HÍREK

Egyre kevesebbet fűtünk az elmúlt 121 évben, az egész országban csökkent a fűtési igény

A klímaváltozás összességében nem jó, de környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése.

Link másolása

A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.

A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek.

Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett "fűtési foknapok" alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra.

A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse - ismertették.

Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve - írták.

Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig.

A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.

December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját - a szeptembert és a májust - alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel.

Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.

Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.

Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén.

Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein.

Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.

Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.

Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken

- írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Hatalmas robbanás rázta meg Heves megye egy részét, az ablakok is beleremegtek
Egyelőre nem tudni, mi volt az, de azt kizárták, hogy földrengés okozta volna a jelenséget.

Link másolása

Délelőtt 10 órakor földrengéshez hasonló jelenséget tapasztaltak Heves megye területén, Heves, Boconád, Átány, Tarnaörs településeken – erről érkezett bejelentés a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (ELKH FI) Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumba.

A 444.hu által kiszúrt bejegyzésben azt írják:

a jelenség nem földrengéshez kapcsolódik, hanem valamilyen helyi hatás következménye.

Megfigyelték, hogy a Piszkéstetőn üzemelő infrahangállomásukon is megjelent ebben az időpontban a jelenség, igy vélhetően egy nagy hanghatásnak köszönhetők a bejelentett észlelések.

A kommentelők közül többen arról számolnak be, hogy a közelben az ablakaik is beleremegtek a hanghatásba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megrendítő légi felvételek: elképesztő pusztítást végzett a földrengés Törökországban
A hivatalos adatok szerint 4758 épület dőlt össze Törökországban az erős földmozgások miatt.

Link másolása

Mint arról beszámoltunk, hétfőn és kedden több erős földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. A halálos áldozatok száma a hivatalos közlés szerint már 5000 felett jár, de lehetséges, hogy tízezrek haltak meg. Folyamatosan kutatnak túlélők után, szerencsére sokakat meg tudtak menteni, de még mindig rengetegen várhatnak arra, hogy kihúzzák őket a romok alól.

Az alábbi légi felvételeken látható igazán, mekkora pusztítást okozott a földrengés. A hivatalos adatok szerint 4758 épület dőlt össze Törökországban az erős földmozgás miatt.

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Fotó: MTI/EPA/Necati Savas


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Kimentett a romok alól egy fiút a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata Törökországban
A szír határ közelében fekvő Antakyában keresik a földrengés túlélőit hét mentőkutyával.

Link másolása

Sikerült egy fiút kimentenie a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapatának a törökországi Antakyában.

A szeretetszolgálat az MTI-hez kedd este eljuttatott közleményében azt írta: a HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport és egy sürgősségi ellátást végző 19 tagú egészségügyi csoport 7 mentőkutyával Pavelcze László parancsnok, veszélyhelyzet-kezelési igazgató irányítása mellett a késő délutáni órákban érkezett meg a szír határ közelében fekvő Antakyába, ahol felállították bázisukat, és megkezdték a keresést a helyiek által megadott koordináták alapján.

Körülbelül kétezer házat kell átnézniük a településen, ahol még nagyon sok ember rekedhetett a romok alatt. A keresőkutyák négyórás váltásokban kezdtek dolgozni, egyszerre négyen.

Voltak életjelek, majd magyar idő szerint körülbelül 19 órakor egy fiút sikerült kimenteni a romok alól. Megkezdték az ellátását.

A kutatás a földrengés túlélői után folytatódik - írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Influenza elleni oltóanyagot is szerzett Schadl György Völner Pálnak, ami az államtitkárnak nem járt volna
Néhány napon belül be is oltották Völnert, aki meg is köszönte a segítséget a végrehajtói kar elnökének egy kiszivárgott hangfelvétel szerint.

Link másolása

A négykomponensű influenza elleni oltás beszerzéséhez is Schadl György segítségét kérte Völner Pál - derült ki korrupciós ügy nyomozati hanganyagából, amely az RTL birtokába jutott.

A volt államtitkár 2021-ben akart hozzájutni a több vírustörzs ellen védő és kevesebb mellékhatást okozó négy komponensű oltóanyaghoz, amelyet csak a 3 éves gyerekek, a várandósok, az autoimmunbetegeket és a szervátültetettek kaphattak meg.

A most kiszivárgott hangfelvételek szerint Völner megkérdezte a végrehajtói kar elnökétől, hogy tudna-e segíteni neki abban, hogy ő is hozzájuthasson a limitált számú védőoltáshoz.

Ez a beszélgetés zajlott le köztük:

Völner: Mondtad, hogy van ilyen egészségügyi kapcsolatod.

Schadl: Igen.

V: Ilyen 4 komponensű vakcinát, egy tíz adagot lehetne vásárolni ott? Vagy olyan ott nincs? tudod, ez az influenza.

S: Szerintem nincs, de biztosan tudnak szerezni.

V: Jó, jó. Influenzára, mert állítólag nem lehet kapni. Mondtam egy dokinak, hogy megkérdezem, mondta, hogy akkor...

S: Megkérdezem és visszacsörgök még délután.

Az RTL szerint az nem derült ki a hanganyagokból, hogy még aznap visszahívta-e Schadl Völnert, ahogy az sem, hogy a volt államtitkár fizetett-e az oltóanyagért. Az viszont biztos, hogy néhány nappal később beoltották őt a kért vakcinával, ugyanis ezt közölte a végrehajtói kar elnökével:

„Figyelj csak, köszönöm szépen a csomagot! Tegnap már meg is szúrtak, úgyhogy túl vagyok rajta”.

Az RTL Híradó megkereste a Nemzeti Népegészségügyi Központot azzal, hogy 2021-ben pontosan kinek járt a négykomponensű oltás és hogyan juthatott hozzá az, aki nem volt jogosult rá, de nem kaptak választ.

Az RTL Híradó riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET: