hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Dobrev Klára: „Az EU elzárta a pénzcsapokat az Orbán-kormány számára”

A politikus szerint Orbán Viktor kétségbeesetten kapkod, álkérdésekkel próbálja meg elfedni a valóságot.

Link másolása

hirdetés

Dobrev Klára élő bejelentkezésben jelentette be, hogy:

"Az EU elzárta a pénzcsapokat az Orbán-kormány számára. Tegnap visszadobták a Fidesz helyreállítási tervét, de valószínűleg ez a sors vár a többi Európai Uniós támogatásra is. Addig, amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, egy fillér EU-s támogatás sem fog érkezni országunkba!"

A politikus szerint az uniós intézkedés a magyar emberek védelmében született. Az ellenzék már régóta kéri, hogy gátolják meg az uniós pénzek kifizetését, amelyek az Orbán-család tagjait és oligarcháit, valamint a diktatórikus rendszert finanszírozzák.

Szerinte valószínűleg hasonló sors vár a többi európai uniós támogatásra is, mivel a felhasználás szabályai ugyanazok.

Arra van szükség, hogy ezek a pénzek oda jussanak, ahol valóban szükség van rájuk, a magyar kisvállalkozókhoz, gazdákhoz, civil szervezetekhez, önkormányzatokhoz - mondta a DK miniszterelnök-jelöltje.

VIDEÓ: Dobrev Klára bejelentése

hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök, hogy elfedje a problémákat, álkérdésekről kezdeményez népszavazást - jelentette ki a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.

Dobrev Klára szerint Orbán Viktor kétségbeesetten kapkod, álkérdésekkel próbálja meg elfedni a valóságot.

"Népszavazást kezdeményez olyan problémákról, amelyek nincsenek, olyan ellenségekkel szemben, akik nincsenek. Mindezt azért, hogy ne kelljen a lényegről beszélnie" - fogalmazott.

Az EP-képviselő azt mondta, Orbán Viktor tisztességtelen, jogtalan, törvénytelen eszközökkel figyelte meg saját népét és az EU elzárta az uniós támogatásokat előle, vagyis a magyar kormány nem oszthatja tovább saját oligarcháinak, családtagjainak ezeket a pénzeket.

Szerinte az új "köztársasági" kormánynak jövő év áprilisa után nyilvánosságra kell hoznia minden, a lehallgatásokról szóló adatot és újra kell tárgyalnia az európai uniós támogatásokat - írja az MTI.

Mint azt korábban megírtuk, az Európai Bizottság meghosszabbította a magyar nemzeti helyreállítási terv értékelésének határidejét. Az EB szóvivője azt közölte, hogy a csúszásnak nincs időtartama, lehet akár napok, de akár hetek is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Lehűléssel indul az augusztus, felhőszakadással, szélviharral és jégesővel csaphatnak le a zivatarok

Hétvégén északon és nyugaton elkezd mérséklődni a kánikula, az Alföld déli részén viszont kitart a hőség, szombaton még 36-37 fok is lehet.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. július 27.


Link másolása

hirdetés

Hétvégén hullámzó hidegfront helyeződik fölénk, fokozatosan mindenhol megszűnik a hőség - írja az Időkép.

Péntek éjfélig a nagy meleg miatt a legmagasabb, harmadfokú hőségriadót rendelte el az országos tisztifőorvos.

Hétvégén azonban változás kezdődik, északnyugat felől egy lassan mozgó, hullámzó hidegfront közelíti meg térségünket, mely előreláthatóan hétfőre át is vonul hazánk fölött. Így

augusztus első napjaiban megszűnik a hőség.

Szombaton és vasárnap megosztott lesz időjárásunk, legalábbis ami a hőmérsékletet illeti. Északon és nyugaton elkezd mérséklődni a kánikula, ugyanakkor az Alföld déli részén kitart a hőség, szombaton még 36-37 fok is lehet. Erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, és záporokra, zivatarokra több helyen, akár több alkalommal is számítani lehet.

Felhőszakadással, szélviharral és jégesővel kísért heves zivatarok is jó eséllyel előfordulhatnak.

A front mögött hétfőre nagy területen viharossá fokozódhat az északnyugati szél, ekkora várhatóan délkeleten is megszűnik a kánikula.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Szijjártó: Nincs abban semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol kémszoftvert

Elmondása szerint a nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelentő személyeket lehallgathatják, de az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint.

Link másolása

hirdetés

"Minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet" – mondta Szijjártó Péter a Portfoliónak adott interjújában.

A külgazdasági és külügyminiszter a megfigyelési botrányról elmondta, neki nem volt, és nincs is tudomása arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, "de nem is kell, hogy tudomásom legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról" – tette hozzá.

Szerinte az államoknak kötelességük megvédeni saját magukat, a polgáraikat, biztonságukat és az érdekeiket, ennek vannak nyilvános és nem nyilvános eszközei. Minden országnak van titkosszolgálata, amely a fedett működés ellenére jogszabályi keretek között végzi tevékenységét.

Szijjártó szerint "azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon, de ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás - ahogy említettem terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés - miatt, ott lehetséges a lehallgatás."

Ugyanakkor az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint, amit nem vitatnak meg a nyilvánosság előtt. Hozzátette: a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.

Az interjúban szóba került az is, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem fogadta el a magyar kormány helyreállítási tervét. Szijjártó erről azt mondta:

hirdetés
Jól láthatóan a hajánál fogva előrángatott ügyeket vesznek elő, érveknek ezeket nem nevezném, de világos az üzenet: mindaddig, amíg a pedofiltörvény érvényben van, addig RRF-forrást (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) nem kapunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Izrael budapesti nagykövetével találkozott Dobrev Klára Pegasus-ügyben

A DK politikusa azt kérte, Izrael ne engedje, hogy a kémprogram diktátorok és más autokrata vezetők kezébe kerülhessen. Ha pedig kiderül, hogy történt ilyen, vonják vissza az engedélyt.

Link másolása

hirdetés

Izrael budapesti nagykövetével találkozott Dobrev Klára, hogy a lehallgatási botrány ügyében egyeztessenek. A DK miniszterelnök-jelöltje Facebookon azt írta:

Annyi már korábban kiderült, hogy a Pegasus kémprogram telepítéséhez Izraelben a gyártó NSO cégnek export-engedélyt kell beszereznie, éppen ezért azt kértem a mai találkozónkon Jakov Hadas-Handelsman nagykövet úrtól, hogy Izrael állam vizsgálja ki a Pegasus-botrányt, és tekintsék át az engedélyezési gyakorlatot úgy, hogy a kémprogram ne kerülhessen diktátorok és más autokrata vezetők kezébe.

Ha pedig az derül ki, hogy Izrael kiadott ilyen engedélyt, vonják azt vissza, adott esetben a magyar kormánytól is – kérte a nagykövetet Dobrev.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Uniós szinten a magyarok több mint háromnegyede szegénynek számít

A többi, 2004-ben csatlakozott ország Magyarországhoz képest jobban fel tudott zárkózni. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Link másolása

hirdetés

Magyarország kivételével a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Európai Unió átlagához képest. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre – számolt be a 444 Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányáról.

A szegénységi küszöb alatt azok a háztartások vannak, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A kutatásban az uniós szegénységi küszöböt hasonlították össze az egyes országok mutatóival.

A magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest jobban fel tudott zárkózni. A lengyelek 40 százalékról indultak, most 70-nél járnak, míg a szlovákok 60-nál, a csehek pedig 80 százaléknál.

A kutatás szerint a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50 ugyanez a mutató. Magyarországon a lakosság több mint 75 százaléka esik bele ebbe a kategóriába.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: