Durván odacsap az EU Trumpnak: jönnek a bosszúvámok – megtalálták, mi fájhat legjobban az USA-nak

Donald Trump amerikai elnök kedd este Washingtonban beszélt a republikánusok képviselőházi bizottsága előtt. A CNN beszámolója szerint Trump a vámokról szóló egyeztetések kapcsán azt mondta:

Trump úgy hiszi, világszerte sok vezető próbál tárgyalni az amerikai vámokról. Elmondása alapján a japán delegáció már úton van az Egyesült Államokba, és szerinte minden tagjuk kemény tárgyalópartner. Hozzátette, hogy „az életüket adnák egy alkuért”, ezt azonban nem a japánokra, hanem a többi ország vezetőire értette, akik szerinte mindent megtennének a vámok elkerüléséért.

A CNN emlékeztetett arra is, hogy szerdán az Egyesült Államok 104 százalékra emelte a Kínából érkező termékekre kivetett vámokat. Emellett több más ország, köztük az Európai Unió is 11 és 50 százalék közötti vámokkal szembesül.

(via HVG)

A kínai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy április 10-től további 84%-kal megemeli az Egyesült Államokból származó importtermékekre kirótt vámot. A fentivel párhuzamosan a kínai jegybank arra „kérte” az állami bankoktól, hogy csökkentsék a dollárvásárlásaikat, arra reagálva, hogy az Egyesült Államok éjféltől 104%-ra emelte a Kínából származó importtermékekre vonatkozó vámkulcsot – írja a Portfolio.

A kínai termékekre vonatkozó 104%-os amerikai importvámhoz úgy jutott el a harc, hogy az alap 20%-os vámot további 34%-ponttal megemelte Trump, és mivel az erre reagáló 54%-os kínai vámot nem volt hajlandó visszavonni Peking, az amerikai elnök további 50%-ponttal 104%-ra emelte a kínai termékekre érvényes vámkulcsot.

A bejelentés hatására ismét bekanyarodtak az amerikai határidős indexek, a Dow 1,9 százalékot, az S&P 500 futures 1,6 százalékot, a Nasdaq 1,3 százalékot esett. Az európai tőzsdéken a DAX már 4 százalékos mínuszban van, a Stoxx 600 4,1 százalékot esett, a CAC-40 3,8 százalékos, a FTSE-100 3,5 százalékos mínuszban áll.

Bohdan Krotevics, az Azov dandár korábbi törzsfőnöke szerint változásra van szükség az ukrán hadsereg vezetésében – olvasható a The Guardian-nek adott interjújában. Úgy véli, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok döntései veszélybe sodorják a katonák életét, és a jelenlegi hadvezetés nem alkalmazkodott a háborús helyzet megváltozott körülményeihez.

Krotevics februárban hagyta el a hadsereget, részben azért, hogy nyíltan elmondhassa a véleményét. A Guardiannek adott interjúban azt mondta: „Szirszkijnak mennie kell”. Úgy fogalmazott, hogy

Az egykori parancsnok szerint a katonai vezetés kézi vezérléssel irányítja az egész hadsereget, és olyan döntéseket hoz, amelyek nem veszik figyelembe a mai háborús környezet sajátosságait. Példaként említette, hogy a katonáknak a frontvonaltól mindössze 50 méterre kellett pihenniük, ami általában egy előretolt megfigyelőállás. Krotevics szerint ez közvetlen életveszélyt jelent a számukra.

Hozzátette, hogy a hadvezetés nem érti az olyan új eszközök működését, mint az FPV drónok vagy a siklóbombák, amelyek jelentősen megnövelték a frontvonal mélységét. Az FPV drónok hatótávolságát például 22 kilométerre becsülte. Úgy látja,

Elmondása szerint a régi szabályzatokra való hivatkozás miatt nem engedték, hogy az Azov dandár parancsnoki központját hátrébb helyezzék, még akkor sem, amikor az orosz csapatok már közeledtek. Végül találat érte a bázist. Krotevics szerint az ukrán hadsereg nem találta meg a módját annak, hogyan alkalmazza a manőverező hadviselést, miközben az orosz erők havonta képesek áttörni az ukrán védelmet.

Szerinte a főparancsnok csupán két megoldást alkalmaz:

Krotevics úgy döntött, hogy elhagyja a hadsereget. Elmondása szerint döntésének 70 százalékát már akkor meghozta, amikor azt tapasztalta, hogy a parancsnokok olyan dolgokat várnak el a katonáktól, amit maguktól nem követelnének meg. Korábbi hadifogolyként lehetősége volt a leszerelésre.

A jövőben egy

A szervezet célja hírszerzési információk gyűjtése és együttműködés a nyugati partnerekkel.

Krotevics tervei között szerepel az is, hogy időt töltsön Londonban, de hangsúlyozta, hogy nem áll kapcsolatban Valerij Zaluzsnijjal, Ukrajna londoni nagykövetével, aki korábban Szirszkij elődje volt.

Politikai szerepvállalást nem tervez. Mint mondta: „Csak annyit akarok, hogy megingassam Oroszországot, hogy többé ne tudjon háborúzni.”

Az Állami Számvevőszék friss jelentéséből kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank olyan befektetési rendszert használt, amely „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő”. A dokumentum szerint ezen keresztül több milliárd forint jutott el Matolcsy György fiának környezetéhez, illetve baráti köréhez.

A Válasz Online most újabb részletekkel állt elő az ügyben. Kiderült, hogy az Optima Zrt., amely az MNB alapítványi pénzeit kezelte, nemcsak a korábban ismert közel 500 milliárd forinttal dolgozott, hanem további 62,7 milliárd forintnyi kölcsönt is kihelyezett.

A befektetések az MNB növekedési kötvényprogramján keresztül zajlottak, kedvezményes feltételekkel. A GTC Group továbbra is a jegybank pénzéből működik, de a tőzsdei árfolyama jelentősen csökkent, mióta az Optima Zrt. beszállt.

Így a teljes érintett összeg már nem 500, hanem 560 milliárd forint, amiről a jegybank Matolcsy György elnöksége alatt döntött.

Az ÁSZ-jelentés Matolcsy távozása után készült el, és az ügyben már nyomozás is indult. Matolcsy György egyébként megszólalt az üggyel kapcsolatban, és azt mondta: „megvan a pénz”.