Az Európai Parlament sürgős vitát tart szerdán a magyar „átláthatósági” törvényről
A brüsszeli parlament szerdán napirendre veszi a magyar átláthatósági törvényt. A javaslat szerint listáznák és megbüntetnék a külföldről támogatott médiumokat és civil szervezeteket.
Az Európai Parlament szerdán sürgős vitát tart Brüsszelben a magyar átláthatósági törvényjavaslatról. Tineke Strik, a Parlament Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője az Euronewsnak beszélt arról, hogy a vita napirendre kerül. Elmondása szerint elegendő párt támogatja a kezdeményezést, és valószínűleg szerdán, késő délután lesz a vita.
A törvényjavaslat a Fidesz kezdeményezésére került a magyar parlament elé a múlt héten. A tervek szerint a külföldről finanszírozott médiumokat és civil szervezeteket listáznák, és ha külföldi beavatkozást feltételeznek, bírságot is kiszabnának rájuk.
„Nagyon aggódunk amiatt, hogy ez aláássa majd az összes kritikus hangot, ami még életben van Magyarországon. És ez lehet az utolsó lépés az újságírók, a civil társadalom összeomlása felé, amelyik kritikával illeti ezt a kormányt”
– mondta Strik.
A holland zöldpárti EP-képviselő szerint az összes olyan frakció támogatja a vitát, amelyek részt vettek a LIBE-bizottság budapesti tényfeltáró útján egy hónapja. Hozzátette: „Mindannyian nagyon-nagyon aggódunk a jelenlegi, a jogállamiság folyamatos visszalépése miatt, és ez az új törvényjavaslat nagyban hozzájárul ehhez”.
A vita kezdeményezését csak három képviselőcsoport nem támogatja: a Patrióták Európáért, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Szuverén Nemzetek Európája.
Orbán Viktor március 15-én „tavaszi nagytakarításra” szólított fel azok ellen, akiket külföldről finanszíroznak, és szerinte Magyarország szuverenitása ellen dolgoznak. A kritikusok szerint a törvény célja, hogy elhallgattassa a kritikus médiát és a civileket.
A múlt hétvégén civilek tömegtüntetést tartottak az új törvény ellen, kedden pedig ismét Hadházy Ákos hívta demonstrációra az egyet nem értőket.
Az Európai Parlament szerdán sürgős vitát tart Brüsszelben a magyar átláthatósági törvényjavaslatról. Tineke Strik, a Parlament Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője az Euronewsnak beszélt arról, hogy a vita napirendre kerül. Elmondása szerint elegendő párt támogatja a kezdeményezést, és valószínűleg szerdán, késő délután lesz a vita.
A törvényjavaslat a Fidesz kezdeményezésére került a magyar parlament elé a múlt héten. A tervek szerint a külföldről finanszírozott médiumokat és civil szervezeteket listáznák, és ha külföldi beavatkozást feltételeznek, bírságot is kiszabnának rájuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.
Kedden azonban a Fidesz és a KDNP 107 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.
Az indítvány beterjesztői között van többek között Orbán Viktor, Rogán Antal, Semjén Zsolt és Kocsis Máté is
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy nincs az aláírók között többek között Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Nagy István sem.
A portál megjegyzi, hogy ebben a parlamenti ciklusban (azaz közel három év alatt) csak négyszer fordult elő, hogy a miniszterelnök benyújtóként szerepelt egy törvényjavaslat esetében.
Az előzetes napirendi tervezet szerint a június 10-i héten szavazhat a javaslatról, és az új jogszabály a kihirdetést követő harmadik napon lép életbe.
Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.
Kedden azonban a Fidesz és a KDNP 107 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,
és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.
A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.
A tájékoztatón Kocsis beszélt arról is, hogy Ceber Roland milyen körülmények között találkozott Magyar Leventével. Magyar Levente korábban azt nyilatkozta, hogy egy meg nem nevezett ellenzéki képviselő hozta össze a találkozót. Azt mondta, csak utólag szóltak neki a nemzetbiztonsági szolgálatok, hogy Ceber ukrán hírszerző.
Kocsis Máté viszont másként mesélte el az eseményeket. A frakcióvezető szerint Ceber kezdeményezte a találkozót Szijjártó Péterrel, aki végül Magyar Leventét küldte maga helyett. Kocsis úgy fogalmazott: ha Magyar Levente verzióját fogadjuk el, akkor a titokzatos ellenzéki képviselő nem más, mint Szijjártó Péter.
A Ceber Rolandról és Magyar Leventéről készült közös fotót korábban Magyar Péter hozta nyilvánosságra. Ezt azután tette, hogy a Magyar Nemzet egy másik, Ceberrel készült képpel próbálta azt bizonyítani, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll az ukrán hírszerzéssel.
Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,
és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.
A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Túlélő” és „Láthatatlan szörnyek” – így szúrt oda Orbánnak a Harcosok klubja szerzője
Chuck Palahniuk szerint másik két könyvének címe is jól jöhetne a magyar politikában. A Fidesz digitális hadsereget építene a Harcosok klubjára hivatkozva.
Chuck Palahniuk, a Harcosok klubja című regény szerzője is reagált arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz a könyv címét használta fel digitális hadsereg toborzására.
„Az ellenzék, ha szerveződne, talán használhatná a harmadik könyvem – a Láthatatlan szörnyek – címét. Az óvatos távol maradóknak pedig ott van politikai zászlóbontáshoz a második könyvem címe: a Túlélő.”
A Fidesz nemrég jelentette be az úgynevezett digitális harcosok toborzását. A kampányban a Harcosok klubja címét használták, amelyet Orbán Viktor a vasárnapi, látványos körítéssel megrendezett beszédében említett. A miniszterelnök azt mondta, azt szeretné, ha januárra már százezer emberből állna az online térben aktív támogatói közösség, és kijelentette: a digitális térben is a Fidesznek kell lennie a legerősebbnek.
A Harcosok klubja című könyv alapján készült 1999-ben David Fincher kultikus filmje Brad Pitt és Edward Norton főszereplésével. A történet főhőse skizofréniában és többszörös személyiségzavarban szenved, hallucinációi miatt közveszélyes bűnözővé válik, akinek célja a társadalmi normák teljes lerombolása.
Chuck Palahniuk ukrán felmenőkkel rendelkezik, és meleg, zárul a cikk.
Chuck Palahniuk, a Harcosok klubja című regény szerzője is reagált arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz a könyv címét használta fel digitális hadsereg toborzására.
22 ország 85 főszerkesztője szólalt fel a magyarországi átláthatósági törvény ellen
A lapok saját nyelvükön is lehozzák a kiállást, hogy jelezzék: együtt éreznek a magyar újságírókkal. Szerintük a törvény a szabad sajtót és a demokráciát is veszélyezteti.
A május 13-án benyújtott átláthatósági törvényjavaslat miatt nemzetközi szerkesztőségek vezetői fogtak össze. A Denník N innovációs vezetője, Munk Veronika pénteken szolidaritási állásfoglalást írt, amit Magyarországon kívüli szerkesztőségek főszerkesztőinek és kiadóvezetőinek küldött el – írja a 444.
Kedd délig 22 országból 85 főszerkesztő és kiadóvezető csatlakozott az állásfoglaláshoz. A brit Guardian, az osztrák ORF és a lengyel Gazeta Wyborcza vezetői is aláírták, de volt aláíró Törökországból is. A céljuk az volt, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a magyar újságírókkal. Azt is vállalták, hogy saját nyelvükön, saját lapjukban lehozzák az állásfoglalást.
A szöveg szerint Magyarország a szabad sajtó ellehetetlenítésére készül.
„Az EU-nak muszáj cselekednie” – írták. Azt is állították, hogy „a magyarországi Fidesz gyakorlatilag törvényen kívül helyezi a szabad sajtót – és tágabb értelemben ezzel a demokratikus közvitát is”.
A szövegben az is szerepel, hogy a Fidesz „a Putyin-féle Oroszországban is látott autoriter taktikákat követi”. A törvénytervezet lehetővé tenné, hogy célba vegyék azokat a magyar médiumokat és civil szervezeteket, amelyek külföldi forrásból – akár adományból, akár EU-s támogatásból – jutnak forráshoz. A törvény szövege olyan tág, hogy gyakorlatilag bármely közéleti tevékenységet folytató szervezetre alkalmazható lenne, beleértve a független médiát is.
A végrehajtást a Szuverenitásvédelmi Hivatal kapná. Ennek vezetője korábban nyilvánosan arra buzdított, hogy az emberek ne támogassák a független médiát. A hivatal készítené el a problémásnak tartott szervezetek listáját, amit kormányrendeletben erősítenének meg.
A listára kerülő szervezetek súlyos következményekre számíthatnának. Például befagyaszthatják a bankszámlájukat, kötelező vagyonnyilatkozatot kérhetnek a vezetőktől, vagy jelentős pénzbírságot is kiszabhatnak rájuk.
A felhívás végén arra kérik a kormányokat és az uniós intézményeket, hogy „tegyenek meg mindent ennek a törvénynek a megakadályozására”, mert az szembemegy „az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Alapjogi Chartával is”.
A május 13-án benyújtott átláthatósági törvényjavaslat miatt nemzetközi szerkesztőségek vezetői fogtak össze. A Denník N innovációs vezetője, Munk Veronika pénteken szolidaritási állásfoglalást írt, amit Magyarországon kívüli szerkesztőségek főszerkesztőinek és kiadóvezetőinek küldött el – írja a 444.
Kedd délig 22 országból 85 főszerkesztő és kiadóvezető csatlakozott az állásfoglaláshoz. A brit Guardian, az osztrák ORF és a lengyel Gazeta Wyborcza vezetői is aláírták, de volt aláíró Törökországból is. A céljuk az volt, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a magyar újságírókkal. Azt is vállalták, hogy saját nyelvükön, saját lapjukban lehozzák az állásfoglalást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!