A rendkívüli hideg időjárás miatt Donald Trump január 20-i beiktatási beszéde nem a szabadban zajlik majd. Az eseményeket átszervezték: a Capitolium rotundája és a Capitol One Aréna ad otthont a programoknak - írja a BBC.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök döntése értelmében a beiktatási beszéd és más szónoklatok a Capitolium rotundájában kapnak helyet.
Az időjárás-előrejelzés szerint ugyanis a szabadban való tartózkodás kockázatos lenne az események résztvevőinek.
A beiktatási parádé és a bálok szintén zárt térben lesznek. A rendezvényeket a washingtoni Capitol One Arénába helyezték át.
Trump a közösségi oldalán arról írt, hogy nem akarja veszélyeztetni sem a résztvevőket, sem a rendfenntartókat.
„Veszélyesek a körülmények a több tízezer rendfenntartó, elsősegélynyújtó, K9-es egységek, sőt még a lovak számára is, nem beszélve a több százezer támogató szimpatizánsról” – fogalmazott.
„Mindenesetre, ha úgy döntesz, hogy eljössz, öltözz melegen” – tette hozzá. A Capitol One Aréna lehetőséget biztosít arra, hogy a beszédet élőben közvetítsék.
„Mindenki biztonságban lesz, mindenki boldog lesz, és közösen újra naggyá tesszük Amerikát” – írta Trump.
Ez az első alkalom 1985 óta, hogy egy amerikai elnök beiktatását zárt térben tartják. Akkor Ronald Reagan eskütételét szervezték át hasonlóan extrém hideg miatt.
A rendkívüli hideg időjárás miatt Donald Trump január 20-i beiktatási beszéde nem a szabadban zajlik majd. Az eseményeket átszervezték: a Capitolium rotundája és a Capitol One Aréna ad otthont a programoknak - írja a BBC.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök döntése értelmében a beiktatási beszéd és más szónoklatok a Capitolium rotundájában kapnak helyet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.
A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.
Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:
A március 15-i programok már délelőtt megkezdődtek Budapesten. Reggel 9 órakor ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth Lajos téren, ahonnan 9.30-kor ünnepi huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkörúton 10 óra 30 perckor kezdődött volna az állami ünnepség, de az időjárás miatt több mint fél órát csúsztak. Az eseményen mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök is.
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.
A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától indult, és Magyar Péter is beszédet mond.
A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeztek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.
A rendezvény elején a színpadról arra buzdították az embereket, hogy készítsenek fotókat, videókat, hogy „az interneten is áradjon a Tisza”.
Elsőként Rusznák András Kaszás Attila-díjas színművész lépett színpadra és elszavalta Heltai Jenő: Szabadság című versét.
Ezután Ruszin-Szendi Romolusz állt színpadra, aki Petőfi sorait idézve vágott bele a beszédébe.
„Nem megy nekik más csak a degradálás, a félelemkeltés”
– fogalmazott a volt vezérkari főnök. Arról beszélt, hogy a mai magyar honvédség ott és akkor született, mikor a magyar népnek elege lett a Habsburg elnyomásból, és a teljes lakosság azt mondta: elég.
Ruszin-Szendi felháborítónak nevezte, hogy lecserélték a Petőfi laktanya nevét, és szerinte egyértelmű, hogy a mostani kormány nem ért a honvédséghez. Ahogy Magyarország valódi értékeit sem.
„Ahelyett, hogy valóban gondoskodnának a magyar emberekről, katonákról, tűzoltókról, tanárokról, ápolókról, mást csinálnak, mert ez nem megy nekik, csak a félelemkeltés, a degradálás. Azt gondolják, ha félelemben tartanak minket, behódolunk” - fogalmazott a volt vezérkari főnök.
„Ha van véleményed, ami eltér az állampárt egyetlen vélt igazságától, akkor vállalnod kell a negatív következményeket, ami utolér téged és mindenkit, aki közel áll hozzád” - mondta. Azt is hozzátette, hogy elég volt „a goebbelsi propagandából, a csinovnyikok hatalmi arroganciájából”.
Ruszin-Szendi után Sodró Eliza Junior Prima díjas színésznő Petőfi Dicsőséges nagyurak! című versét szavalta.
Ezt követően, hatalmas ováció közepette Bódis Kriszta lépett színpadra. Ő beszédében felidézte a felvilágosodás kori Európát, ahol az urak fényűző palotákban lakmároztak, a parasztok pedig szenvedtek és éheztek.
„A vallási vezetők nem a lelki üdvöt szolgálják, hanem a hatalmat védik” - mondta.
Mit tett a zsarnokság, amikor a nép felébredt a felvilágosodás korában? - kérdezte Bódis. Szerinte rettegtek, mert az emberek gondolkodni kezdtek, és fellázadtak. Ahogy fogalmazott a hatalom újra kevesek kezében koncentrálódik, és újra megpróbálnak minket elhallgattatni.
„Minden korszaknak megvannak a maga zsarnokai, és minden korszaknak megvan a maga felébredő népe. A forradalom nem kérdezi, honnan jössz, csak azt, hogy merre akarsz menni” - fogalmazott.
A forradalom szelleme szerinte mindig újjáéled, és a szabadság árad - zárta a beszédét Bódis, erre a tömeg skandálni kezdte, hogy árad a Tisza.
Ezután érkezett Nagy Ervin.
„Egy éve megkeresett egy ember és megkérdezte van-e kurázsim, szívem, kedvem egy jobb országot építeni vele” - idézte fel a színész.
Cikkünk frissül.
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától indult, és Magyar Péter is beszédet mond.
A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeztek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Friss kutatás: Egyre kevesebben büszkék rá, hogy magyarok, nőtt viszont azok száma, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt
Egy friss kutatás szerint „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető.”
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.
Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.
A nemzeti identitás meghatározása is változott.
1995-ben a válaszadók 19 százaléka még szigorúbb szempontokat vett figyelembe, például az állampolgárságot, a születési helyet, a vallást és a politikai nézeteket. 2023-ra ez az arány 12 százalékra csökkent, míg azok aránya, akik szerint ezek nem számítanak, 61 százalékra emelkedett. Ez az arány 2013-ban még csak 11 százalék volt.
A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.
A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.
Ezzel párhuzamosan
nőtt azok aránya, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt. Míg 2003-ban a megkérdezettek kétharmada úgy gondolta, hogy nincs ok szégyenkezésre, 2023-ra a válaszadók 45 százaléka már úgy érezte, hogy van.
A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.
A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.
A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.
Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb földrengés rázta meg Olaszország déli részét. Az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) szerint
a földrengés 4,7-es erősségű volt, és 20 óra 37 perckor pattant ki, 8700 méter mélyen. Az epicentruma az Adriai-tengerben volt, 15 kilométerre Lesinától, Foggia tartományban
Az Egyesült Államok földtani intézete 5-ösre becsülte a rengés erősségét.
A földrengést több utórengés is követte, a legnagyobb közülük 3,8-as erősségű volt.
Ez a rengés 21 órakor következett be, 15 700 méter mélyen. Az epicentruma 10 kilométerre volt San Nicandro Garganicótól, szintén Foggia tartományban.
A földmozgást nagyobb városokban, például Bariban és Foggiában is érezni lehetett, valamint a szomszédos régiókban is.
A tűzoltóság tájékoztatása szerint sem sérülésekről, sem károkról nem érkezett jelentés.
A dél-olaszországi Nápoly térséget csütörtök kora hajnalban is földrengés rázta meg. Az az INGV szerint 4,4-es erősségű volt, az epicentrumot a tengerben, Nápoly közelében, 2 kilométeres mélységben mérték.
A hatóságok figyelmeztették a lakosokat, hogy ha a földrengések folytatódnak, akár kitelepítésre is szükség lehet.
A térségben egyébként gyakoriak a földrengések. Legutóbb egy 4,4-es erősségű földmozgás rázta meg a vidéket májusban. Ez volt az elmúlt 40 év legerősebb rengése, és ekkor több száz embert, köztük egy női börtön lakóit is kitelepítették Pozzuoliból, az iskolák pedig bezártak.
A Nápoly környéki vörös zónába tartozik Pozzuoli és Bacoli, valamint Nápoly néhány külvárosi kerülete, például Chiaia és Vomero. A város többi része a sárga zónába sorolható, ahol vulkáni hamuhullás jelenthet veszélyt egy esetleges kitörés során. A Vezúv és Pompeji viszont nem tartozik ezekbe a zónákba.
A turistáknak azt tanácsolják, hogy figyeljék a helyi hatóságok tájékoztatásait, és ha a vörös vagy sárga zónába utaznak, tartsák magukat naprakészen a Polgári Védelem hivatalos oldalán. Itt elérhetők az útmutatók a vulkáni tevékenységekre való felkészülésről, például a lávafolyásokról, a vulkáni bombákról és a sárlavinákról - írja az Euronews.
Újabb földrengés rázta meg Olaszország déli részét. Az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) szerint
a földrengés 4,7-es erősségű volt, és 20 óra 37 perckor pattant ki, 8700 méter mélyen. Az epicentruma az Adriai-tengerben volt, 15 kilométerre Lesinától, Foggia tartományban
