HÍREK
A Rovatból

Éjjeli őrséggel figyelik a dánok, mit tesz Trump, amíg alszanak

Külön csapatot állítottak fel a dán külügyminisztériumban a kiszámíthatatlan elnök miatt. Minden reggel friss jelentéssel ébresztik a kormányt.


Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.

A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta

írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.

Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.

A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:

„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”

A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.

Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.

„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”

Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott: A Mol azonnal brutálisan megemeli a benzin árát, a gázolajét enyhén csökkenti
A Mol egy kiszivárgott levél szerint a dízel árát 639, a benzinét 619 forintra emelte a rendkívüli árazás keretében. A lépést a globális olajpiaci sokk és a gyengülő forint kényszerítette ki.


A kedden folytatódó áremelkedésre reagálva a Mol rendkívüli árazást vezet be, a változás azonnal életbe lép – írta az Index egy birtokába jutott levél alapján.

A döntés értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára 619, a gázolajé pedig 639 forint lesz. A vállalat egyúttal arra is felhívta a kutak üzemeltetőinek figyelmét, hogy ellenőrizzék és frissítsék az árakat a totemoszlopokon.

A Mol által meghatározott új dízelár 10 forinttal alacsonyabb a kedden várható szintnél,

a benziné viszont mintegy 24 forinttal magasabb. Pár órával ezelőtt még arról írtunk, hogy a várható ár 595 forint körül alakul majd.

Mindkét üzemanyag ára meredeken emelkedik: a konfliktus kitörése óta a benzin 28, a gázolaj pedig mintegy 60 forinttal drágult alig több mint egy hét alatt.

A drágulást nemcsak a nemzetközi folyamatok, hanem a forint látványos gyengülése is hajtja. A piacot a történelem egyik legsúlyosabb olajkínálati sokkja rázta meg, miután a Hormuzi-szoros lezárásával napi közel 20 millió hordónyi kínálat esett ki.

A globális mércének számító Brent olaj jegyzése egyetlen éjszaka alatt több mint 20 százalékot ugrott, a konfliktus előtti, február 27-i szinthez képest pedig már 45 százaléknál is nagyobb pluszban van.

Mindeközben a forint a dollárral szemben egy hét leforgása alatt 7,5 százalékot veszített az értékéből.

A gyors áremelkedés miatt egyre többször kerül szóba az árstop bevezetése. Orbán Viktor hétfő délutánra rendkívüli kormányülést hívott össze, így akár már ma pont kerülhet a kérdés végére.

A lehetséges hazai beavatkozás kockázataira Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu szakértője hívta fel a figyelmet a Magyar Hangnak:

„Rövid ideig tartó kiesést talán még benyelnek a MOL partnerei, de az OMV sem fog veszteségesen hozzánk szállítani, ha az osztrák kutakon profithoz juthat.”

A környező országok közül Horvátország és Szerbia már lépett: Zágráb két hétre bevezette maximálta az üzemanyagok árát, Belgrád pedig 9 napos exporttilalmat vezetett be a válság miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlan fordulat a drónháborúban: már az Egyesült Államok is Zelenszkijtől kér segítséget Irán ellen
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-posztban jelentette be, hogy 11 ország fordult hozzájuk segítségért. Az ukrán hadsereg az oroszok által használt iráni Sahed drónok elleni tapasztalatát oszthatja meg.


Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.

Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.

„Ukrajnának egyértelműen az a fontos, hogy az iráni rezsimnek semmilyen adu ne legyen a kezében azokkal szemben, akik életeket védenek”

– írta Zelenszkij.

Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.

Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán nagy bejelentést tett: Ma éjféltől védett árat vezetünk be a benzinkutakon a benzin és a gázolaj esetében is
A miniszterelnök bejelentette, hogy az olajár emelkedése miatt maximálják a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát, vagyis jön az újabb árstop. Az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást. Mutatjuk a részleteket.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 09.



Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért

A kormány azt a döntést hozta, hogy a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, vagyis árstopot hirdet. A benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj 615 forint.

Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást.

Az intézkedés órákkal azután jött, hogy kiszivárgott, hogy a Mol jelentősen megemelné a benzin árát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Több mint 100 millió forintba kerülhet Sulyok Tamás amerikai útja a honvédségi luxusjettel
A független képviselő kiakadt az elnök méregdrága útján. Szerinte miközben a kormány háborús retorikát folytat, az államfő, aki egyébként a hadsereg főparancsnoka, vígan utazgat az adófizetők pénzén.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt amerikai útja miatt. A képviselő szerint az államfő már 12 napja az Egyesült Államokban tartózkodik, és „végigrepüli az országot keresztül-kasul, a keleti New-York, az északi Cleveland és a déli New-Orleans, majd Houston voltak az eddigi állomások.” Hadházy azt állítja, az elnök

„egyedül koszporúzgatott és részt vett istentiszteleteken, illetve elment ahhoz a céghez, amelyik 29 milliárdért adott egy helyjegyet Kapu Tibornak az űrbe.”

A képviselő szerint nem nagyon látszik, hogy a városnézésen kívül mi értelme van az útnak. Hadházy bejegyzésében kiemelte:

„Amúgy Sulyok nem csak köztársasági elnök, hanem egyúttal a hadsereg főparancsnoka, elvileg. Közben amúgy a kormány hatalmas háborús és terror fenyegetettséget bábozik el éppen, ehhez képest imponáló, hogy Sulyok milyen nyugodtan rázogatja a kezeket.”

A képviselő szerint az út költsége „összességében egészen biztosan 100 millió forint feletti lesz”, mivel az elnök a „honvédségi luxusjettel” utazik. Hadházy érthetetlennek nevezte, hogy miért nem jó Sulyoknak a menetrendszerinti járat. A képviselő egy videót is megosztott, ami szerinte a vége felé a gép clevelandi landolását mutatja.

A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás hivatalos körúton vett részt az Egyesült Államokban, ahol a magyar diaszpóraközösségeket kereste fel. A program részeként március 15-i megemlékezéseken vett részt New Yorkban és Clevelandben, utóbbi helyen a Magyarok Múzeumát is meglátogatta. Később a Louisiana állambeli, történelmi magyar településen, Árpádhonban is járt. Houstonban az Axiom Space központjában a magyar űrprogramról tárgyalt, ahol Kapu Tibor 2025-ös küldetése is szóba került.

Korábban Sulyokról azért cikkeztek, mert bírósági úton kikért iratokból derült ki, hogy az párizsi olimpia idejére 15 hotelszobát foglaltak le hivatalának mintegy 228 millió forint értékben.

A Sándor-palota azzal védekezett, hogy a foglalásokat még az előző államfő hivatali ideje alatt kötötték, és már nem lehetett ésszerűen lemondani.


Link másolása
KÖVESS MINKET: