HÍREK

Béremelést és 13. havi juttatást követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Az MKKSZ elnöke kiemelte, hogy a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

Link másolása

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett keddi, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten, írja az MTI.

Mint mondta, azt szeretnék, ha a kormány valamennyi közszolgálati dolgozónak biztosítana egy inflációt részben ellentételező – 13. havi juttatás formájában kifizetett – bérfejlesztést 2022-re visszamenőleg, 2023. január elsejétől pedig 25 százalékos béremelést valósítana meg az ágazatban.

Emellett diplomás bérminimum bevezetését és a sztrájktörvény módosítását is követelik a szakszervezetek.

„Veszélyben van a megélhetésünk, veszélyben vannak a jogaink. A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni?” – tette fel a kérdést Boros Péterné, aki szerint béremelés nélkül „éhezés, fázás, elárverezés és mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat”. Hozzátette: a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

Az MKKSZ elnöke azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 31-ét korábban a „szolidaritás napjaként” hirdette meg, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első figyelmeztető sztrájkjukat.

Boros Péterné az önkormányzati köztisztviselők helyzetéről elmondta, esetükben nem elég a keresetnövelés, „koncepcióváltásra van szükség”. Szerinte a minimum cafeteria összegét, jogosultságát valamennyi közszolgálati dolgozóra ki kell terjeszteni, s amennyiben nem támogatja az állam az önkormányzatok működési költségeit, akkor jelentősen csökkenteni kellene a szolidaritási hozzájárulási adó összegét.

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év során nem változtak a pedagógusok követelései:

azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, valamint a heti kötelező óraszám 22-ben történő rögzítését és az efölötti munkavégzés túlóradíjjal való elismerését.

Követelik továbbá a nem pedagógus dolgozók fizetésének emelését, az asszisztensek munkaidejének méltányos beosztását, a sztrájktörvény módosítását, és az azonnali hatályú felmondás alkalmazását kiterjesztő rendelet visszavonását.

A mai nap újdonsága az – emelte ki –, hogy a szakképzésben dolgozók is tudnak sztrájkolni, mivel egyéves „hercehurca” után a bíróság is kimondta, hogy a szakképzési intézményekben sincs akadálya a figyelmeztető sztrájknak. Komjáthy Anna úgy véle, a tantestületeket „szét fogja robbantani” a kormány által bevezetni kívánt új teljesítményértékelés, amely lehetővé teszi, hogy a béreket felfelé vagy lefelé eltérítse a munkáltató.

Pirint Gergő az Egységes Diákfront képviseletében azt hangoztatta, hogy szolidaritási akciójuk keretében a keddi napra szervezett ülősztrájkhoz országszerte több mint száz iskola csatlakozott. Bejelentette:

következő tüntetésüket március 15-re tervezik.

A sajtótájékoztatón felszólalt még Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete elnöke, Meleg Sándor, az Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Szebeni Dóra, az MKKSZ Kulturális Országos Szakmai Tanácsa képviselője, Kuczman Anna, az MKKSZ Budapesti Védőnői Tagozat elnöke és Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. A résztvevők megemlékeztek a hétfő este váratlanul elhunyt Kordás László DK-s országgyűlési képviselőről, volt szakszervezeti vezetőről is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Novák Katalin: az oroszoknak ki kell vonulnia Ukrajnából, és el kell kerülni Oroszország győzelmét
A török elnökkel folytatott tárgyalásai után a magyar államfő sokkal keményebben fogalmazott, mint a magyar kormánypolitikusok.

Link másolása

Novák Katalin elítélte Oroszország agresszióját, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett Törökországban. Az államfő miután találkozott Erdoğan török elnökkel, sajtótájékoztatón válaszolt kérdésekre, de a hvg.hu azt írta, hogy magyar részről csak az állami tévé kérdezhetett. Ám erre Novák öt pontban sorolta fel, hogy mire van szükség az ukrajnai békéhez:

- szándékra,

- az eszkaláció elkerülésére,

- a feszültségek hűtésére,

- asztalhoz kell ülni,

- és olyan béketerv kell, ami nem jár Oroszország győzelmével.

„Közös célunk, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről”

- mondta.

Az MTI tudósításából kimaradt az, hogy el kell kerülni Oroszország győzelmét, és hogy ki kell vonulniuk az orosz csapatoknak Ukrajnából.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Megjelent a rendelet, változik az alapszámlák maximális havidíja
3000 forintról legfeljebb 1000 forintra csökken a maximális havidíj.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. március 30.


Link másolása

A jelenlegi 3000 forintról 1000 forintra módosul néhány hónapon belül a bankoknál nyitható alapszámla maximális havidíja - írja a portfolio.hu a szerda este megjelent Magyar Közlöny alapján.

A cikkben emlékeztetnek, hogy az Európai Parlament és az Európa Tanács 2014-ben elfogadott kötelező irányelve alapján

2016. október 15-től Magyarországon is köteles valamennyi pénzforgalmi szolgáltató a kínálatában szerepeltetni az úgynevezett alapszámla konstrukciót.

Ennek egyik legfontosabb célja, hogy az úgynevezett „alulbankoltaknak” - vagyis a társadalom azon rétegének, akinek nincs fizetési számlájuk - jelentsen egy olcsó alternatívát a számlavezetésre. Az is fontos cél, hogy ezzel is támogassák az elektronikus fizetések használatát.

Az alapszámla alapdíja az eddigi szabályok szerint nem lehetett több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes a legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5 százaléka. Ezt módosították most 0,5 százalékra. A szerda esti közlönyben megjelent kormányrendelet szerint így

az alapszámla maximális havidíja a korábbi szabályok szerint számított 3000 forintról legfeljebb 1000 forintra csökken.

A változás a rendelet kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Kamu videóval próbálta lejáratni az ukránokat az orosz hadsereg, de ők jártak rosszul
A megrendezett videó oroszbarát Telegram- és Twitter-oldalakon jelent meg az elmúlt napokban.

Link másolása

Az elmúlt napokban több hivatalos oldalon is elterjedt az a videó, amelyen állítólag ukrán katonák egy erdei úton zaklatnak egy nőt és kisbabáját, majd rá is lőnek autójukra - írta meg az rtl.hu.

A orosz külügy és a londoni orosz nagykövetség által is megosztott kétperces felvétel azzal kezdődik, hogy egy ukrán zászlóval és fehér kereszttel jelölt olajzöld Volkswagen megállásra kényszeríti egy nő autóját. Az állítólagos ukrán autóból két terepruhás férfi száll ki, ruhájukon sárga szalaggal, ami korábban az ukrán katonák jelölése volt.

Az egyik katona kikerül a kamera látómezőjéből, majd az hallható, hogy sértegetni kezdi az oroszul beszélő nőt, akiről kiderül, hogy muszlim. Szemétnek és disznónak nevezi, miközben a nő könyörög, hogy ne beszéljen vele így.

„A hivatalos nyelvet használd, amikor velem beszélsz, te disznó. Ne a disznók nyelvén beszélj velem”

– kiabál a katona.

„Nem érdekel a gyereked, te barom, hülye vagy?” – ordít újra a katona, majd amikor újra a kamera elé kerül, fegyverével párszor a nő autója felé lő, miközben a nő sikoltozik. Ezután a két katona visszaül az autóba, megfordulnak és elhajtanak, miközben a nő és a kisgyerek sírását lehet hallani.

A videóról azóta független adat- és tényellenőrzők gyorsan kiderítették, hogy megrendezett felvételről van szó.

Később egy sor orosz háborús hírekkel foglalkozó csatorna is elismerte, hogy a felvétel ügyetlen hamisítvány, az orosz külügyminisztérium pedig törölte is a Twitteréről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Még nagyobbat nyerne a Fidesz most vasárnap, mint egy évvel korábban a Társadalomkutató felmérése szerint
A kormánypártokra 52 százalék szavazna, a korábbi ellenzéki összefogás pártjai 30 százalékot kapnának. Bejutna az MKKP és a Mi Hazánk is.

Link másolása

Még nagyobbat nyerne a Fidesz egy most vasárnapi választáson, mint egy évvel korábban - a kormányközeli Társadalomkutató legutóbbi felmérése szerint. Az összefogott ellenzék még kevesebb szavazatot kapna, mint egy éve.

A Társadalomkutató 1000 fős, reprezentatív felmérése szerint a Fidesz-KDNP-re 52 százalék szavazna, ha most vasárnap lennének a választások. A közleményük szerint az eredmény „hibahatáron belül tér csak el a Társadalomkutató által a választás előtt mért 50 százalékos támogatottságtól és az 52,5 százalékos tényleges belföldi választási eredménytől”.

„Ezek alapján a kormánypártok egy évvel a választások után is minden második választót a táborukban tudhatnak, s képesek lennének megismételni a 2022-es országgyűlési választáson elért győzelmüket”

- írták.

A Társadalomkutató a választások előtti politikai szövetséghez tartozó ellenzéki erők együttes támogatottságát 30 százalékra mérte. Ezen belül így alakultak az egyes pártok eredményei a felmérésükben:

  • DK 12 százalék,
  • Magyar Kétfarkú Kutya Párt 10 százalék,
  • Mi Hazánk 8 százalék,
  • Momentum 6 százalék,
  • Jobbik 4 százalék,
  • LMP 3 százalék,
  • Mindenki Magyarországa Néppárt 2 százalék,
  • MSZP 2 százalék,
  • Párbeszéd 1 százalék.

    A Társadalomkutató a választások előtt a baloldali összefogásban résztvevő pártoknak 40 százalék eredményt jósolt, végül 36 százalékot értek el, így szerintük „a baloldali tábor nemcsak tovább töredezett azáltal, hogy Márki-Zay Péter mozgalma önálló párttá alakult (Mindenki Magyarországa Néppárt) vagy a Jobbik egykori elnöke új mozgalmat alapított, hanem zsugorodott is.

    Tavaly tavasszal a kétfarkú kutyáknak 3 százalékot jósoltak, a párt végül a szavaztok 2,3 százalékát szerezte meg.

    A Társadalomkutató felmérése szerint azonban az MKKP jelentősen megerősödött az elmúlt egy évben, és most vasárnap könnyedén bejutnának a Parlamentbe.

    A Mi Hazánkat hat százalékra mérték a választások előtt, így ők voltak az egyetlenek, akik megjósolták, hogy a párt bekerül a Parlamentbe. (A voksoláson a szavaztok 5,8 százalékát szerezték meg, így hat képviselőjük van az Országgyűlésben.)

    Módszertan

    A kutatás 1000 fő telefonos (CATI) megkérdezésével készült, az adatfelvételre 2023. március 27-29. között került sor. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba ± 3,16 százalék.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET: