Ukrajna megkapta az Európai Uniótól az 1 milliárd eurós harmadik részletet a G7-es országok rendkívüli bevétel gyorsítási (ERA) hitelkezdeményezéséből – írja a Pravda. A támogatást a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszírozták.
Az ERA célja, hogy az EU és a G7-ek
összesen 50 milliárd amerikai dollárt biztosítsanak Ukrajnának. Az Európai Unió ebből 18,1 milliárd euróval, vagyis nagyjából 20 milliárd dollárral vesz részt a kezdeményezésben.
Az EU a második, szintén 1 milliárd eurós részletet március 20-án utalta el, makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) formájában. Ez az eszköz rugalmas feltételeket kínál, és lehetővé teszi, hogy Ukrajna ne saját forrásból, hanem a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből törlessze a hitelt.
Márciusban két másik ország is pénzügyi segítséget nyújtott az ERA keretében. Március 7-én az Egyesült Királyság 752 millió brit fontot (nagyjából 940 millió amerikai dollárt), március 13-án pedig Kanada 2,5 milliárd kanadai dollárt (nagyjából 1,7 milliárd amerikai dollárt) utalt át Ukrajnának. Mindkét összeg szintén befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből érkezett.
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint az ország eddig 5 milliárd eurót kapott az EU-tól az ERA programon belül.
Az ukrán pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az ERA mechanizmus és az Ukrajna Támogatási Eszköz keretében az EU 8,5 milliárd eurót juttatott el az ország állami költségvetésébe.
A fennmaradó összegeket a tervek szerint 2025 végéig, több részletben folyósítják.
Ukrajna megkapta az Európai Uniótól az 1 milliárd eurós harmadik részletet a G7-es országok rendkívüli bevétel gyorsítási (ERA) hitelkezdeményezéséből – írja a Pravda. A támogatást a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszírozták.
Az ERA célja, hogy az EU és a G7-ek
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A vezérkartól érkező parancsok egyre inkább „a bűn határát súrolták” – kitálalt a kiugrott ukrán parancsnok
Bohdan Krotevics szerint a katonák életét kockáztatják a hibás döntések. Szerinte a hadsereg még mindig a második világháborús szemlélet szerint működik, miközben a háború már teljesen más eszközökkel zajlik, és ideje leváltani a hadsereg vezetését.
Bohdan Krotevics, az Azov dandár korábbi törzsfőnöke szerint változásra van szükség az ukrán hadsereg vezetésében – olvasható a The Guardian-nek adott interjújában. Úgy véli, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok döntései veszélybe sodorják a katonák életét, és a jelenlegi hadvezetés nem alkalmazkodott a háborús helyzet megváltozott körülményeihez.
Krotevics februárban hagyta el a hadsereget, részben azért, hogy nyíltan elmondhassa a véleményét. A Guardiannek adott interjúban azt mondta: „Szirszkijnak mennie kell”. Úgy fogalmazott, hogy
a vezérkartól érkező parancsok egyre inkább „a bűn határát súrolták”, és már nem tudta őket teljesíteni a lelkiismerete szerint.
Az egykori parancsnok szerint a katonai vezetés kézi vezérléssel irányítja az egész hadsereget, és olyan döntéseket hoz, amelyek nem veszik figyelembe a mai háborús környezet sajátosságait. Példaként említette, hogy a katonáknak a frontvonaltól mindössze 50 méterre kellett pihenniük, ami általában egy előretolt megfigyelőállás. Krotevics szerint ez közvetlen életveszélyt jelent a számukra.
Hozzátette, hogy a hadvezetés nem érti az olyan új eszközök működését, mint az FPV drónok vagy a siklóbombák, amelyek jelentősen megnövelték a frontvonal mélységét. Az FPV drónok hatótávolságát például 22 kilométerre becsülte. Úgy látja,
a hadsereg még mindig a második világháborús szemlélet szerint működik, miközben a háború már teljesen más eszközökkel zajlik.
Elmondása szerint a régi szabályzatokra való hivatkozás miatt nem engedték, hogy az Azov dandár parancsnoki központját hátrébb helyezzék, még akkor sem, amikor az orosz csapatok már közeledtek. Végül találat érte a bázist. Krotevics szerint az ukrán hadsereg nem találta meg a módját annak, hogyan alkalmazza a manőverező hadviselést, miközben az orosz erők havonta képesek áttörni az ukrán védelmet.
Szerinte a főparancsnok csupán két megoldást alkalmaz:
„ha az ellenség támad, odaküld még több embert; ha az ellenség túl erős, akkor visszavonja őket, és azt mondja, fontos neki az emberek élete”.
Krotevics úgy döntött, hogy elhagyja a hadsereget. Elmondása szerint döntésének 70 százalékát már akkor meghozta, amikor azt tapasztalta, hogy a parancsnokok olyan dolgokat várnak el a katonáktól, amit maguktól nem követelnének meg. Korábbi hadifogolyként lehetősége volt a leszerelésre.
A jövőben egy
saját céget szeretne létrehozni Stratégiai Műveleti és Hírszerzési Ügynökség (SOIA) néven, amely olyan országokkal foglalkozna, mint Oroszország, Fehéroroszország vagy Észak-Korea.
A szervezet célja hírszerzési információk gyűjtése és együttműködés a nyugati partnerekkel.
Krotevics tervei között szerepel az is, hogy időt töltsön Londonban, de hangsúlyozta, hogy nem áll kapcsolatban Valerij Zaluzsnijjal, Ukrajna londoni nagykövetével, aki korábban Szirszkij elődje volt.
Politikai szerepvállalást nem tervez. Mint mondta: „Csak annyit akarok, hogy megingassam Oroszországot, hogy többé ne tudjon háborúzni.”
Bohdan Krotevics, az Azov dandár korábbi törzsfőnöke szerint változásra van szükség az ukrán hadsereg vezetésében – olvasható a The Guardian-nek adott interjújában. Úgy véli, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok döntései veszélybe sodorják a katonák életét, és a jelenlegi hadvezetés nem alkalmazkodott a háborús helyzet megváltozott körülményeihez.
Krotevics februárban hagyta el a hadsereget, részben azért, hogy nyíltan elmondhassa a véleményét. A Guardiannek adott interjúban azt mondta: „Szirszkijnak mennie kell”. Úgy fogalmazott, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durván odacsap az EU Trumpnak: jönnek a bosszúvámok – megtalálták, mi fájhat legjobban az USA-nak
Narancslé, jégkrém, neglizsé – nem kímélik Trump legnagyobb híveinek államait sem. Több termékre is fájó vám jöhet. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is.
Az Európai Unió legfeljebb 25 százalékos vámot vethet ki több amerikai termékre válaszul Donald Trump vámintézkedéseire – írja a Politico. Az időközben szerdán már meg is szavazott válaszlépések három szakaszban lépnek életbe: április 15-én, május 16-án és december 1-jén.
A lap információi szerint a vámok összesen 22,1 milliárd euró értékű, 2024-es adatokon alapuló amerikai exportot érintenek. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is. Ilyen például a narancslé, a vörös áfonya, a fehér csokoládé, a polietilén és a mandula.
A Politico úgy fogalmaz, hogy az intézkedések „elég kreatív” módon válaszolnak az Egyesült Államok lépéseire.
A listán olyan termékek és térségek szerepelnek, amelyek elsősorban Donald Trump támogatóihoz köthetők.
A tervezet alapján az EU vámot vet ki például kansasi és nebraskai marhára, louisianai szárnyasra, michigani autóalkatrészekre és floridai dohánytermékekre is. Szerepel még a listán észak-karolinai, georgiai és alabamai faáru, arizonai jégkrém, dél-karolinai zsebkendő, alabamai elektromos takaró, valamint floridai nyakkendő és csokornyakkendő is. Emellett wisconsini mosógép, floridai és dél-karolinai tésztatermék, valamint ohiói és kentuckyi neglizsé is az érintett termékek között van.
A vámháború egyre szélesebb körben eszkalálódik: ugyanezen a napon Kanada is viszontvámokat jelentett be, miközben a világ tőzsdéin is folytatódott a visszaesés, beleértve a Budapesti Értéktőzsdét is. A Politico szerint Donald Trump már a gyógyszeriparra készül újabb vámokat kivetni, és úgy nyilatkozott, hogy az országok „épp kinyalják a seggét, hogy alkut kössenek vele.”
Az Európai Unió legfeljebb 25 százalékos vámot vethet ki több amerikai termékre válaszul Donald Trump vámintézkedéseire – írja a Politico. Az időközben szerdán már meg is szavazott válaszlépések három szakaszban lépnek életbe: április 15-én, május 16-án és december 1-jén.
A lap információi szerint a vámok összesen 22,1 milliárd euró értékű, 2024-es adatokon alapuló amerikai exportot érintenek. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is. Ilyen például a narancslé, a vörös áfonya, a fehér csokoládé, a polietilén és a mandula.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb 63 milliárdos „dugipénzt” leplezett le a Matolcsy család körül a Válasz Online
Az MNB alapítványi befektetései átláthatatlan struktúrán keresztül zajlottak, milliárdok vándoroltak Matolcsy Ádám baráti köréhez. Az ÁSZ jelentése vagyonvesztést tárt fel, nyomozás indult az ügyben.
Az Állami Számvevőszék friss jelentéséből kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank olyan befektetési rendszert használt, amely „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő”. A dokumentum szerint ezen keresztül több milliárd forint jutott el Matolcsy György fiának környezetéhez, illetve baráti köréhez.
A Válasz Online most újabb részletekkel állt elő az ügyben. Kiderült, hogy az Optima Zrt., amely az MNB alapítványi pénzeit kezelte, nemcsak a korábban ismert közel 500 milliárd forinttal dolgozott, hanem további 62,7 milliárd forintnyi kölcsönt is kihelyezett.
Ebből 40,3 milliárd forint egy magyarországi GTC-leányvállalathoz került, 22,4 milliárd pedig egy olyan céghez, amely néhány hónappal később Matolcsy Ádám befolyási körébe került.
A befektetések az MNB növekedési kötvényprogramján keresztül zajlottak, kedvezményes feltételekkel. A GTC Group továbbra is a jegybank pénzéből működik, de a tőzsdei árfolyama jelentősen csökkent, mióta az Optima Zrt. beszállt.
Így a teljes érintett összeg már nem 500, hanem 560 milliárd forint, amiről a jegybank Matolcsy György elnöksége alatt döntött.
Az ÁSZ-jelentés Matolcsy távozása után készült el, és az ügyben már nyomozás is indult. Matolcsy György egyébként megszólalt az üggyel kapcsolatban, és azt mondta: „megvan a pénz”.
Az Állami Számvevőszék friss jelentéséből kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank olyan befektetési rendszert használt, amely „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő”. A dokumentum szerint ezen keresztül több milliárd forint jutott el Matolcsy György fiának környezetéhez, illetve baráti köréhez.
A Válasz Online most újabb részletekkel állt elő az ügyben. Kiderült, hogy az Optima Zrt., amely az MNB alapítványi pénzeit kezelte, nemcsak a korábban ismert közel 500 milliárd forinttal dolgozott, hanem további 62,7 milliárd forintnyi kölcsönt is kihelyezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy a magyar kormány nem támogatja az Európai Unió javaslatát, amely viszontvámokat vetne ki az Egyesült Államokból érkező termékekre. Ahogyan a miniszter fogalmazott:
„A kormány nemmel szavaz az amerikai termékekkel szembeni európai uniós viszontvámokra, mivelhogy azok jelentős áremelkedést okoznának, ehelyett tárgyalni kellene a terhek csökkentéséről.”
A külügyminiszter szerint az amerikai vámintézkedések körül jelenleg „sok egyelőre a kérdőjel, sok egyelőre a bizonytalanság”, ezért szerinte ebben a helyzetben „a stratégiai nyugalom a legfontosabb”.
Úgy fogalmazott, hogy „az Európai Unió sajnos egy súlyos hibát vétett, meg lehetett volna akadályozni ennek a helyzetnek a kialakulását”. Hangsúlyozta: most már az a legfontosabb, hogy „ne rontsa tovább Brüsszel ezt a helyzetet”.
Szijjártó szerint a vámháború nem jelent megoldást, mert csak áremelkedést okozna Európában. Mint mondta, „az Egyesült Államokból Európába szállítandó termékekre kivetett vámok ugyanis áremelkedéseket okoznak itt, Európában, hiszen az Európába behozott termékek ára magasabb lesz a vámok miatt”.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy
az Európai Bizottság „bekészített egy sok száz termékből álló listát”, és ezekre a termékekre vámot terveznek kivetni. Ha ez megtörténik, Szijjártó szerint az Magyarországon 18 milliárd forintnyi áremelkedést eredményezne.
Példaként említette, hogy a kontaktlencsék, a bőrápoló termékek és az építkezésekhez használt műanyagcsövek is drágulhatnak.
A miniszter a megoldást a párbeszédben látja.
„Ebből a helyzetből a kiutat csak a tárgyalások jelenthetik, csak a tárgyalásokon lehet elérni a vámtételek csökkentését és a helyzet javítását”
– fogalmazott. Hozzátette: „az amerikaiak által kivetett vámokra nem jó válasz, ha az Európai Unió is vámokat vet ki, a jó válasz a tárgyalás”. Szerinte „az európai vámok csak tovább rontják a helyzetet”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy a magyar kormány nem támogatja az Európai Unió javaslatát, amely viszontvámokat vetne ki az Egyesült Államokból érkező termékekre. Ahogyan a miniszter fogalmazott:
„A kormány nemmel szavaz az amerikai termékekkel szembeni európai uniós viszontvámokra, mivelhogy azok jelentős áremelkedést okoznának, ehelyett tárgyalni kellene a terhek csökkentéséről.”
A külügyminiszter szerint az amerikai vámintézkedések körül jelenleg „sok egyelőre a kérdőjel, sok egyelőre a bizonytalanság”, ezért szerinte ebben a helyzetben „a stratégiai nyugalom a legfontosabb”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
