes, Bősz Anett az Inforádiónak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Május óta egymillió szavazót veszített a Fidesz, de az ellenzék nem profitált ebből
Főként a bizonytalanok tábora nőtt, de tény, hogy a kormánypárt minden társadalmi rétegben gyengült.

Link másolása

A Fidesz idén májusban, egy hónappal földcsuszamlásszerű győzelme után minden idők legmagasabb támogatását érte el, akkor a megkérdezettek körében 47 százalékon állt. Mára ez 10 százalékot esve 37-re csökkent, ugyanakkor a nagyobbik kormánypárt 2,7 milliós táborával így is kimagaslik a politikai mezőnyből –írja a 24.hu a Závecz Research kutatása alapján.

Az ellenzék tavasz óta számottevően nem erősödött, a pártnélküliek csoportja nőtt érdemben: 20-ról 30 százalékra.

A Demokratikus Koalíció támogatottsága valamelyest emelkedett: májusban 9, most 11 százalékot ért el a teljes népesség körében. A Mi Hazánk tavasszal 5 százalékot ért el, novemberben 6 százalékot. A Momentum és Jobbik fél éve 5 százalékon álltak, ezúttal 4 százalékosak. Május óta változatlan szinten, 4 százalékon található az MSZP. Az LMP-t és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot tavasszal a választókorúak 2-2 százaléka támogatta, novemberben 3-3 százalék. A Párbeszéd támogatóinak aránya fél éve és most is 1 százalék – írja a portál.

A Fidesz visszaesése különösen az őszi hónapokban volt jelentős.

Szeptember óta a fiatalok közül távolodtak el sokan a kormánypárttól: szeptemberben a harminc év alattiak 35 százaléka támogatta a Fideszt, most 25 százaléka.

A választások óta csaknem mindegyik társadalmi rétegben meggyengült a kormánypárt, vezető pozíciója azonban sehol nincsen veszélyben – fogalmaz a Závecz Research. Legkisebb arányban a kis-közepes városokban élők (27%), a fővárosiak (30%), a 30 év alattiak támogatják (25%).

A kormánypárttól sokan eltávolodtak, de törzsszavazói aktívabbak, mint az ellenzék támogatói. Ennek köszönhető, hogy a biztos pártválasztóknál 50 százalékos.

Második helyen a DK áll (17%), a harmadikon a Mi Hazánk (8%). A Momentum 6, az MSZP és a Jobbik 5-5 százalékos. Az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt 3-3, a Párbeszéd 1 százalékos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megérkezett Kijevbe Novák Katalin
A köztársasági elnök a tervek szerint találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel is.
Fotó: Novák Katalin / Facebook (korábbi felvétel) - szmo.hu
2022. november 26.


Link másolása

Tegnap mi is hírt adtunk róla, hogy Ukrajnába utazik és találkozik Volodimir Zelenszkijjel Novák Katalin. Ez Magyarország és Ukrajna legmagasabb szintű diplomáciai találkozója a kilenc hónapja kitört orosz-ukrán háború kezdete óta.

Az atv.hu most úgy értesült: Novák Katalin az éjszakai vonat út után ma reggel már megérkezett Kijevbe.

Novák Lengyelország felől lépett be a háború sújtotta ország területére.

Korábban a magyar vezetőket sok kritika érte, amiért diplomáciailag visszafogottan vagy éppen ellenségesen viszonyultak Ukrajnához, Orbán Viktor áprilisban ellenfeleként említette meg Zelenszkij elnököt. Június 21-én viszont telefonon beszélt vele, szóba került Ukrajna európai integrációja, a háborús menekültek befogadása és a két ország együttműködése is.

Novák Katalin pedig októberben csatlakozott ahhoz a közleményhez, amelyben tizenegy kelet-közép-európai ország elnöke ítélte el az október 10-én Ukrajnát érő támadásokat.

Az Index arról is megemlékezett, hogy Novák Katalin láthatóan szívügyének tekinti a kárpátaljai magyarság sorsát, nemrég kárpátaljai gyerekeket fogadott a Sándor-palotában abból az alkalomból, hogy számukra és gyermekotthonokban élő társaik számára indult az adománygyűjtést. A befolyt adományokkal a kárpátaljai Ráton működő Szent Mihály Gyermekotthon árváinak karácsonyát szeretnék szebbé tenni. Hétvégén pedig Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőjével találkozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Veszélyben a karácsonyi bejgli az infláció miatt – akár jövő szeptemberig is drágulhatnak az élelmiszerek
A világ 50 országban már csökken vagy stagnál az infláció, Magyarországon viszont továbbra is emelkednek az árak.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 26.


Link másolása

Nem csak annak lesz drágább idén a bejgli, aki valahonnan megrendeli, hanem annak is, aki otthon készíti el. A vaj a tavalyi árakhoz képest októberre 99 százalékkal, míg a tejes margarin 74 százalékkal drágult.

De nem csak a tészta, hanem a bejglibe való töltelék miatt is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ugyanis a KSH adatai szerint már 5750 forint egy kiló dió, ami 18 százalékkal drágult a tavalyi évhez képest.

A cukrászdák ennél is rosszabb helyzetben vannak. Nekik ugyanis nem csak az élelmiszerek inflációjával, de az megemelkedett energiaárakkal is szembe kell nézni.

A rezsicsökkentés ugyanis nem vonatkozik a cukrászdákra sem, így a sütemények elkészítésének költsége jelentősen megdrágult, a tavalyi évhez képest akár tízszerese is lehet.

A világ 50 országban már csökken vagy stagnál az infláció a Nemzeti Bank szerdán tartott online sajtótájékoztatója szerint. Magyarországon viszont továbbra is emelkednek az árak.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az Európai Unión belül is példátlan mértékű drágulást részben a forintgyengülés okozza, részben pedig az, hogy csökken a kereslet.

Molnár László a GKI vezérigazgatója az RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy szerinte akár szeptemberig is elhúzódhat az élelmiszerárak drágulása, viszont ha jövőre az aratás is jól sikerül, elképzelhető hogy az élelmiszerárak stagnálásba menjenek át.


Link másolása
KÖVESS MINKET: