HÍREK
A Rovatból

Az azonnali esetek alig negyedében ér ki időben a mentő egy jelentés szerint

A legrosszabb helyzetben a fővárosiak és Pest megyeiek vannak, de nem lehetnek teljesen nyugodtak Miskolcon, Debrecenben vagy Veszprémben sem.

Link másolása

Míg az azonnali ellátásra szorulókhoz országszerte átlagosan az esetek 78 százalékában értek ki 15 percen belül a mentők, addig az úgynevezett P2-be sorolt segélykérőknek már csak alig valamivel több mint a feléhez – ez derült ki egy jelentésből, amit az Országos Mentőszolgálat készített Pintér Sándor belügyminiszternek, és amit a Népszava közölt le.

Ahogy arról a lap beszámol: mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl, a különbség csak annyi, hogy az előbbi esetben orvossal vagy mentőtiszttel dolgozó rohamkocsira van a szükség, az utóbbihoz „elég lehet” a mentőgépkocsi is.

A belügyminiszter a „Gálvölgyi-ügy” miatt rendelt el vizsgálatot. Május elején Gálvölgyi Jánoshoz annak ellenére nem érkeztek ki több mint egy órán át a mentők, hogy a színművész erős légzési nehézséggel küzdött és félrebeszélt. Végül rokonainak kellett a Kútvölgyi Kórházba vinniük.

A vizsgálat szerint május első másfél hetében csaknem 25 ezer azonnali-sürgős hívás érkezett a mentőkhöz. Ebből több mint négyezret soroltak azok közé, amelyekhez azonnal rohamkocsit kell indítani.

A belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta 25-30 százalékkal nőtt a legsürgősebbnek minősített esetek aránya

– tudta meg a lap.

A megyeszékhelyeken többnyire kiér a mentő 15 percen belül a sürgős esetekhez. 11 nagyvárosban minden P1-es esetben 15 percen belül a helyszínen voltak a mentők, 9-ben viszont csak 80-95 százalékban tudták ezt teljesíteni. E tekintetben a legrosszabb helyzetben a budapestiek, miskolciak, veszprémiek és debreceniek vannak.

A P2-es esetek közül (ide sorolták Gálvölgyit is) egyértelműen a fővárosiak vannak a legrosszabb helyzetben:

ott az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül.

Átlagosan pedig 36 percet kell várni egy kocsira. Nincsenek jobb helyzetben a miskolciak sem: ott az esetek alig több mint felében jutnak a normaidőn belül segítséghez.

Megyei összehasonlításban a Pest megyeiek járnak átlagban a legrosszabbul: csak az esetek alig kétharmadában (63,9 százalékban) ér ki 15 percen belül a rohamkocsi. Ha pedig valakinek „csak” P2-be sorolt azonnali ellátásra volt szüksége, akkor alig harmaduk (31 százalékuk) kapott a vizsgált időszak alatt segítséget negyedórán belül.

A jelentésből kiderül az is:

amíg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.

Nyilvános adatokat a mentők kiérkezéséről egyébként 2017 óta nem közöl az OMSZ. Korábbi adatok szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később az esetek 68-69 százalékában, 2017-ben már csak 64-65 százalékában. A legrosszabb helyzet már akkor is Pest megyében volt.

A lassulás okait mentők a Népszavának azzal magyarázták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni.

Az OMSZ a következőket reagálta: "A P1 sürgősségi szintű esetekben (ez jelenti a közvetlen életveszélyt) a mentésirányító azonnal riasztja a legközelebbi (bármilyen szintű) mentőegységet és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Erre példa lehet: gyermekgázolás, karambol, újraélesztés, szívinfarktus, légúti elzáródás, eszméletlen állapot, erős vérzés, tűzeset, robbanás sérültje, megindult szülés. A P1 esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre hazánkban. A P2 sürgősségi szintű eseteknél nincs közvetlen életveszély, így nem indokolt az azonnali mentőriasztás. Erre példa lehet egy enyhébb rosszullét életveszélyre utaló tünetek nélkül, csonttörés gyanúja stabil általános állapottal, sebzés komoly vérzés nélkül, vagy órák- napok óta fennálló panaszok hirtelen állapotváltozás nélkül. Az ilyen esetekben a mentők átlagosan 20,6 perc alatt érkeznek helyszínre az ország területén. Az orvos, mentőtiszt álláshelyek száma az Országos Mentőszolgálatnál 898, az orvos, mentőtiszt munkakörökben jelenleg foglalkoztatottak száma az Országos Mentőszolgálatnál 951, vagyis a betöltöttség 105,9 %-os."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a MÁV az osztrák vasút intézkedéseire, miszerint München felé át kell majd szállni Bécsben
Ahhoz, hogy az ÖBB Bécsben ne kényszerítse átszállásra a Budapest felől érkező utasokat, olyan lépéseket kellett volna megtenniük, amelyek a magyarországi belföldi közlekedést érintették volna aránytalanul hátrányosan.

Link másolása

Mint arról korábban írtunk, Budapestről Münchenig egy ideig csak bécsi átszállással lehet eljutni. Az intézkedést az osztrák vasút a menetrendi pontatlanságokkal indokolta – közölte pénteken az osztrák szövetségi vasút.

Péntek délután közleményben reagált az ügyben a MÁV, ebben hangsúlyozták, hogy az utazóközönség számára továbbra is elérhetőek maradnak a railjet szerelvények mind belföldön, mind a külföldi szakaszon, de bizonyos járatoknál Bécsben másik vonatra kell átszállni.

"Ahhoz, hogy az ÖBB Bécsben ne kényszerítse átszállásra a Budapest felől érkező utasokat, olyan lépéseket kellett volna megtennünk, amelyek a magyarországi belföldi közlekedést érintették volna aránytalanul hátrányosan. Ugyanakkor elsősorban az osztrák államvasutak döntésein múlik, hogy az ideiglenes forgalmi rend Bécsben ne okozzon a minimálisnál nagyobb kényelmetlenséget az érintett utasoknak: segíthetnek például a csatlakozó járatok közeli vágányokról történő indításával vagy azzal, hogy bevárják a türelmi időn belül érkező Budapest járatokat. Az ÖBB és a MÁV illetékesei között az egyeztetés folyamatos"

- áll a közleményben.

Az osztrák vasút döntése által érintett járatok a következők:

- A Budapest-Keleti pályaudvarról 7:40 és 15:40 között kétóránként Bécsen át Münchenbe induló railjet vonatok csak Bécsig közlekednek (rjx 60, rjx 62, rjx 64, rjx 66, rjx 68), utasaik bécsi átszállással utazhatnak tovább a bajor főváros felé.

- A változás nem minden railjet járatot érint, így a Keleti pályaudvarról 6:40-kor Zürichbe induló és 17:40-kor Salzburgba induló járat (rjx 162, rjx 42) a teljes útvonalon közlekedik.

- A változás nem érinti a Bécsen, Salzburgon, Müncehen át Stuttgartba, illetve Zürichbe közlekedő Kálmán Imre EuroNight (EN 462) közlekedését sem.

- Magyarország felé valamennyi railjet vonat továbbra is a teljes útvonalán közlekedik, utasaiknak Bécsben nem kell átszállni.

A MÁV a hétvégén további, folyamatos tájékoztatást ígér sajtóközleményeken és a MÁVINFORM Facebook oldalán keresztül.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Mi történhetett? Pintér Sándor azonnali hatállyal menesztette az idegenrendészeti főigazgatóság vezetőjét
Halmosi Zsolt vezetői kinevezését indoklás nélkül vonta vissza a belügyminiszter. Menesztette a Komárom-Esztergom megyei főkapitányt is.

Link másolása

Magyarország belügyminisztere 2023. szeptember 30. hatállyal - indokolás nélkül - visszavonta dr. Halmosi Zsolt rendőr altábornagy, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatójának vezetői kinevezését és rendelkezési állományba helyezte - írja szombati közleményében a Belügyminisztérium.

A tárcavezető 2023. október 1. hatállyal

Seres József rendőr ezredest bízta meg az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatói beosztásának ellátásával.

Pintér emellett szeptember 30. hatállyal - szintén indokolás nélkül - visszavonta Farkas Gábor rendőr dandártábornok, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitányának vezetői kinevezését is. Helyére október 1. hatállyal Boross Zoltán László rendőr ezredest nevezte ki.

Farkas Gábor a Miskolci Rendvédelmi Technikum igazgatói lesz október elsejétől.

(Forrás: MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Szélsőséges lesz a nyugdíjemelés: van, aki mindössze 1240 forintot kap
Csütörtökön jelentette be Orbán Viktor, hogy januárig visszamenőleg 3,1 százalékos nyugdíjemelést kapnak az idősek. Most kiszámolták, ez mennyi pénzt jelenthet havonta.

Link másolása

Elképesztőek a különbségek a nyugdíjemelésnél: havi 1240 forinttól egészen 62 ezerig terjed skála - írja a 24.hu.

Csütörtökön a jelentette be Orbán Viktor, hogy januárig visszamenőleg 3,1 százalékos nyugdíjemelést kapnak a nyugdíjasok a magas infláció miatt. A hírportál most kiszámolta, mennyi pénzt jelent ez havonta az érintetteknek a nyugdíjuktól függően.

A két „végletet nézve” óriási különbségeket lehet látni.

Havi 40 ezer forintos járandóság mellett az egy hónapra jutó novemberi nyugdíjemelés mindössze 1240 forint. Havi 2 millió forintos nyugdíj mellett viszont 62 000 forint az egy hónapra jutó emelés.

A KSH adatai alapján a 24.hu azt írja, hogy az összesen mintegy 2,277 millió nyugdíjasból majdnem 74 ezren kapnak havi 60 ezer forintnál kevesebbet – nekik havi 1860 forint vagy kevesebb lesz a havi emelés. 156 ezer idősnek havi 80 ezer forintnál kevesebb a juttatása, amire 2480 forint vagy annál kevesebb a visszamenőleges havi emelés jut.

1,3 millióan vannak, akiknek kevesebb az időskori járandóságuk, mint havi 200 ezer forint – közülük,

akik elérik a 200 ezret, azok kaphatnak havi szinten 6200 forint emelést, a többiek ennél kevesebbet.

Azt is megnézték, hogy novemberben egyszerre mennyi plusz pénzt kaphatnak az idősek (a január–novemberi hónapokra, plusz a 13. havi nyugdíjra járó emelést visszamenőleg egy összegben kapják meg). Itt az derült ki, hogy 167 ezer forintnál kap valaki a 12 hónapra annyit egy (62 ezer forintot) januárig visszamenőleg, mint amennyi egy 2 millió forintos nyugdíj esetén az egyhavi emelés összege.

Látható, hogy

minél kevesebb a nyugdíj, annál kisebb összegű a havi emelés is.

Pedig az átlagosnál jóval magasabb élelmiszer-infláció leginkább a kisnyugdíjasokat sújtja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Putyin rendkívüli beszédet mondott az orosz köztévében péntek éjszaka
Az orosz elnök az Oroszországhoz csatolt négy kelet-ukrajnai régió lakosságához szólt, és az orosz nép egységét, szuverenitását hangsúlyozta.

Link másolása

Vlagyimir Putyin péntek éjjel televíziós beszédben üdvözölte azon kelet-ukrajnai régiók lakóit, akik egy évvel ezelőtt „csatlakoztak” Oroszországhoz. Az orosz elnök az orosz nép egységét hangsúlyozta – írja az Index.

Oroszország 2022. szeptember 30-án sajátjának nyilvánított négy kelet-ukrajnai régiót (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja), miután „népszavazásokat” tartottak ezeknek a területeknek azon részein, amelyeket az orosz hadsereg ellenőriz.

Putyin nemrég aláírt egy törvényt is, amelyben állami ünnepnappá nyilvánították szeptember 30-át, és az egyéves évforduló alkalmából beszédet mondott az orosz köztévében.

„Kedves orosz állampolgárok, gratulálok nektek a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint a Zaporizzsjai és Herszoni régiók Oroszországgal való újraegyesítésének napja alkalmából” – mondta Putyin, aki beszédében megköszönte az orosz nép „egységét és hazaszeretetét”. Hozzátette: a mostani időkben „Oroszországért, a szuverenitásért, a spirituális értékekért, az egységért és a győzelemért harcolnak”.

Az orosz elnök azt mondta, a kijevi kormányzat 2014 óta megfélemlítette az említett régiók lakosait, de egy évvel ezelőtt történelmi eseményre került sor, mivel e régiók több millió lakosa úgy döntött, hogy csatlakozik Oroszországhoz.

Putyin szerint a régiókban nemrég tartott általános választások is fontosak voltak ahhoz, hogy megerősítsék a területek betagozódását Oroszországba, és Moszkva támogatja ezen régiók gazdasági-társadalmi fejlesztését.

Ugyanakkor a nemzetközi közösség nem ismerte el a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, a nemzetközi jog szerint ezek továbbra is Ukrajna részének számítanak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: