News here

HÍREK
A Rovatból

Egy titkos CIA-program segített az ukrán hadseregnek felkészülni az oroszok támadására

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség félkatonai szervezetei még 2015-ben kezdték el kiképezni az ukrán különleges műveleti erőket, például a mesterlövészeket, akik most sikeresen hasznosítják ezt a tudást a háborúban.

Link másolása

Sokakat meglepett - hírszerzési jelentések szerint még magát Vlagyimir Putyint is -, hogy az ukrán erők a vártnál sokkal nagyobb ellenállást tanúsítanak az Oroszország elleni háborúban. Ez részben egy már lezárt, titkos CIA-kiképzési programnak köszönhető, amelyet Ukrajna keleti frontvonalain indítottak korábban - számolt be róla a Yahoo News titkosszolgálati képviselők ismertetése alapján.

Miután 2014 elején Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, majd oroszbarát szeparatisták háborúzni kezdtek a Donbász régióban Ukrajnával, lassan az orosz csapatok is beszálltak a harcba. Időközben azonban a másik oldalon szép csendben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is elkezdte segíteni Ukrajnát.

Olyan programot indítottak, amely részeként a CIA félkatonai szervezetei különböző technikákat tanítottak az ukrán hadseregnek. Megmutatták például, hogy kell működtetni a Javelin páncéltörő rakétákat, hogyan játszhatják ki az oroszok digitális nyomkövetését, hogyan kell használni a titkos kommunikációs eszközöket, és hogyan maradhatnak észrevétlenül a háborús övezetben.

A 2014-es orosz bevonulás után az amerikai hadsereg is segített egy régóta fennálló, nyilvánosan elismert kiképzési program lebonyolításában az ukrán csapatok számára Ukrajna nyugati régiójában, távol a frontvonalaktól. Ez tartalmazta a Javelin páncéltörő rakéták használatára vonatkozó utasításokat és a mesterlövészek kiképzését is. A Yahoo News azonban kiderítette, hogy a CIA 2015-ben egy titkos programot is indított az Egyesült Államokban ukrán különleges műveleti erők és más hírszerzői személyzet számára, amelyben már a lőfegyver-használatot, az álcázási technikákat és a titkos kommunikáció használatát is tanították. Az is kiderült, hogy ekkor a CIA félkatonai szervezetei Kelet-Ukrajnába utaztak, hogy segítsék a Kijevhez hű erőket az oroszok és a szeparatisták elleni harcban.

Amerikai tisztviselők korábban tagadták, hogy a CIA képzési programjai támadó jellegűek lettek volna. Egy magas rangú hírszerzési tisztviselő szerint az ukránokat a hírszerzési információk gyűjtésében segítették a kiképzéssel. Mindeddig azonban nem hozták nyilvánosságra a CIA Ukrajna keleti frontvonalain lebonyolított félkatonai kiképzési programjának részleteit.

A Yahoo News szerint amikor a CIA félkatonai szervezetei először utaztak Kelet-Ukrajnába, miután Oroszország 2014-ben beszállt a harcokba, kettős megbízatással érkeztek. Egyrészt ki kellett deríteniük, hogyan tudná az ügynökség a legjobban segíteni az ukrán különleges műveleti erők kiképzését az oroszok és a szakadár szövetségeseik elleni harcban. Másrészt pedig fel kellett mérniük az ukrán katonák képességeit. A CIA egyik egykori magas rangú tisztviselője szerint az volt a kérdés, hogy az ukránok "elesnek, vagy felállnak és harcolnak". Miután megbizonyosodtak róla, hogy az ukrán csapatok harcra készek, megtanították nekik az irreguláris hadviselésre jellemző készségeket.

Mivel több mint egy évtizeden át a terror elleni harcra összpontosítottak, a CIA-t először megdöbbentette, hogy az oroszok milyen csúcstechnológiás eszközöket alkalmaznak.

Például drónokkal, adótornyokkal és más berendezések segítségével végeztek háromszögelést az ukránok és a CIA félkatonai szervezeteinek munkatársai által használt telefonok és elektronikus eszközök között. Egy egykori CIA-tisztviselő a Terminátor filmekből ismert SkyNet fegyveres mesterségesintelligencia-rendszeréhez hasonlította az orosz hadsereg tech-rendszerét. Emiatt kezdtek el új, biztonságos kommunikációs rendszereket kidolgozni.

Fontos volt, hogy a CIA megbízható, tapasztalt, veterán munkatársakat küldött Ukrajnába, hiszen fennállt a veszélye, hogy a titkos képzési program kitudódik, félreértelmezik, és csak fokozza a feszültséget. Bár a program idővel bővült, a résztvevők létszámát nem növelték, hogy ezzel is minimálisra csökkentsék az ügynökség kitettségét és megóvják az ukránokat az oroszok haragjától.

Az amerikai szerepvállalás szabályai tehát világosak voltak: adjanak tanácsot, képezzék ki az ukránokat, de ne vegyenek részt a harcban.

Amikor azonban Donald Trump elnökségével új kormány alakult az Egyesült Államokban, a Nemzetbiztonsági Tanács elkezdett aggódni a titkos program miatt. Az egyik nagy kérdés az volt, hogy meddig mehetnek el vele. "Ha ne adj' Isten lelőttek néhány oroszt, az baj? Szükség van ehhez külön felhatalmazásra?" - emlékezett vissza egy egykori CIA-tisztviselő. A Fehér Ház illetékesei attól is tartottak, hogy mi történhet, ha CIA-alkalmazottakat az oroszbarát erők elfognák egy titkos küldetésben, esetleg egy orosz megölne egy CIA-tisztet.

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan meddig, de volt tisztviselők szerint a kockázatok ellenére még évekig működött a titkos ukrajnai CIA-program. Februárban aztán az orosz invázió veszélyének fokozódása miatt a Biden-kormányzat a CIA összes emberét kivonta Ukrajnából, beleértve a félkatonai ügynökségeket is. Egy volt tisztviselő szerint a kormány még attól is rettegett, hogy titkosszolgálati embereik egyáltalán a frontvonalon legyenek.

A CIA-program hatásai azonban megmutatkoznak a háborúban. Az egykori tisztviselők szerint az, hogy az ukrán hadsereg kulcsfontosságú városokat képes megvédeni az orosz megszállóktól, megöltek több orosz tábornokot, amelyek közül legalább egyet mesterlövészek lőttek le, és több kisebb, de annál fontosabb győzelmet is arattak már a háborúban, részben az amerikai kiképzésnek köszönhetőek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Zebrán elgázolt gyalogost vádol emberöléssel az ügyészség
Részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. A motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel ment, és elütötte.

Link másolása

A férfi három és fél évvel ezelőtt, a Blaha Lujza térnél részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. Pont akkor ért oda egy motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel, és elütötte. Mindketten súlyosan megsérültek, a motoros később meghalt. Az ügyészség mindkét férfi felelősségét megállapította, a gyalogos ellen most emeltek vádat - hangzott el az RTL híradójában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
4500 orvos hajlandó lenne letétbe helyezni a felmondását, válaszul az egészségügyi törvény módosítására
Az orvosi kamara arra kéri Novák Katalint, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a szerdán elfogadott módosítást.

Link másolása

4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását - mondta a Népszavának Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.

A szervezet arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a Parlamentnek az egészségügyi törvény szerdán elfogadott módosítását.

Álmos Péter a lapnak azt is elmondta, hogy a MOK jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését. Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen tiltakozó akciót támogat az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket.

A MOK kérdőívében 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt.

A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik. Álmos Péter azonban azt is hozzátette, hogy egyelőre még nem gyűjtik a felmondásokat, a cél pusztán a szándék felmérése volt.

„Ha azt nézzük, hogy most Szlovákiában 2100 orvos a letétbe helyezett felmondásával megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, akkor a hazai 4500 orvos szándéka is – úgy gondoljuk – erős érv” - mondta a MOK alelnöke.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás kapcsán Álmos Péter azt mondta, hogy mindvégig, ahol lehetett, próbálták véleménynyilvánítással, tárgyalással elérni azt, hogy „egy olyan javaslat menjen át, amit a szakma, az orvostársadalom is tud támogatni, életképesnek tart”.

„A legnagyobb probléma, hogy az orvostársadalom megkerülésével a gyógyítókra hárítanak olyan problémákat, amelyek veszélyeztetik a betegbiztonságot. Például, ha egy orvost a törvényben leírt módon elvezényelhetnek, mi lesz azokkal a betegekkel, akiket addig ő gondozott? A kamara szerint ez nem oldja meg a szakemberhiányt, hiszen ma már szinte minden szakma hiányszakma”

- fejtette ki Álmos Péter. Az alelnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kamara nincs ellene a minőségértékelés szerinti jövedelemeltérítésnek.

De az államtitkár ezzel kapcsolatban folyamatosan csak a mennyiségről beszélt, miszerint többet kellene dolgoznia az orvosok 5 százalékának, akik a béremelés után kevesebb munkát végeztek.

„Ők jellemzően pont azok, akiknél a paraszolvencia csapódott le. Ezért kérdéses, hogy mondjuk egy minőségi értékeléssel, hogyan lehet őket több munkára kényszeríteni?” - fogalmazott Álmos Péter, aki szerint számos olyan probléma van, amire nem kaptak megnyugtató választ, és valamennyinek van betegbiztonságot veszélyeztető következménye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Brutális különadó-emelést kapott a Mol a nyakába, visszaállt a jövedéki adó mértéke is
Gyakorlatilag elvonják a Mol nyereségét. December 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

Link másolása

Ahogy azt Orbán Viktor előrevetítette, elvonják a nyereséget a Moltól.

Ezt írta:

„Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk.”

A részletek december 7-én, szerda este jelentek meg a Magyar Közlönyben.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendelet a következőket rendeli el:

„Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka. (7) A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell. (8) A Távhő. törvény 6. § (11) bekezdésétől eltérően a több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a Távhő. törvény 6. § (1)–(9) bekezdése alapján meghatározott összegnek az arányos része. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”

A kormányrendelet tartalmazza azt is, hogy a következő naptól, azaz december 8-tól

december 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

A kormány még július 30-án 25-ről 40 százalékra növelte a Mol által fizetendő különadót. A különadót módosító kormányrendelet hivatalosan „a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről” címet kapta, és azzal egy korábbi rendeletet módosítanak, amelyben a „kőolajtermék-előállítók” számára a Brent és az orosz olaj árának különbözete alapján előírt különadót szabályozták.

A Vezess.hu írta meg, hogy a 480 forintos hatósági ár kivezetése után az üzemanyagra kivetett jövedéki adó mértéke is visszaállt az árstop előtti állapotra. A 95-ös benzin jövedéki adójának mértéke ismét nettó 120 forint/liter (áfával 152,4 forint), míg a gázolajé nettó 110,35 forint/liter (ami bruttó 140,1 forintot jelent). Az emelés mértéke literenként nettó 25 forint.

Azt, hogy mit kamuzott a kormány az ársapkáról, a szankciókról, a szakértő ebben a nyilatkozatában leplezte le:

/holoda-attila-a-benzinarsapka-kivezeteserol-a-kormany-indoklasa-nem-fedi-a-valosagot/


Link másolása
KÖVESS MINKET: