HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton szerint Karácsony Gergely hazudik, és a kaszinóknak semmi köze a budapesti pénzelvonásokhoz
A miniszter azt írja, hogy a szerencsejátékot érintő iparűzési adómódosítás egy adószabályozási hiányosságot szüntet meg és csak a Szerencsejáték Zrt.-t érinti.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján kifakad és közölte: a kormány ismét politikai döntést hozott, és most „konkrétan a kaszinótulajdonosok kezébe teszik azt a pénzt, amit elvesznek Budapesttől”. „Ez a cég most nem Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteré, de ugyanaz az érdekkör sertepertél a budapestiek pénze körül, mégpedig Garancsi István és Habony Árpád” – tette hozzá Karácsony.

A főpolgármester szavaira nagyon gyorsan reagált Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint „Karácsony Gergely újra hazudik”. Mint Facebook-bejegyzésében kifejti:

„a szerencsejátékot érintő iparűzési adómódosítás egy adószabályozási hiányosságot szüntet meg és csak a Szerencsejáték Zrt.-t érinti. A módosítás a kaszinókra nem vonatkozik.”

Hozzáteszi: a minisztérium hamarosan közleményben is tisztázni fogja a helyzetet.

A 24.hu egyébként megjegyzi: Valójában nem sok jelentősége van a kaszinók érintettségének, mivel az állami Szerencsejáték Zrt. 24 milliárd forint helyi iparűzési adót fizetett tavaly, a javaslat alapján ez csökkenne 18 milliárddal. A kaszinókat üzemeltető, Karácsony Gergely által említett LVC Diamond Kft. pedig mindössze 279 millió forintot fizetett be tavaly, ez utóbbi nem számottevő tétel a fővárosi költségvetésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Másodfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt: csütörtökön és pénteken is brutálisan meleg lesz
Most már tényleg itt a nyár: több vármegyében is 27 fok fölé emelkedik a napi középhőmérséklet a hét hátralevő részében.


Csütörtökön Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, pénteken pedig Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében emelkedhet a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok fölé - írta a HungaroMet Zrt. az MTI-hez szerdán eljuttatott veszélyjelzésében,

A meteorológiai szolgálat csütörtökre másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területére, a két vármegyében a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok felett alakulhat.

Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest és Tolna vármegyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben, itt a napi középhőmérséklet 25 fok felett lehet csütörtökön.

Pénteken Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok mellett Békés vármegyében is 27 Celsius-fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet, míg Baranya, Tolna, Fejér, Pest, Bács-Kiskun, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 25 fok felett lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor meghívta Budapestre Milorad Dodikot, aki ellen Boszniában elfogatóparancs van érvényben alkotmányos rend elleni támadás miatt
A látogatás előtt egy titkosított dokumentumokkal kapcsolatos botrány is napvilágot látott.


Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke Magyarországra utazik Orbán Viktor meghívására. A látogatásról a politikus az X-en számolt be, ahol hosszan méltatta a magyar miniszterelnököt – szúrta ki a Telex.

„Barátom és vendéglátóm, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra utazom Magyarországra” – írta Dodik. A politikus arról is beszélt, hogy Orbánnal stratégiai projektekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az energia- és mezőgazdaság területére. A boszniai Szerb Köztársaság olyan partnerekkel szeretné építeni a gazdaságát, „akik megértenek és tisztelnek minket” – tette hozzá.

A magyar kormány egyelőre nem erősítette meg a látogatást, és Orbán Viktor a meghívásról sem adott hírt.

Dodik a bejegyzésében kiemelte, hogy Magyarország számára „a szimbóluma egy olyan állami politikának, amely megvédi népét, határait és életmódját”. Szerinte ezért is természetes szövetségeseik, hiszen osztoznak a szabadság, a függetlenség és az európai hagyományok értékein.

A boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország együttműködése „példa arra, hogy nem Kelet és Nyugat, hanem a tisztelet és a zsarolás között kell választani”

– fejtette ki Dodik.

A boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatoknak különös figyelmet szentel a Transparency International, amely nemrégiben hozzáférhetett olyan titkosított dokumentumokhoz, amelyek a két ország között zajló üzleti tevékenységekkel kapcsolatosak – emlékeztet a Telex. A dokumentumok a trebinjei naperőmű építésére szóló magyar befektetést érintik, és szabálytalanságokat tártak fel. A projekthez kapcsolódó magyar cég azóta felszámolás alatt áll.

Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közötti kapcsolatok az utóbbi években szorosabbá váltak. Orbán Viktor miniszterelnök 2021-ben személyesen is ellátogatott Dodik birtokára Banja Lukában, ahol 100 millió eurós magyar befektetési támogatást ígért a régiónak. Ezt követően 2024 áprilisában Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közösen 140 millió eurós infrastrukturális és energetikai projektekről állapodtak meg.

2025 áprilisában a Bosznia-Hercegovinai Szövetségi Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA) megkísérelte letartóztatni Dodikot, aki ellen márciusban elfogatóparancsot adtak ki alkotmányos rend elleni támadás miatt. Az akció során a boszniai szerb rendőrök megakadályozták a letartóztatást, mivel nem ismerték el a szövetségi hatóságok joghatóságát a Szerb Köztársaság területén. Dodik kijelentette, hogy a SIPA megsértette a törvényt, és továbbra is zavartalanul végzi politikai tevékenységét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Nem szavaz a Parlament az „átláthatósági” törvényről a nyári szünet előtt
Kocsis Máté szerint azért halasztották el a törvény megszavazását, hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.


A jövő szerdai szavazás helyett őszre csúszhat az ún. „átláthatósági törvény” elfogadása. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy a törvény tervezetére „nagyon sok javaslat érkezett”, ezért még nem biztos, hogy a tavaszi ülésszakban megszavazzák azt.

A szavazás eredetileg jövő szerdára volt tervezve, de az Országgyűlés frakciói csak a napokban kapták meg a jövő heti ülések napirendi tervezetét. Ebben szerepelt a törvény szavazásának kérdése is. Kocsis azonban az Indexnek már arról beszélt, hogy „a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt”.

A tervek szerint tehát nem szavaznak a törvényről a nyár előtt.

Videójában Kocsis egyébként arról beszélt, hogy frakción belül is viták vannak a törvényről (ezt korábban Lázár János is elmondta), és úgy fogalmazott: „az átláthatósági törvény kapcsán nem zárok ki egy menetrendmódosítást sem.”

A Fidesz frakcióvezetője hozzátette, hogy az őszre halasztott döntés célja, hogy „legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére”. Ez azért jelent váratlan fordulatot, mert eddig is számos fórumon kritizálták a törvényt, a kormány azonban hajthatatlannak bizonyult a civil szféra és a független sajtó megbüntetésének ügyében.

Nemrég egy módosító javaslatot is beadtak, miszerint az ilyen szervezeteknek felajánlott szja egy százalékokat már idén elvehetik tőlük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk