hirdetés

HÍREK

Brexit: Felfüggesztették a londoni tárgyalásokat

Változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a legvitatottabb területeken, mindenekelőtt az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdésében.
MTI - szmo.hu
2020. december 04.

hirdetés

Felfüggesztette az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó londoni tárgyalásokat péntek este a brit és az uniós küldöttség, mivel nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket.

Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője egy hete érkezett Brüsszelből Londonba, és a két delegáció azóta szinte folyamatosan tárgyalt.

Barnier és a brit kormány küldöttségvezetője, David Frost azonban péntek este közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint egyheti intenzív tárgyalássorozat után sem jöttek létre a megállapodás feltételei.

Barnier és Frost szerint ennek oka az, hogy

változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a legvitatottabb területeken, mindenekelőtt az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdésében.

hirdetés

Ennek alapján a két küldöttségvezető megállapodott a tárgyalások szüneteltetésében, hogy tájékoztathassák feletteseiket a kialakult helyzetről.

A közös közlemény szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombat délután személyesen tekinti át a helyzetet. A Downing Street jelzése szerint Johnson és von der Leyen valószínűleg telefonon vagy videókapcsolaton egyeztet majd.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője nem sokkal Barnier és Frost péntek esti közös közleménye előtt kijelentette: Johnson elkötelezetten törekszik a további kemény munkára a megállapodás elérése végett, de a brit kormány nem tud belemenni egy olyan egyezségbe, amely nem teszi lehetővé, hogy visszavegye az ellenőrzést az általa sarkalatos fontosságúnak tartott területeken.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

London és az EU között azonban hosszú ideje komoly nézetkülönbségek vannak főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében, és a két küldöttségvezető péntek esti közös közleménye szerint ezeket a mostani londoni tárgyalási fordulón sem sikerült áthidalni.

Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül kijelentve: annál későbbi időpontban nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.

E több mint másfél hónapja lejárt határidő óta is azonban több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség Londonban és Brüsszelben felváltva, illetve egy alkalommal videókapcsolaton, mivel az EU-delegáció egyik tagjának koronavírustesztje pozitív lett, és Michel Barnier emiatt egy hetet elkülönítésben töltött.

A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a brit kormányt.

A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a mostani londoni tárgyalási forduló elé időzített éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az európai kontinentális autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Lemondott a kormány, előrehozott választások lesznek Hollandiában a családtámogatási botrány miatt

Több száz család került súlyos anyagi helyzetbe, miután az adóhatóság csalóként kezelte őket, és megvonta tőlük a gyermekgondozási támogatást, valamint számos esetben több ezer euró visszafizetésére kötelezte őket.
MTI, fotó: MTI/EPA/ANP/Bart Maat - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

A Mark Rutte kormányfő vezette holland koalíciós kormány bejelentette lemondását a hónapok óta nagy port kavaró családtámogatási botrány miatt. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat - jelentette be a kormány a miniszteri tanács pénteki ülését követően.

2012-től kezdődően több száz család került súlyos anyagi helyzetbe, miután a holland adóhatóság csalóként kezelte őket, és megvonta tőlük a gyermekgondozási támogatást, valamint számos esetben több ezer euró visszafizetésére kötelezte az érintetteket. Ez legtöbbször olyan családoknál fordult elő, ahol a szülőknek kettős állampolgársága volt.

A nemzeti ombudsman és a holland parlament vizsgálóbizottságra is arra a következtetésre jutott, hogy az adóhatóság megsértette a jogállamiságot, figyelmen kívül hagyta a gyermekjogokat, és több családot lehetetlenített el anyagilag.

"A vizsgálóbizottság szerint a jelenlegi harmadik, továbbá a korábbi Rutte vezette kormányok is felelősek az ártatlan családoknak okozott megpróbáltatásokért"

- írja a helyi sajtó.

Az adóhatóság visszaéléseinek áldozatává vált szülők egy csoportja kedden öt hivatalban lévő és egy volt miniszter ellen indított bírósági kereset, súlyos gondatlansággal és hivatali bűncselekménnyel vádolva őket.

A kormány lemondásához az is hozzájárult, hogy csütörtökön lemondott Lodewijk Asscher a holland Munkáspárt vezetője, aki a korábbi Rutte-kormányok idején szociális ügyekkel foglalkozó miniszter volt.

hirdetés

Televíziós nyilatkozatában Rutte megerősítette, hogy benyújtotta lemondását Sándor Vilmos holland királynak, aki azt el is fogadta.

A kormányfő a botrányt az egész politikai rendszer kudarcának nevezte, és kiemelte, hogy a felelősség nemcsak őt, hanem az egész koalíciós kormányt illeti, így nem mond le arról, hogy továbbra is ő maradjon az ügyvivői kormány élén.

Hozzátette, hogy a következő két hónapban - egészen a választásokig - kormánya a koronavírus-járvány kezelésére koncentrál és arra, hogy kártalanítsák a botrányban érintett családokat.

A harmadik Rutte-kormány 2017 októbere óta van hatalmon, koalícióban a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a 66-os Demokraták (D66), és a Keresztény Unió (CU) pártokkal. A felmérések szerint a következő márciusi választások is a Rutte vezette konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért nyeri meg.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Itt vannak a dátumok, mikor utalják a nyugdíjakat 2021-ben

Három hónap lesz majd, amikor eltér a rendtől a kifizetés.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Bár már túl vagyunk az idei első nyugdíjfizetésen, a Magyar Államkincstár csak most tette közzé a 2021-es utalások dátumait - írja a Privátbankár. A lap eszerint összegyűjtötte, hogy idén melyik napokon várható a nyugdíjak utalása.

A nyugdíjat - néhány kivétellel - továbbra is minden hónap 12. napján utalják. Mutatjuk a pontos napokat:

• Január 12. kedd

• Február 12. péntek

• Március 12. péntek

hirdetés

• Április 12. hétfő

• Május 12. szerda

• Június 11. péntek

• Július 12. hétfő

• Augusztus 12. csütörtök

• Szeptember 10. péntek

• Október 12. kedd

• November 12. péntek

• December 2. csütörtök

A lap megjegyzi, hogy idén három olyan hónap lesz, amikor hamarabb érkezik a pénz: júniusban és szeptemberben azért kerül erre sor, mert 12-e hétvégére esik. Emellett pedig decemberben is hamarabb jön a nyugdíj. Ennek oka, hogy az ünnepek miatt általában az utolsó hónap legelején érkezik meg a nyugdíj, hogy legyen elég pénz a számlán a karácsonyi felkészülésre.

Van azonban még egy kitüntetett dátum, mégpedig a novemberi. Ekkor ugyanis nemcsak a rendes nyugdíj érkezik meg a számlákra, hanem - amennyiben az inflációs folyamatok és a GDP alakulása megengedi - a nyugdíjkiegészítést és a prémiumot is ekkor fizetik majd ki a jogosultaknak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Minden ötödik ápoló hivatást váltana, az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen a bérével

A Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből többek között az is kiderült, hogy a Covid intenzív-osztályokon átlagosan 4-6 beteg jut egy ápolóra.
Címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen a bérével. Minden ötödik ápoló pedig hivatást váltana – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből, írja az Index.

A felmérésben feltett kérdésekre 4600 munkavállaló, a magyar egészségügyi szakdolgozók mintegy 5 százaléka válaszolt.

Az egészségügyi szakdolgozók közül sokan három műszakban és több munkahelyen vállnak munkát. Jelenleg akár heti 60 óra is lehet a ledolgozott munkaidő, ami ügyelettel együtt akár heti 72 óra is lehet átlagban. A legtöbben munkahelyi és anyagi kényszerből vállalnak nagyon sok túlmunkát - írja a lap.

Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Indexnek azt mondta:

"nem véletlen, hogy a szakképzettek száma a területen kétszer annyi, mint ahányan valójában gyakorolják a szakmát. Jelentős a pályaelhagyás, többnyire a fiatalok részéről".

A felmérésből kiderül például, hogy

hirdetés
a fekvőbeteg ellátásban dolgozók közel fele hagyná el az állami egészségügyet.

A válaszadók mindössze egyharmada szeretne a jelenlegi munkahelyén maradni, amit a szakszervezet rendkívül riasztónak tart.

A válaszadók 37 százalékát az alacsony bérek mellett, a kiegészítő jövedelmek, és egyéb juttatások korlátozása készteti munkahelyváltásra.

Arra a kérdésre, hogy miért váltanának munkahelyet minden negyedik szakdolgozó a mellékfoglalkozások visszafogását jelölte meg. Minden ötödik szakdolgozó pedig a jelentős egészségügyi kockázatok miatt hagyná el a pályát.

Dr. Soós Adrianna, az Indexnek azt mondta: hogy a betegek túlélési esélye leginkább az őket ápoló szakdolgozók számától függ, akiket csak a jelenleginél erősebb anyagi ösztönzéssel lehetne megtartani.

Ráadásul a koronavírus különösen leterheli az egészségügyet, amit a lap szerint az is jól mutat, hogy

a Covid intenzív-osztályokon átlagosan 4-6 beteg jut egy ápolóra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kőkemény faggyal kezdődik a jövő hét

Helyenként akár -20 fok közelébe is hűlhet a levegő.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

A jövő hét első napja igazán hideg, kemény januári faggyal indul. Ennek mértékét azonban nagyban befolyásolja sok tényező - írja az Időkép.

Ilyenkor télen a kemény fagyokhoz szükséges feltétel, hogy havas legyen a felszín, nagyon alacsony legyen a levegő harmatpontja, ne fújjon a szél, valamint kevés felhő legyen az égen, vagy teljesen derült legyen az ég.

Az első három feltétel északkeleten (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében) többfelé biztosan adott lesz, a negyedik, azaz a felhőfedettség mértéke lesz a kérdéses tényező. Az Időkép jelenlegi számításai szerint,

ahol északkeleten kevesebb felhő lesz az égen, ott akár -15 fok köré, helyenként akár -20 fok közelébe hűlhet a levegő.

Nyugaton, délnyugaton ezzel szemben "enyhébb" lesz a reggel, de ott is -8 fok körüli minimumokra számíthatunk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: