Bayer Zsolt: Ezek a tetvek (poloskák) itt nem fognak Majdant, Grúziát vagy Szerbiát csinálni. Gondoskodunk róla…
A fideszes publicista erre azután jutott, hogy a Momentum füstbombái miatt a Parlamentben rosszul lett a Covidot nagyon nehezen, csak lélegeztetőgéppel túlélő Bányai Gábor.
Menetrendszerűen megérkezett Bayer Zsolt véleménye is a Parlamentben kedden történt eseményekről. Mint arról korábban írtunk, a Pride betiltását is lehetővé törvény megszavazása után a Momentum képviselői füstbombákkal tiltakoztak az ülésteremben, ahol a fideszes Bányai Gábor korábbi súlyos Covid-19-fertőzött rosszul lett. Ezután a tüntetők a Margit hídhoz vonultak, aminek forgalmát – farkasszemet nézve és időnként dulakodva a rendőrökkel – mintegy négy órán át blokkolták.
Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben egy tőle nem szokatlanul indulatos, ám nagyon rövid cikkben azt írta: „Bányai Gábor, a Fidesz képviselője, aki csodával határos módon, hetekig élet és halál között lebegve élte túl a Covidot, rosszul lett a füstgyertyáktól, ugyanis a fertőzés annak idején rendkívüli módon roncsolta a tüdejét.” Szerinte a képviselő akár meg is halhatott volna. Ennek következtében arra jutott:
„Egy okkal több, hogy ezeket e tetveket (poloskákat) azonnal takarítsák ki a Parlamentből, mint a sz…rt. Ezek a tetvek (poloskák) itt nem fognak Majdnat, Grúziát vagy Szerbiát csinálni. Gondoskodunk róla…”
Menetrendszerűen megérkezett Bayer Zsolt véleménye is a Parlamentben kedden történt eseményekről. Mint arról korábban írtunk, a Pride betiltását is lehetővé törvény megszavazása után a Momentum képviselői füstbombákkal tiltakoztak az ülésteremben, ahol a fideszes Bányai Gábor korábbi súlyos Covid-19-fertőzött rosszul lett. Ezután a tüntetők a Margit hídhoz vonultak, aminek forgalmát – farkasszemet nézve és időnként dulakodva a rendőrökkel – mintegy négy órán át blokkolták.
Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben egy tőle nem szokatlanul indulatos, ám nagyon rövid cikkben azt írta: „Bányai Gábor, a Fidesz képviselője, aki csodával határos módon, hetekig élet és halál között lebegve élte túl a Covidot, rosszul lett a füstgyertyáktól, ugyanis a fertőzés annak idején rendkívüli módon roncsolta a tüdejét.” Szerinte a képviselő akár meg is halhatott volna. Ennek következtében arra jutott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd: Nem a putriban vagy! - Lőcsei Lajos: Kussolj, te náci kutya!
A Mi Hazánk alelnöke beszólt a roma származású momemtumosnak, aki csípőből lenácizta. Így ért véget a Parlamentben a gyülekezést szigorító törvény szavazása kedden.
Elszabadultak az indulatok kedden a Parlamentben, miután a Fidesz mellett a Mi Hazánk és a Jobbik képviselői megszavazták a Pride betiltását célzó törvényt. A szavazás után a Momentum képviselői füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, miközben felcsendült a szovjet himnusz, és a karzatról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin csókolózós képét szórták le.
A szürreális jelenetsor közben döntött úgy Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, hogy elhagyja az üléstermet. Távozás közben odavetette a Momentum füstgyertyázó, roma származású képviselőjének, Lőcsi Lajosnak, hogy:
„Nem a putriban vagy!”
Erre Lőcsei azonnal válaszolt:
„Kussolj, te náci kutya!”
Az éles szóváltásról videó is készült, amit Lőcsei Facebook-oldalán lehet megnézni:
A gyülekezési törvény szigorítását 136 igen és 27 nem szavazat mellett fogadták el. A szavazást követően a Momentum tüntetést szervezett, melynek résztvevői a befejezést követően lezárták a Margit hidat.
Elszabadultak az indulatok kedden a Parlamentben, miután a Fidesz mellett a Mi Hazánk és a Jobbik képviselői megszavazták a Pride betiltását célzó törvényt. A szavazás után a Momentum képviselői füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, miközben felcsendült a szovjet himnusz, és a karzatról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin csókolózós képét szórták le.
A szürreális jelenetsor közben döntött úgy Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, hogy elhagyja az üléstermet. Távozás közben odavetette a Momentum füstgyertyázó, roma származású képviselőjének, Lőcsi Lajosnak, hogy:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a ferihegyi repülőtér: nem kényszerítették a papot a szenteltvíz elfogyasztására
Kulcsár Dávid nem vihette fel a repülőgépre a szenteltvíz-tartóját, amivel korábban még egyszer sem volt gond. A papnak azt mondták, hogy öntse ki, dobja ki vagy igya meg a fémcsőben tárolt folyadékot.
Reagált a Budapest Airport annak a veszprémi káplánnak a beszámolójára, aki kénytelen volt a repülőtéren meginni a szenteltvizét. Kulcsár Dávid azután került a megdöbbentő helyzetbe, hogy korábban sosem volt gond a repülés során magánál tartott szenteltvíz-tartóval, most azonban válaszút elé állították a biztonsági emberek.
Mivel a tartón nem szerepelt űrtartalom-jelölés, ezért azt mondták neki, hogy választhat: kiönti, kidobja vagy megissza. A pap szerint nem volt kérdés, hogy ebben a helyzetben melyiket választja. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy korábban még sosem fogyasztott szenteltvizet. Hozzátette: a saját országában, magyar állampolgárként érte sérelem emiatt az eset miatt.
A repülőtér szerkesztőségünkbe eljuttatott levele azzal kezdődik, hogy nagyon sajnálják, amiért sérelem érte a káplánt, majd részletesen elmagyarázzák a történtek hátterét.
„Repülőterünkön a nemzetközi és a magyar előírásoknak megfelelően minden folyadék kötelező átvizsgáláson esik át, és amennyiben a folyadék nem felel meg a szigorú kritériumoknak, nem vihető be kézipoggyászban a repülőtér légi oldalára” – olvasható a közleményben.
Azzal folytatják, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a repülőtér légi oldalára kézipoggyászban kizárólag olyan 100 milliliternél vagy 100 grammnál nem nagyobb mennyiségű folyadék, aeroszol és gél vihető fel, amely esetében a biztonsági személyzet egyértelműen meg tudja állapítani, hogy a mennyiségi korlátozásnak megfelel.
Ettől eltérni csak esetben lehetséges: „átszállás esetén a repülőtéren vagy a légi jármű fedélzetén vásárolt, és olyan, egyszer lezárható biztonsági zacskóba zárt folyadékok, aeroszolok és gélek, amely belsejében jól láthatóan el van helyezve egy bizonylat arról, hogy a folyadékot, aeroszolt vagy gélt egy repülőtér légi oldalán vagy egy légi jármű fedélzetén vásárolták, valamint az utazás ideje alatt egészségügyi célból vagy speciális táplálkozási szükségletek kielégítésére felhasználni kívánt folyadékok, aeroszolok és gélek, ideértve a bébiételeket is.”
Ezután konkrétan Kulcsár Dávid esetére is reagálnak:
„Ha a folyadék kézipoggyászban történő szállítása nem megengedett, utasaink dönthetnek úgy, hogy feladott poggyászként szállítják, kidobják vagy elfogyasztják azt. Ebben az esetben a folyadékot nem lehetett Kulcsár Dávid káplán úr kézipoggyászában szállítani, mert a szenteltvíztartó űrtartalma nem volt egyértelműen megállapítható, továbbá a szenteltvíz a fenti folyadékkategóriák egyikének sem felel meg.
A repülőtér személyzete semmilyen körülmények között nem kényszerítette őt arra, hogy megigya a folyadékot. A szenteltvíz elfogyasztása az utas saját döntése volt, miután mérlegelte az ismertetett lehetőségeket.”
A levél végén megjegyzik, hogy a biztonsági előírások a repülőtéren tartózkodó összes utasra, minden körülmények között érvényesek. Ezek alapján a Budapest Airport szerint kijelenthető, hogy a repülőtér biztonsági személyzete az előírásoknak megfelelően járt el.
Reagált a Budapest Airport annak a veszprémi káplánnak a beszámolójára, aki kénytelen volt a repülőtéren meginni a szenteltvizét. Kulcsár Dávid azután került a megdöbbentő helyzetbe, hogy korábban sosem volt gond a repülés során magánál tartott szenteltvíz-tartóval, most azonban válaszút elé állították a biztonsági emberek.
Mivel a tartón nem szerepelt űrtartalom-jelölés, ezért azt mondták neki, hogy választhat: kiönti, kidobja vagy megissza. A pap szerint nem volt kérdés, hogy ebben a helyzetben melyiket választja. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy korábban még sosem fogyasztott szenteltvizet. Hozzátette: a saját országában, magyar állampolgárként érte sérelem emiatt az eset miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump elszólta magát: rendszeresen beszélhet Putyinnal az amerikai elnök
Kétszer már biztosan beszéltek az utóbbi hetekben, de Trump elszólása alapján ez ennél több is lehetett. Legutóbb kedden telefonáltak, aminek egy részleges tűzszünet lett az eredménye.
Donald Trump elárulta, hogy az elmúlt hetekben többször is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, írja a Meduza. Március 18-án a két elnök hivatalosan beszélt egymással telefonon, ami után Trump azt mondta:
„Ez egy nagyon jó telefonbeszélgetés volt. Úgy gondolom, ez valami jó dolog kezdete. Három-négy héttel ezelőtt kezdődött. Tudják, sokszor beszéltem Putyinnal, nem ez volt az első hívás. Voltak más beszélgetéseink is.”
Így derült ki, hogy a két vezető már egy ideje rendszeresen egyeztet.
Nem világos, hogy pontosan hányszor beszéltek, de az biztos, hogy február 12-én és március 18-án hivatalosan is tárgyaltak. Trump február 8-án azt mondta, hogy telefonon egyeztetett Putyinnal az orosz-ukrán háború lezárásáról, de nem árulta el, hogy ez hány alkalommal történt: „Inkább hallgatok” – válaszolta újságírói kérdésre. A Washington Post forrásai szerint Trump már 2024 novemberében, röviddel a választási győzelme után is beszélt Putyinnal, de ezt a Kreml tagadta.
A legutóbbi, keddi telefonbeszélgetésük után Putyin beleegyezett abba, hogy az orosz csapatok harminc napig nem támadják Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Ez egy apró előrelépés lehet a háború lezárása felé, bár az ukrán vezetést nem vonták be a tárgyalásokba, és úgy tűnik, Putyin nem tett komolyabb engedményeket. Az ideiglenes tűzszünet kizárólag az energetikai célpontokra vonatkozik, a harcok más területeken tovább folytatódnak. Erre utal az is, hogy néhány órával a telefonhívás után Kijevben már megszólaltak a légvédelmi szirénák az orosz dróntámadások miatt.
Donald Trump elárulta, hogy az elmúlt hetekben többször is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, írja a Meduza. Március 18-án a két elnök hivatalosan beszélt egymással telefonon, ami után Trump azt mondta:
„Ez egy nagyon jó telefonbeszélgetés volt. Úgy gondolom, ez valami jó dolog kezdete. Három-négy héttel ezelőtt kezdődött. Tudják, sokszor beszéltem Putyinnal, nem ez volt az első hívás. Voltak más beszélgetéseink is.”
Így derült ki, hogy a két vezető már egy ideje rendszeresen egyeztet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump döntése miatt eltűnhettek az elrabolt ukrán gyerekek adatai
Egy többmillió dolláros amerikai program segített az ukrán gyerekek nyomon követésében, de a Trump-kormány leállította. A kutatók attól tartanak, hogy a bizonyítékok végleg eltűntek.
A Trump-kormány döntése miatt megszűnt egy olyan program, amely az Ukrajnából Oroszországba hurcolt gyerekek nyomon követését segítette. A Yale Egyetem Emberi Jogi Kutatólaborja által működtetett adatbázis műholdképeket és egyéb információkat tartalmazott, amelyek az elrabolt gyerekek azonosításához és hollétük megállapításához nyújtottak segítséget.
A New York Times információi szerint az adatbázist háborús bűnök bizonyítására is használták volna, és a benne szereplő adatokat megosztották volna az ukrán hatóságokkal, a Nemzetközi Büntetőbírósággal és az Europollal.
A kutatók szerint az adatbázisban több mint 6000 olyan gyerekről szerepeltek információk, akiket Oroszországba vittek, valamint több mint 2400-ról, akiket Fehéroroszországba hurcoltak.
A dokumentáció részletes adatokat tartalmazott, köztük neveket, fényképeket és egyes gyerekek esetében 20-30 oldalas dossziékat is.
Greg Landsman ohiói képviselő szerint az adattárból származó adatok valószínűleg végleg törlődtek. A demokrata politikusok tiltakozó levelet küldtek Marco Rubio külügyminiszternek és Scott Bessent pénzügyminiszternek, amelyben azt írták:
„ha ez igaz, annak pusztító következményei lennének.”
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen, mert a gyanú szerint felelős az ukrán gyerekek jogellenes deportálásáért. A Reuters szerint a most eltűnt dokumentumok ezt is bizonyíthatták volna, de még a metaadatokat is törölhették.
Az ukrán kormány szerint eddig mintegy 20 000 olyan gyereket azonosítottak, akiket Oroszországba vittek. A Yale kutatóinak korábbi jelentése szerint 30 000 gyerek sorsa vált bizonytalanná az orosz-ukrán háború kezdete óta. Egy ukrán gyermekotthon vezetője egy videóriportban azt mondta, hogy a gyerekek elhurcolásával „irányítani akarják a felnőtteket.”
A Trump-kormány döntése miatt megszűnt egy olyan program, amely az Ukrajnából Oroszországba hurcolt gyerekek nyomon követését segítette. A Yale Egyetem Emberi Jogi Kutatólaborja által működtetett adatbázis műholdképeket és egyéb információkat tartalmazott, amelyek az elrabolt gyerekek azonosításához és hollétük megállapításához nyújtottak segítséget.
A New York Times információi szerint az adatbázist háborús bűnök bizonyítására is használták volna, és a benne szereplő adatokat megosztották volna az ukrán hatóságokkal, a Nemzetközi Büntetőbírósággal és az Europollal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
