„Ha a megfogalmazásom, stílusom bántó volt, elnézést kérek érte. Nem volt célom sem a polgárpukkasztás, sem a gyászoló család megbántása”
– írja legújabb posztjában Kroó Zita, a Pesti TV műsorvezetője.
Kroó a Pesti TV csütörtöki adásában még így beszélt a múlt héten meghalt gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogászról, Karsai Dánielről. „Én nem értem, tehát Karsai Dániel, mondjuk ki, emiatt a betegség miatt halálra volt ítélve. Tényleg csak az volt, hogy na, mikor fog ez bekövetkezni. Tehát hogy az emberben, már bocsánat, de ne legyen annyi türelem, hogy megvárja azt, hogy az élet mondja: »Danikám, akkor most van vége!«, és akkor utána ebből ekkora politikai ügyet csinálunk, én ezt nem értem”.
Pénteken aztán már azt kérte, hogy „legyetek annyira liberálisok, hogy az én véleményemet is elfogadjátok”.
Legújabb posztjában pedig most azt írja, hogy eddig és most sem ért egyet az eutanáziával:
„Méltósággal meghalni nekem nem azt jelenti, hogy egy korábban életerős ember leépülését bemutatjuk a médiában. Még akkor sem, ha ennek valamilyen célja van. Hiszem, hogy ez élet kezdetéről és végéről Isten dönt. Nem véletlenül hoztam példaként a manapság oly népszerű programozott császárt, amit én kritikus szemmel nézek”.
Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az ALS-betegséget. Az utolsó időszakban már szinte semmit sem tudott önállóan elvégezni, mindenhez segítségre szorult. Május közepén adott interjút a Telexnek, de akkor már alig lehetett érteni a beszédét.
Karsai nyíltan vállalta az eutanázia kérdését, egy olyan témát, ami eddig tabunak számított Magyarországon. Ezzel megpróbált erőt adni azoknak, akik hasonlóan gyógyíthatatlan betegséggel küzdenek. Még életében kérte, hogy halála után testvére folytathassa az ügyét, ám a strasbourgi bíróság végül nem az ő javára döntött.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szeptember 3-án elutasította Karsai fellebbezését is, kimondva, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi jogait azzal, hogy nem teszi lehetővé az aktív eutanáziát. Az ítélet után Karsai így nyilatkozott: „Nagyon csalódott vagyok. Azt gondolom, a bíróság gyáva döntést hozott.”
„Ha a megfogalmazásom, stílusom bántó volt, elnézést kérek érte. Nem volt célom sem a polgárpukkasztás, sem a gyászoló család megbántása”
– írja legújabb posztjában Kroó Zita, a Pesti TV műsorvezetője.
Kroó a Pesti TV csütörtöki adásában még így beszélt a múlt héten meghalt gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogászról, Karsai Dánielről. „Én nem értem, tehát Karsai Dániel, mondjuk ki, emiatt a betegség miatt halálra volt ítélve. Tényleg csak az volt, hogy na, mikor fog ez bekövetkezni. Tehát hogy az emberben, már bocsánat, de ne legyen annyi türelem, hogy megvárja azt, hogy az élet mondja: »Danikám, akkor most van vége!«, és akkor utána ebből ekkora politikai ügyet csinálunk, én ezt nem értem”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter vitára hívta Orbán Viktort: Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki, fél az őszinte és nyílt párbeszédtől
A Tisza Párt elnöke videóüzenetben szólította fel a miniszterelnököt, hogy nyilvános, élő adásban beszéljenek az ország sorsát érintő ügyekről. Helyszínt és időpontot is kért.
Magyar Pétervideóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.
„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.
A Tisza Párt vezetője szerint a vitában olyan témákról kellene szó esnie, mint a megélhetési válság, az egészségügy, az oktatás helyzete vagy az idősek megbecsülése.
Magyar hangsúlyozta: „Nem pártok nevében hívom beszélgetni. Nem oligarchák nevében. Nem pártközpontok nevében. Hanem azok nevében, akiknek nincs hatalmuk, akiknek nincs stúdiójuk, nincs médiahálózatuk és nincs hátsó szándékuk – csak kérdéseik vannak, meg tisztességük. A magyar emberek többségének a nevében hívom egy nyilvános beszélgetésre.”
Azt is mondta: „Elnök úr, azt, hogy Ön bátor harcos, nem vonom kétségbe. Sok csatát megvívott már élete során. De ha elugrik, azt gondolom, hogy nem a bátorság, hanem az elszántság és az erő hiányzik Önből. Vagy esetleg valaki engedélye?” Hozzátette, hogy szerinte
az emberek világos válaszokat várnak, nem mismásolást, hazudozást, és nem azt, hogy „folytatjuk”.
A videó egy évvel az európai parlamenti választás után és 307 nappal az országgyűlési választás előtt került nyilvánosságra.
Magyar Pétervideóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.
„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Lázár azt a szóbeli utasítást adta a MÁV-nak, hogy a jelentősen késő vonatokat nem jeleníthetik meg a vonatinformációs rendszerben
A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint „mindez azért történt, mert számos, egy óránál is többet késő vonatról tettem közzé screenshotot a napokban. Így persze az automatikus késés-visszatérítés sem fog működni - ügyes.”
„Több MÁV-os vezetői forrásom is jelezte, hogy Lázár miniszter, gondolom a batidai vadászkastélyban dühöngve a pünkösdi hétvége totális leégése után, azt az utasítást adta szóban a MÁV-nak, hogy
a jelentősen késő vonatokat nem jeleníthetik meg a vonatinformációs rendszerben a továbbiakban.
Mindez azért történt, mert számos, egy óránál is többet késő vonatról tettem közzé screenshotot a napokban. Sztálin, elnézést, Lázár elvtárs ezért kiadta: el kell tüntetni a késő vonatokat a kíváncsi szemek elől” – írta Facebook-posztjában Vitézy, majd hozzátette: a jelenleg is 40-60 perc késéssel közlekedő IC 864 és az Ex 19704 Kék Hullám a Balatonra már el is tűntek a térképekről és a vonatinformációs rendszerből.
„Így persze az automatikus késés-visszatérítés sem fog működni - “ügyes”.
Miniszterelnök úr! Meddig hagyja ezt a szánalmas ámokfutást?” – zárul a poszt.
„Több MÁV-os vezetői forrásom is jelezte, hogy Lázár miniszter, gondolom a batidai vadászkastélyban dühöngve a pünkösdi hétvége totális leégése után, azt az utasítást adta szóban a MÁV-nak, hogy
a jelentősen késő vonatokat nem jeleníthetik meg a vonatinformációs rendszerben a továbbiakban.
Mindez azért történt, mert számos, egy óránál is többet késő vonatról tettem közzé screenshotot a napokban. Sztálin, elnézést, Lázár elvtárs ezért kiadta: el kell tüntetni a késő vonatokat a kíváncsi szemek elől” – írta Facebook-posztjában Vitézy, majd hozzátette: a jelenleg is 40-60 perc késéssel közlekedő IC 864 és az Ex 19704 Kék Hullám a Balatonra már el is tűntek a térképekről és a vonatinformációs rendszerből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Június 8-án elhunyt Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek korábbi elnöke – jelentette be az érdekképviselet a honlapján.
A közleményben úgy fogalmaztak: „Gaskó István a független szakszervezeti mozgalom nagy harcosa volt, aki a két szervezeti pozíciója segítségével a munkaharcok aktív formáit valósította meg.”
Nevéhez több országos megmozdulás is fűződik, például a „TB mentés”, a vasúti gördülősztrájkok, a feketegazdaság elleni tüntetések, a félpályás útlezárások és aláírásgyűjtések.
A LIGA kiemelte, hogy a 2011-es országos tiltakozások, útlezárások és sztrájkok hozzájárultak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma létrejöttéhez. Ezek az akciók az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése és a Munka törvénykönyve módosítása ellen irányultak.
Gaskó Istvánt 2016-ban rendkívüli elnökségi ülésen váltották le a LIGA Szakszervezetek éléről. A döntéshez a bizalomvesztés vezetett, miután felhatalmazás nélkül folytatott bértárgyalásokat a kormánnyal.
A szakszervezeti vezető 1954. július 21-én született Sajószentpéteren. 1975-ben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán vasútmérnöki, 1972-ben pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdasági diplomát szerzett. Pályáját a MÁV-nál kezdte, majd 1989-ben részt vett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a VDSZSZ megalapításában.
1990-től a szakszervezet ügyvezető elnöke, 1991-től elnöke lett. 1993-ban és 1994-ben a LIGA Szakszervezetek alelnökévé választották, 1996 és 2016 között pedig az elnöki pozíciót töltötte be.
Június 8-án elhunyt Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek korábbi elnöke – jelentette be az érdekképviselet a honlapján.
A közleményben úgy fogalmaztak: „Gaskó István a független szakszervezeti mozgalom nagy harcosa volt, aki a két szervezeti pozíciója segítségével a munkaharcok aktív formáit valósította meg.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János bocsánatkérésre készül, miközben a hozzá közel álló lap újra támadja Navracsicsot
A Promenad24 újabb cikkében a közigazgatási és területfejlesztési minisztert az ellenzékhez való közeledéssel vádolják, miközben a konfliktus évekkel ezelőtti támadásokra nyúlik vissza.
Lázár János a múlt héten, egy berettyóújfalui lakossági fórum után arról beszélt, hogy kész lenne bocsánatot kérni Navracsics Tibortól. Mint mondta: „Ha a Fidesz egysége érdekében erre van szükség, akkor kész vagyok a személyes érdekeimet is félretenni, mert azt gondolom, hogy a közös érdek a legfontosabb.”
A bejelentés hátterében egy régóta húzódó konfliktus áll. Navracsics Tibor a közelmúltban az Ötpontban podcastban idézte fel, hogy a Lázárhoz köthető Promenad24 című hódmezővásárhelyi lap 2023 elején több cikkben is támadta őt, miután egy rendezvényen kezet fogott Márki-Zay Péterrel. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint méltánytalan volt az akció, főleg úgy, hogy Lázár egy évvel korábban közös sajtótájékoztatón állt ki Márki-Zayval, emlékeztet írásában a 24.hu.
A támadássorozatot akkor a Promenad24 két cikkel indította, amelyeket a lap összesen mintegy 2,5 millió forint értékben hirdetett a Facebookon. Az írások címei „A buzizó polgármester és az ‘európai fideszes’ meleg kézfogásai” és „Navracsics pénzt ad Márki-Zaynak” voltak. Az eset országos visszhangot váltott ki, és Rákay Philip, a kiadó akkori többségi tulajdonosa elnézés-kérésre szólította fel a szerkesztőséget, de ők erre nem voltak hajlandók. Ezt követően Rákay megvált részesedésétől, amit Lázár gyermekkori barátja, Bada János vásárolt meg. Bada később testvérének ruházta át a tulajdonosi jogokat, de továbbra is vezető pozíciót tölt be a batidai vadászkastélyt üzemeltető társaságban, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nél is.
A Promenad24 időközben újabb cikket tett közzé Navracsicsról. Ebben azt állítják, hogy a miniszter az ellenzéknek tett gesztust, amikor a podcastban a Fidesz jobbra tolódásáról beszélt, és a „luxizás” témáját említette a kormánypárt politikusaira utalva.
A cikk szerint: „Ez egy kiszámított, kidekázott ‘Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni’ típusú, okosan kibeszélő szöveg, amely a Fidesznek árt, a Tiszának pedig használ, az előbbit defenzívára kényszeríti, az utóbbit kommunikációs helyzetbe hozza. Összességében nem hibának, sokkal inkább egy jól megvalósított szándéknak tűnik az egész.” A lap írását a kiadó, a Dél-alföldi Média Centrum Kft. Facebookon is hirdette.
Navracsics az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a politikusok látványos életmódja nem tesz jót a pártnak, mert
„az ország az utóbbi 50–70 évben nem szokott hozzá, hogy ennyire látványosak legyenek a vagyoni különbségek.”
Úgy fogalmazott: „Nem tudom elképzelni azokat a csábító erőket, amelyek engem arra bírnának, hogy mondjuk egy Ferrarit vegyek magamnak, vagy egy több millió forintos ruhát, vagy egy vadászkastélyt.”
A „luxizás” kifejezést néhány héttel korábban éppen Lázár János használta, amikor arról beszélt, hogy elege van a jachttal, magánrepülővel járó gazdag emberek „luxizásából”, akik „kullancsként tapadnak a Fideszre.” A batidai vadászkastély említésekor Navracsics egyértelműen Lázárra utalt, mivel közismert, hogy az építési miniszter (rész)tulajdonos az azt birtokló részvénytársaságban.
Lázár János a múlt héten, egy berettyóújfalui lakossági fórum után arról beszélt, hogy kész lenne bocsánatot kérni Navracsics Tibortól. Mint mondta: „Ha a Fidesz egysége érdekében erre van szükség, akkor kész vagyok a személyes érdekeimet is félretenni, mert azt gondolom, hogy a közös érdek a legfontosabb.”
A bejelentés hátterében egy régóta húzódó konfliktus áll. Navracsics Tibor a közelmúltban az Ötpontban podcastban idézte fel, hogy a Lázárhoz köthető Promenad24 című hódmezővásárhelyi lap 2023 elején több cikkben is támadta őt, miután egy rendezvényen kezet fogott Márki-Zay Péterrel. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint méltánytalan volt az akció, főleg úgy, hogy Lázár egy évvel korábban közös sajtótájékoztatón állt ki Márki-Zayval, emlékeztet írásában a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
