News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Bevezetik az eurót Horvátországban a jövő évtől

A kunát költségek nélkül beváltják majd a bankok, a posta és az állami pénzügyi intézet, a Horvát Nemzeti Bankban pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

Link másolása

hirdetés

Elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt a horvát parlament pénteken - közölte a horvát közszolgálati televízió.

A jogszabályt 117 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett szavazta meg a nemzetgyűlés.

Az eurót hivatalosan 2023. január 1-jén vezetik be Horvátországban, ezt megelőzően pedig az árakat szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig érvényben marad.

A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).

Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

hirdetés

Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.

A horvát kormány csütörtökön fogadta el a 2022-es költségvetés módosítását, amelyet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet idén 2,6 százalékos deficittel számol a GDP arányában. A tervek szerint a GDP-arányos államadósság mértéke 2022-ben 3,6 százalékponttal 76,2 százalékra csökken. Zágráb módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését is, és 2022-ben 7,8 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál, a költségvetésben korábban elfogadott 2,6 százalék helyett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Megszólalt a kivitelező: a Jókai utcai házomlás a háború utáni helyreállítás hiányosságai miatt következhetett be
A cég vezetője úgy gondolja, ők nem hibáztak a munka elvégzése közben.

Link másolása

hirdetés

Több évtizedes okra vezethet vissza, ami most elvezetett a Jókai utcai házomláshoz – állítja a tetőtéri munkálatok kivitelezését végző Pillér Lakás Kft. vezetője. A Bors által megkérdezett vállalkozó leszögezte:

„Annyit elmondhatok, hogy úgy gondoljuk, nem mi vagyunk a hibásak. Tartanak a vizsgálatok. A baleset-mentesítés nagyon hamar elkezdődhetett.”

„Optimisták vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a lakók még a héten visszaköltözhetnek” – tette hozzá.

Az Operettszínház életveszélyesen megsérült művészéről azt mondta, bíznak a teljes felépülésében, és minden tőlük telhetőt megtesznek a megsegítésére. Hozzátette azt is: „Nem az a fő kérdés, hogy hogyan állítjuk helyre a ház homlokzatát, és mikor tudjuk kártalanítani az összetört autók tulajdonosait. Ebben a balesetben a művésznő a legfontosabb.”

A vállalkozó elmondta, hogy személyi és tárgyi károkra is kiterjedő felelősségbiztosítást kötöttek, mert – mint fogalmazott – „alapelvünk, hogy nem szabad a biztosításon spórolni”.

hirdetés

Tisztázta azt is, hogy szerinte mi vezetett a tragédiához. Mint elmondta, „a munkálatok bontással kezdődtek, de az újjáépítés már 60-70 százalékos volt. Az Attika-falat azért kellett lebontani, mert a II. világháborúban az épület találatot kapott, és mintegy tíz díszítő elem is megsérült. Akkor ezeket nem renoválták, most pedig a Műemlékvédelmi Hivatal kötelezett bennünket arra, hogy az eredeti állapotot állítsuk helyre. Ez nekünk nagyon sok pénzünkbe került, de vállaltuk a feladatot.”

Arra a kérdésre, hogy közvetlenül ez vezetett-e a tragédiához, nem mert egyértelmű választ adni, de úgy fogalmazott:

„arra gyanakszunk, hogy a háború utáni helyreállítás nem volt jó. Meglehet, hogy úgy végezték, ami szakmailag nem volt megfelelő. A statikusunk nem pályakezdő.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Béremelés: akár bruttó 542 400 forintot is kereshet egy áruházi dolgozó az Aldiban július 1-től
A vállalat a magas infláció miatt 8-19 százalékkal emeli a béreket péntektől.
Címkép: Aldi - szmo.hu
2022. június 30.


Link másolása

hirdetés

A növekvő infláció miatt rendkívüli, évközi béremelésről döntött az ALDI Magyarország - közölte a vállalat.

Mint írják: a vállalat célja, hogy a növekvő infláció mellett megőrizze munkatársai bérének reálértékét, ezért a januári, egységesen 8%-os béremelés után július 1-jétől – pozíciótól függően – további 8-19%-kal emeli munkatársai fizetését.

Az újonnan belépő áruházi dolgozók kezdőbére így 8 órás munkaviszony mellett havi bruttó 391 600 forintra, a budapesti üzletekben bruttó 407 300 forintra emelkedik. Az ebben a pozícióban elérhető legmagasabb bér bruttó 542 400 forint lesz.

A biatorbágyi központi raktár logisztikai dolgozóinak kezdőfizetése havi bruttó 433 700 forintra, a 6. évtől bruttó 503 300 forintra nő, míg az itt elérhető legmagasabb fizetés bruttó 522 400 forint – így a cég a város környéki régióban kiemelkedő bért nyújt a logisztika területén dolgozni vágyóknak.

Az üzletvezetők bére július 1-jétől bruttó 749 500 forinttól indul, míg a 10 éve az ALDI-nál dolgozó áruházvezetőké a 11. évtől akár bruttó 1 157 000 forint is lehet.

Az irodai dolgozók bére egységesen 8%-kal nő.

„Az ALDI egyik legnagyobb értékét a motivált, a vásárlók színvonalas kiszolgálása iránt elkötelezett, hatékonyan dolgozó munkatársai jelentik. Kollégáink megélhetése, anyagi helyzete fontos számunkra. Béreink versenyképességének megőrzése révén szeretnénk hozzájárulni elégedettségükhöz, hiszen elégedett vásárlókhoz elégedett kollégákon keresztül vezet az út. A gazdaságban tapasztalható kihívások nem vonhatják el figyelmünket munkatársainkról sem; stabilitást, kiszámíthatóságot és továbbra is versenyképes fizetést kínálunk számukra – ezzel is megköszönve elkötelezett munkájukat” – mondta el Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója.

hirdetés

„Eddig évente egyszer emeltük béreinket, de tekintettel a kialakult helyzetre, gyorsan reagálunk az infláció bérek reálértékére gyakorolt hatására, és évközben is emeljük kollégáink fizetését. Az ország 20. legnagyobb munkáltatójaként vállaljuk ennek költségeit, még akkor is, ha ezzel tovább csökken szolid nyereségességünk. Jelenlegi döntésünk értelmében az ALDI legtöbb munkatársa 2022-ben eddig legalább 16, de pozíciótól függően akár közel 28%-os béremelésben részesült” – összegezte a béremelés mértékét Bernhard Haider.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Egy nap alatt 40 százalékot drágult a földimogyoró a Lidlben
Egy év alatt pedig több mint kétszeresére nőtt a termék ára. Nem ez az egyetlen élelmiszer, amiért sokkal többet kell fizetnünk.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. június 30.


Link másolása

hirdetés

Elképesztő áremelést szúrt ki a Vakmajom Facebook-oldal, amelynek írója magát „régi motorosnak” definiálja ármegfigyelésben. Mint írja:

„A tegnap még 859-be került (2 hónapja 750, egy éve 550) héjas, fél kilós földimogyoró mára 1199-re ugrott a Lidl-ben, ami +40% (!) szerdáról csütörtökre.”

(Az eredeti posztban – feltehetőleg elírás miatt – „csütörtökről péntekre” fogalmazás szerepel.)

A közösségi média az elmúlt hetekben-hónapokban eddig is tele volt az árstop hatálya alá nem tartozó élelmiszerek és üzemanyagok drágulásaival, de a Vakmajom találata eddig a legnagyobbak közül való. Hogy nem egyedi esetről van szó, azt a kommentszekció is mutatja. Van, aki arra panaszkodik, hogy egyetlen csomag tökmagért 600 forintot kell fizetni, míg más arra hívja fel a figyelmet, hogy a lidl-ös mogyoró ára így egy év alatt több mint 100 százalékot emelkedett. Van, aki még ilyen esetben sem vesztette el a humorát, és megjegyezte: az új ár átszámolva alig 3 euró.

A posztoló a rideg tényekhez még hozzátette: „Be kell szedni a visszamenőleges különadókat a mogyorókedvelőkön is, ilyen, amikor 20% alap élelmiszerinflánál még extrában rádobja az állam a kajákra az adót.”

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Államosítanák a háziorvosi praxisjog kezelését és a szakrendelők fenntartását
Az egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy három céljuk van: az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a lakóhelyközeli ellátások erősítése, továbbá felkészülés a várható világjárványokra.

Link másolása

hirdetés

A háziorvosi praxisjog kezelését, valamint a szakrendelők fenntartását is átvenné az állam az önkormányzatoktól. Erről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt szerdán az IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián - írja a Népszava.

A rendszer átalakítását már Pintér Sándor belügyminiszter is belebegtette néhány héttel ezelőtt, amikor egy zártkörű állománygyűléssel arról beszélt: az alapellátási praxisok számának észszerűsítésére készülnek.

A lap viszont megjegyzi: a szerdai konferencián Takács Péter előadása megerősítette, hogy a kormány újabb központosításra készül az egészségügyben és némileg árnyalta azt is, milyen változásokra számíthatnak a háziorvosi praxisok, illetve az önkormányzati szakrendelők.

Az egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy három céljuk van: az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a lakóhelyközeli ellátások erősítése, továbbá felkészülés a várható világjárványokra.

Takács Péter elmondta, hogy a változások részeként

hirdetés
megerősítik az egészségfejlesztési irodákat, ezek fontos szervezői lesznek az egészségmegőrző szűréseknek. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok pedig a jövőben írhatnak majd beutalót közfinanszírozás terhére, kiállíthatnak receptet, kérhetnek labor vizsgálatokat.

Emellett a a létező kapacitások nagyobb részét a tartósan ápolásra szorulók ellátására fogják használni,

a kisvárosi kórházakat a tervek szerint járási egészségközpontokká alakítják. Ez az új intézmény lesz a székhelye a központi orvosi ügyeleteknek is.

Szavai szerint

olyan méretgazdaságos járási egységet hoznak létre, ami a betegellátás biztonságát garantálja, ehhez viszont át kell alakítani egy kicsit az alapellátást is.

A Népszava szerint az államtitkár arról is beszélt, hogy szerinte jelenleg a széttöredezett háziorvosi rendszernek az önkormányzatok az urai, és van olyan pontja az országnak, ahol pénzhiány miatt gyakorlatilag elérhetetlen az alapellátás. "Ez kormányzati szempontból vállalhatatlan", ezért terveik szerint például

a körzethatárok módosítása, a feladatellátási szerződések megkötése az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) belül létrehozott úgynevezett praxiskezelőhöz kerülne.

Hozzátette: a praxisjog mostanra amúgy is kiüresedett, az érintett szereplők mindegyike elégedetlen vele, ezért valódi koncessziós és vagyonértékű joggá alakítanák át.

Azt ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy mi legyen az önkormányzatok által működtetett szakrendelőkkel. Takács Péter szerint most azt vizsgálják, hogy a nagyobbak fenntartása is az OKFŐ hivatalához kerüljön, de hangsúlyozta, erről még nincs döntés. Ugyanakkor hozzátette: csak az említett lépésekkel lehet létrehozni az egységes "állami ellátó piramist".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: