News here
hirdetés

HÍREK

Durván emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon az első negyedévben

Az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak. A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban.
MTI - szmo.hu
2022. augusztus 07.


Link másolása

hirdetés

Az első negyedévben tovább emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak, az előző negyedévhez képest 7,3, illetve 4,8 százalékkal nőttek az árak - derül ki a KSH első negyedévét összesítő lakásárindexéből.

A KSH negyedéves lakáspiaci jelentése szerint 2022 első negyedévében a fővárosi hegyvidéki kerületek voltak a legdrágábbak. Az átlagár itt 72,9 millió forintra emelkedett az előző évi 66 millió forintról. A fajlagos négyzetméterár az országban itt lépte át először az 1 millió forintot. A pesti belső kerületekben a négyzetméterárak 734 ezer forintról 805 ezer forintra emelkedtek.

A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban, a két szélsőértéket leszámítva 12,4 illetve 20,8 százalékkal. Veszprémben volt a legmagasabb a drágulás 26 százalékkal, a legkisebb pedig Salgótarjában 6,9 százalékkal.

Az újlakásárak országosan 2022 első három hónapjában 45,6 millió forintra emelkedtek, ami 9 millióval haladta meg az előző év átlagát. Budapesten a fajlagos ár átlépte az 1 milliós lélektani határt, az újlakások átlagos ára 53,9 millió forintról 61 millió forintra nőtt.

Az átlagos négyzetméter ár a megyeszékhelyeken 542 ezerről 619 ezer forintra nőtt. Debrecenben, Székesfehérváron Győrben voltak a legmagasabbak (700 ezer és 750 ezer forint között), Salgótarjánban (178 ezer), Békéscsabán (273 ezer) és Miskolcon (322 ezer) a legalacsonyabb.

A használt lakások négyzetméter ára 334 ezerről 362 ezer forintra emelkedett. Budapesten éves szinten 0,8 millió forinttal 40,5 millió forintra, négyzetméterenként 687 ezerről 766 ezer forintra emelkedett a használt lakások átlagára. A lakásonként 23,5 millióról 25,6 millió forintra, négyzetméterenként 369 ezerről 435 ezerre emelkedett az átlagár.

hirdetés
A balatoni agglomerációban a 2021. évi 41,8 millióról 46,2 millió forintra emelkedett a használt lakások ára. A fajlagos ár meghaladta az 580 ezer forintot.

A lakáspiaci tranzakciók száma 2020-ben átmenetileg csökkent (134 ezer), de 2021-ben az előzetes adatok szerint (152,3 ezer) már megközelítette a járvány előtti szintet (157 ezer).

Az Eurostat adatai szerint a 2015-ös átlagárhoz képest az EU országai közül Magyarországon volt a legmeredekebb az áremelkedés, a bázishoz képest a használt lakások ára 2,3-szorosára, az újaké csaknem 2,5-szörösére nőtt, ami 234 százalékos nominális és 185 százalékos reálértékű növekedés.

Hét év alatt Magyarország után Csehországban drágultak legjobban az ingatlanok (211 százalék). Az EU 27 tagállamában átlagban a lakások csaknem 45 százalékkal drágábbak, mint 2015-ben. A legalacsonyabb értéket Cipruson (104 százalék) és Olaszországban (106 százalék) regisztrálták.

2021 első negyedévében a lakásárak éves emelkedésének üteme Csehországban és Észtországban volt a legmagasabb (25 illetve 21 százalék), majd Hollandia, Litvánia és Magyarország következik egyaránt 19 százalékkal.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet utolérte a spórolás: télre bezárnak a kollégiumok és az uszoda, az épületben nem lehet 18 foknál melegebb
Még a saját eszközöket sem lehet az intézmény hálózatról tölteni egy szombaton közzétett rektori utasítás szerint.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is utolérte a sporolás: télre bezárják a kollégiumokat, az uszodát, az épületekben nem lehet több 18 foknál és nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni - ez derül ki az intézmény Hallgatói Önkormányzata által szombaton közzétett rektori utasításból. A bejegyzés szerint a 35/2022. számú rektori utasítás

„nagy változásokat hoz el az egyetemi életben”.

A bejegyzés szerint december 17. és február 11. között a Diószegi Úti Kollégium és a ZMLEC kivételével bezárnak a kollégiumok. December 19. és január 9. között a Szárnyépületet kivételével minden épület bezár. December 19. és 2023. január 31. között bezár az uszoda is.

Az egyetemi épületekben – kivéve a Ludovika Aréna uszodai létesítményét és az egészségügyi ellátást biztosító helyiségeket –, így

a kollégiumokban is csak 18 fokra lehet felfűteni a helyiségeket.

A bejegyzésben megosztott rektori utasításból az is kiderül még többek között, hogy

  • nemcsak az uszoda zár be december második felétől, hanem a vívóterem és a lövészklub is,
  • az egyetemi épületek díszkivilágítását este 9 órakor lekapcsolják,
  • a kézszárítók és a világítótestek felét le kell kapcsolni,
  • nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni,
  • és havi 40 ezer forintban korlátozzák a személyi használatra is adott céges kocsik tankolását.

    Az oktatási kérdésekben is születtek rendelkezések. Így ahol azt a tantervek lehetővé teszik, preferálni kell a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) meghatározottak szerinti jegymegajánlást és az évközi értékelést. A vizsgaidőszakban a TVSZ szerinti távolléti vizsgáztatás rendelkezéseit kell alkalmazni,

    hirdetés
    a tavaszi félév pedig szükség szerint távolléti oktatásban indul majd.

    „Ezek a szabályok számos kérdést vetnek fel, amelyeket összegyűjtve a HÖK egyeztetéseket kezdeményez az Egyetem vezetésével, hogy a lehető leggyorsabban egyértelműsítsük a tanulmányi kötelezettségeket” - írta a bejegyzésben a Hallgatói Önkormányzat.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • hirdetés
    HÍREK
    Leállította a Gazprom a gázszállítást Olaszország felé
    Az olaszok Ausztrián keresztül kapnak orosz gázt. A Gazprom most osztrák szabályozási problémák miatt állította le a szállítást.

    Link másolása

    hirdetés

    A mai naptól kezdve a Gazprom nem szállít gázt az Eninek – mondta az Eni SpA, Olaszország legnagyobb olajtársaságának szóvivője a Bloombergnek szombaton.

    Az orosz állami egy Ausztrián átmenő vezetéken keresztül szállította a gázt Olaszországnak.

    Az orosz gázt importáló OMV szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a szállítás megszakítása csak Olaszországot érinti, Ausztria továbbra is kap gázt, az OMV nemrég épp nagyobb mennyiséget is kapott.

    A Gazprom szombati közleményében azt írta, hogy felfüggesztette az Ausztrián keresztül Olaszországba irányuló gázszállítást, mivel

    az osztrák üzemeltető nem volt hajlandó megerősíteni a "szállítási nominációkat", az Ausztriában szeptemberben bevezetett új szabályozást követően.

    Az orosz állami cég azt is hozzátette, hogy dolgoznak a probléma megoldásán, és az olasz Eni is felvette a kapcsolatot a Gazprommal.

    A Bloomberg emlékeztet, hogy Olaszország elegendő alternatív gázforrást szerzett Észak-Afrikából, hogy pótolja az esetlegesen kieső orosz gázt. Múlt hónapban az ügyre rálátó források a lapnak azt mondták, hogy az Algériából és Egyiptomból érkező szállítások felfutása ezt fedezni fogja.

    hirdetés


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    HÍREK
    Működésképtelen lesz Szombathely a megemelt távhődíjak miatt a polgármester szerint
    A városnak az eddigi 4100 forint helyett 51 456 forintot kell fizetnie gigajouleonként a távhőért. Nemény András szerint „égető az állami beavatkozás”.

    Link másolása

    hirdetés

    Működésképtelen lesz Szombathely ha a kormány nem ad megfelelő kompenzációt - mondta az ugytudjuk.hu-nak Nemény András polgármester.

    A pénteki Magyar Közlönyben tette közzé a kormány a távhő új ártábláját. Eszerint

    Szombathelynek az eddigi 4100 forint helyett 51 456 forintot gigajouleonként a távhőért, ami tizenkétszeres árnövekedést jelent.

    Az áremelkedés érinti az önkormányzati fenntartású óvodákat, bölcsődéket, a színházat, a képtárat, a sportházat és még sok egyéb más intézményt is.

    „A mostani drágulás összességében milliárdos nagyságrendű pluszkiadást jelent a városnak. A Megyei Jogú Városok Szövetségének legutóbbi ülésén minden polgármester, beleértve a fideszes kollégáimat is, azon a véleményen volt, hogy az állam a legrosszabb tőzsdei áron jegyezte le a gáz beszerzését. Abban mindannyian egyetértettünk, hogyha már az állam hozta nehéz helyzetbe az önkormányzatokat, akkor ezt a helyzetet is neki kell kezelnie, vagyis, adjon megfelelő mértékű kompenzációt” - mondta Nemény András. A városvezető szerint

    enélkül Szombathely egészen biztos, hogy működésképtelen lesz.

    Nemény azt is hozzátette, hogy a kormány most ugyanazt a metódust szeretné alkalmazni, mint a koronavírus-járvány után, vagyis, hogy a városvezetőkkel egyesével tárgyalnának. Ez azonban szerinte olyan hosszan húzná el a folyamatot, hogy nem tudnák, meddig, és hogyan tervezzenek. Nemény András szerint ezért „égető az állami beavatkozás”.

    hirdetés


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    HÍREK
    Megszűnt a szivárgás az Északi Áramlat-2 gázvezetéken
    Vagy teljesen kiürült a vezeték, vagy a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

    Link másolása

    hirdetés

    Megszűnt a szivárgás a megrongálódott Északi Áramlat-2 gázvezetéken, már nem ömlik a gáz a Balti-tengerbe - írja a Reuters.

    A vezetéket üzemeltető vállalat szóvivője, Ulrich Lissek azt mondta, hogy

    erre két lehetséges magyarázat van: vagy teljesen kiürült már a vezeték, vagy pedig a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

    A Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után hirtelen nyomáscsökkenést tapasztaltak. Dán és svéd szeizmológusok később azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél,

    a német szövetségi kormány szakértői szerint pedig "célzott támadás" okozhatta szivárgást.

    A CNN később hírszerző források alapján azt írta, hogy orosz hadihajókat figyeltek meg hétfőn ott, ahol aztán felrobbant a gázvezeték.

    A vezetékeken keletkezett négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében található. Szombaton Mette Frederiksen dán kormányfő is arról beszélt, hogy nem baleset okozta a gázömlést, hanem "egy kulcsfontosságú infrastruktúra elleni szabotázs történt".

    hirdetés

    A szintén megsérült Északi Áramlat 1-ről most nem közöltek információt.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: