HÍREK

Cseh külügyminiszter: „Botrányos”, hogy Szijjártó Péter részt vett a moszkvai energetikai fórumon

Jan Lipavsky szerint „Magyarország részben foglya” az Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak.

Link másolása

Jan Lipavsky, a soros EU-elnök Csehország külügyminisztere csütörtökön Prágában "botrányosnak" nevezte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán Moszkvában egy olyan energetikai fórumon vett részt, amelyen az Európai Unió szankciós listáján szereplő személyek is megjelentek.

"Egészen botrányosnak tartom, hogy (Szijjártó Péter) olyan konferenciára ment, amelyen az Európai Unió szankciós listáján szereplő személyek is megjelentek"

- jelentette ki Lipavsky újságírók előtt.

"Magyarország véleményem szerint részben foglya az Oroszországi Föderációval fenntartott kapcsolatainak. Azt az elképzelést, hogy velük együtt atomerőművet épít, nem tartom reálisnak" - szögezte le a cseh miniszter, akinek szavait a CTK hírügynökség idézte.

A visegrádi együttműködéssel (V4) kapcsolatban Jan Lipavsky elmondta: a visegrádi négyek országait vitaplatformnak lehet minősíteni, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia problémái a migrációval és az energiával hasonlóak.

A cseh diplomácia irányítója szerint a V4 csoportját nem kellene konzervatív blokknak minősíteni, mert az a tény, hogy ezek az országok bizonyos regionális formátumban csoportosulnak, nem jelenti azt, hogy Csehország bármelyikük politikáját is átvenné.

"Nem fogadom el, hogy a V4-et valamiféle konzervatív blokknak minősítsék, de elutasítom a kilépést vagy a csoport munkájának befejezését hangoztató véleményeket is" - fejtette ki a cseh külügyminiszter. Jan Lipavsky szerint a V4-es csoportnak jelenleg nincs semmiféle erős egységes álláspontja, mint volt 2015-ben, a migránsválság idején. Hozzátette: nem utasítja el a V4-en belüli tárgyalásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Ne viccelj, ez természetes” – mondta Schadl György Völner Pálnak, miután bizalmas adatokat adott neki egy politikai ellenfeléről
A volt államtitkár a Jobbik képviselőjéről próbált olyan adatokat szerezni a végrehajtói kar elnökétől, amelyeket felhasználhatott volna a választási kampányban.

Link másolása

Újabb részletek derültek ki a Schadl-Völner ügyről: a végrehajtói kar elnöke olyan terhelő adatokat adott a volt igazságügyi államtitkárnak, amelyeket felhasználhatott volna a választási kampányban politikai ellenfele ellen - írja a 24.hu a nyomozati anyagok alapján.

A lehallgatott telefonbeszélgetések alapján Völner Pál arra készült, hogy a 2022-es választáson ismét a Jobbik akkori országgyűlési képviselőjével, Nunkovics Tiborral kell versengenie az egyéni mandátumért Komárom-Esztergom megye 2-es számú választókerületében. A választási kampányban pedig Schadl György is a segítségére volt.

Egy beszélgetésben Völner egyik munkatársa árulta el, hogy bizalmas adatokat kapott Nunkovics Tiborról.

„Van egy olyan információm, hogy a Nunkovics az beregisztrált ilyen végrehajtói ügyben. Tudod, van egy ilyen honlap, amihez regisztrálni kell, hogy végrehajtásban részt vehess. Majd megpróbálok kideríteni közelebbit, de a kampány végén ez jó lehet, nem?” - kérdezte az államtitkártól, aki azt válaszolta: „Nagyon. Ez aranyat érne”.

Ez az információ - miszerint Nunkovics regisztrált a végrehajtói kar által működtetett árverési rendszerbe, amivel ingatlanárveréseken is részt vehet, így akár kilakoltatásokban is közreműködhet - Schadl Györgytől származott, akit aztán Völner fel is hívott telefonon. Megkérte, hogy nézzen utána, hogy a jobbikos politikus „helyben ügyködött-e valamit”. Schadl erre azt mondta, hogy Nunkovics csak regisztrált, de nem vásárolt, nem vett részt ingatlanárverésen.

Az államtitkár aztán megköszönte a végrehajtói kar elnökének segítségét, aki válaszul közölte: „Ne viccelj, ez természetes”.

Az ügy végül nem került elő a kampányban, feltehetően részben azért, mert ezen telefonbeszélgetések után nem sokkal Schadl Györgyöt letartóztatták, hamarosan pedig Völner Pált is meggyanúsították, aki végül már nem is indult a 2022-es választáson.

A 24.hu megkereste Völner Pált, hogy megkérdezzék tőle, gyakorlat-e a Fideszben, hogy személyes adatokat használnak fel a választási kampányban politikai ellenfeleikkel szemben. A volt államtitkár helyett ügyvédje, Papp Gáborral sikerült beszélniük, aki azt ígérte, hogy a bíróságon erre is reagál majd. Az a munkatárs, akivel Völner Pál egyeztetett, nem válaszolt a kérdésekre.

Nunkovics Tibor, a Jobbikus politikusa úgy reagált, számára az teszi szürreálissá az ügyet, hogy nem licitálás miatt regisztrált a végrehajtási rendszerbe, mivel ilyen tervei soha nem voltak, hanem azért, mert a Nemzeti Földügyi Központ ellen jogerősen megnyert per kapcsán szeretett volna adatokat kapni. Elárulta azt is, hogy bár sok pletykát hallott arról, hogy keresik a gyenge pontját a Fidesznél, erről a dologról korábban nem értesült.

„Bicskanyitogató, ahogyan ez a két ember a beosztásával visszaélve próbált valakit besározni”

- mondta.

A Transparency International Magyarország álláspontja szerint is visszaélés történt. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója elmondta: „Ha Völner Pál ténylegesen a lehetséges politikai ellenfele árverési eljárásban tanúsított magatartására vonatkozó bizalmas információt szerzett meg, méghozzá azért, hogy azt felhasználja az illető ellen a választási kampányban, az nemcsak súlyosan összeférhetetlen, de bűncselekmény is”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac
A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.


Link másolása

Sokan hitték, hogy itt a vége: úgy vették fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelt decemberben, mintha ez lett volna az utolsó lehetőségük erre. Míg a támogatás minden idők negyedik legerősebb hónapját zárta, addig a lakáshitelek piaca tovább zuhant, és hatéves mélyponttal zárta az évet - írja a Bank360.hu. A lekötött betéti kamatok még tovább emelkedtek.

Sokan nem bíztak a kormány tavalyi ígéretében, amit a babaváró hitel meghosszabbításáról nyáron tett. Legalábbis ezt mutatja, hogy a korábbi hónapokhoz képest több mint a duplájára ugrott a folyósított hitelösszeg az év utolsó hónapjában. Míg novemberben 32 milliárd forintot vettek fel a párok, decemberben több, mint a kétszeresét, 70 milliárd forintot, amire a támogatás első néhány hónapja óta nem volt példa - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen az év végén a kormány még két évre meghosszabbította a babavárót, és a feltételeken sem módosított. Az majd a 2023 eleji adatokból derül ki, hogy az előrehozott hitelfelvételek okoznak-e nagy visszaesést a keresletben.

Ami miatt bosszankodhatnak a decemberi igénylők, az az éppen év végén tetőző referenciakamat, ami a támogatás elvesztése esetén a büntetés mértékét határozza meg. Ez a támogatás indulásához képest tavaly év végére közel az ötszörösére emelkedett, több millió forinttal megtoldva a visszafizetendő büntetést. Januárban ráadásul már csökkent is a kamat.

A babaváró hitelből 2022-ben összesen 457 milliárd forint fogyott, ami még az év végi hajrával együtt sem tudta megközelíteni a 2021-es 550 milliárd forintot. A támogatás indulása óta összesen 2097,55 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a kamattámogatott kölcsönből.

Hatéves mélyponton a lakáshitel folyósítás, csúcson a kamatok

A novemberi mélypont után ismét csökkent a lakáshitelek szerződéses összege, decemberben már csak 41 milliárd forint volt, ez a tavaly év végi eredménynek mindössze a 39 százaléka. Ennél alacsonyabb volumen utoljára 2017. februárban fordult elő.

A felvett kölcsönök jelentős részét, közel a kétharmadát használt lakás vásárlására használták fel az igénylők, 12 százalékát pedig újépítésű lakások vásárlására. A fennmaradó összeget bővítésre, felújításra, korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek, az átlagos hitelköltség mutató 2022. decemberben már 11,29 százalék volt a lakáscélú kölcsönöknél.

A kamatfixálás átlagos hossza az év utolsó hónapjában 137,4 hónap volt, öt hónappal rövidebb, mint novemberben.

A támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát tekintve az utóbbiak volumene csökkent látványosabban, ami a rekord magas kamatok miatt nem meglepetés. A támogatott hiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt jellemző decemberben. A felvett lakáshitelek 28 százaléka volt támogatott, ami egy százalékkal magasabb, mint az előző hónapban. A fennmaradó 72 százalék, ami közel 30 milliárd forintnak felel meg, piaci kamatozású lakáshitel volt.

Éves szinten 1195 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami elmarad a 2021-es, 1300 milliárd feletti eredménytől. A visszaesés 8 százalékot meghaladó, melyet főként az év második felére jellemző nagy csökkenés okozott.

A személyi kölcsönöknél is csökkenés volt

Személyi kölcsönből mindössze 26,49 milliárd forint fogyott tavaly decemberben, ami a novemberhez képest 20 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig közel 26 százalékos visszaesés.

Bár a személyi hiteleket sem kímélték a jegybanki kamatemelések, itt láthatóak leginkább a szezonális változások. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója decemberben 19,33 százalék volt. Ilyen magas átlagos thm-re 2015 októbere óta nem volt példa.

Éves szinten személyi kölcsönből közel 492 milliárd fogyott, ami meghaladja a 2021-es 468 milliárd forintot. Ezzel a jelentős lakossági hitelek közül a személyi kölcsön volt az egyetlen, ami idén javítani tudott.

A betétesek örülhetnek, a lakossági adatok viszont árnyalják a képet

Decemberben a jegybank adatai szerint a forintbetétek átlagos kamata 11,60 százalék volt, ami meghaladja az előző havi 10,97 százalékot. Ezen belül viszont a lakossági lekötött betétek kamata csökkent decemberre, 7,58 százalékról 7,06 százalékra. Továbbra is az éven belül lekötött betétekre kínálják a bankok a magasabb hozamot, az éven túli betéteknél a decemberi átlag mindössze 2,91 százalék volt.

Az emelkedő betéti kamatoknak köszönhetően a lekötött pénzösszeg is jelentősen emelkedett, decemberben meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Ezen belül, ha csak a lakossági betéteket nézzük, kevésbé pozitív a kép, inkább az olvasható ki az adatokból, hogy a lakosságnak decemberben kevesebb pénze maradt, amit leköthet, mint az elmúlt hónapokban. Az elmúlt évben az MNB adatai szerint a lakossági betétek adták a lekötött betétek szerződéses összegének a felét (vagy akár többet is), decemberre ez az arány jelentősen csökkent. Az 1000 milliárd forint feletti szerződéses összegből a lakossági betétek mindössze 378,5 milliárd forintot tettek ki, és az előző hónaphoz képest is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az eredmény a szezonalitással sem magyarázható: 2021-ben éppen december volt a csúcspont, ekkor kötötte le a legnagyobb összeget a lakosság - emlékeztet a Bank360.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A kormány kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét a következő hat hónapban
A miniszterelnök szerint a vasművet a korábbi tulajdonosok, a vállalatvezetők és persze a brüsszeli szankciók tették tönkre.

Link másolása

A kormány a következő hat hónapban kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét - jelentette be Orbán Viktor szerda délután.

A Facebookon közzétett videójában a miniszterelnök azt mondta, hogy szerdán találkozott azzal a csapattal, amelyet Mészáros Lajos, Dunaújváros parlamenti képviselője vezet, és amely azon dolgozik hónapok óta, hogy megmentsék a Dunaferrt.

„A Dunaferrt tönkre tették a korábbi tulajdonosok, a vállalatvezetők és végül a brüsszeli szankciók. Brüsszelből hiába várunk segítséget, onnan csak szankciók jönnek”

- fogalmazott a kormányfő.

Orbán azt mondta, hogy szerdai kormányülésen, Mészáros Lajos javaslatára arról döntöttek, hogy

a következő hat hónapban kifizetik a Dunaferr dolgozóinak bérét.

Azt is hozzátette, hogy azon fognak dolgozni, hogy a hat hónap elteltével „megbízható, stabil működést biztosító tulajdonosa lehessenek majd ennek a magyar ipar számára nélkülözhetetlenül fontos dunaújvárosi vasműnek”.

Ahogy arról mi is beszámoltunk:

december közepén a Fővárosi Törvényszék elrendelte az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. felszámolását, és döntött az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelöléséről.

Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármestere akkor azt mondta, hogy a 2-es kohó ötödik hete áll, az 1-es még régebb óta, ami sokáig nem tartható fenn a vasmű technológiája miatt, mert ha egyszer megállnak és kihűlnek a kohók, akkor szinte lehetetlen újraindítani azokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Átírta Orbán Viktor az adósságrendezés szabályait
A rendelet felülírja a családi csődvédelem szempontjából meghatározó törvényt, illetve a kormány több korábbi rendeletét is.

Link másolása

Megjelent egy rendelet a Magyar Közlönyben arról, hogyan kell alkalmazni veszélyhelyzetben a természetes személyek adósságrendezéséről szóló egyes jogszabályokat - vette észre a 24.hu.

Az Orbán Viktor által aláírt rendelkezés felülírja a családi csődvédelem szempontjából meghatározó törvényt, illetve a kormány több korábbi rendeletét is.

„Az a belföldi székhelyű hitelintézet, amelynek tevékenységi engedélye és üzletszabályzata kiterjed a lakossági folyószámlák vezetésére, és az adóssal forint fizetési számla nyitására és vezetésére vonatkozó keretszerződése van, az adós kezdeményezésére soron kívül megköti, illetve módosítja – az Are. tv. 45. § (3) bekezdése, valamint a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról szóló jogszabályban meghatározott – az adósságtörlesztési számla, illetve a megélhetési számla céljára szolgáló bankszámlaszerződéseket.”

A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az akkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A rendelet ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az adós kérelmezze a rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett adósságtörlesztési végzés módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: