News here

HÍREK

„Az a gond, hogy amikor Oroszországról beszél, akkor a bankáráról beszél” – Macron és Le Pen tévévitáján az oroszbarátság volt a fő téma

Marine Le Pen megerősítette, hogy megválasztása esetén betiltaná a muzulmán fejkendő viselését nyilvános helyeken, Macron úgy vélte, hogy „polgárháborút fog teremteni, ha ezt megteszi”.

Link másolása

Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg kihívóját, a jobboldali szuverenista Marine Le Pent az elnökjelöltek szerda esti televíziós vitájában, hogy az orosz hatalomtól és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, miután egy orosz bank hitelezte a korábbi kampányát. Le Pen visszautasította a vádakat.

"Az a gond, hogy amikor Oroszországról beszél, akkor a bankáráról beszél"

- fogalmazott az államfő.

"Ez nem igaz és eléggé tisztességtelen" - válaszolta a Nemzeti Tömörülés jelöltje. "Emmanuel Macron hozzáfér minden francia titkosszolgálati információhoz, pontosan tudja, hogy nem igaz, amit mond" - tette hozzá, majd azzal vágott vissza, hogy elnökként Macron többször is fogadta az elmúlt években Putyint.

"Ön nem egy bármilyen banktól vett fel hitelt, még Oroszországban sem, hanem egy, a hatalom érdekeihez kötődőtől" - mondta az elnök.

Marine Le Pen emlékeztetett arra, hogy azért folyamodott orosz banki hitelhez, mert egyetlen francia bank sem nyújtott neki kölcsönt, de ez "nem jelent más függőséget, mint a kölcsön visszafizetését".

"Abszolút és teljesen szabad nő vagyok" - mondta Marine Le Pen.

Az ellenzéki politikust az előző elnökválasztási kampány idején hivatalában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, s emiatt rendszeresen vádolják őt politikai ellenfelei azzal, hogy szoros viszonyt ápol az orosz hatalommal. A 2014-es regionális választásokat megelőző kampányához pártja, a Nemzeti Tömörülés 9,4 millió eurós összegben kapott hitelt az Első Cseh-Orosz Banktól, amelynek visszatérítésére 2020-ban kapott haladékot 2028-as határidővel az azóta tönkrement pénzintézet hitelezőitől.

Korábban a pártalapító Jean-Marie Le Pen mikropártja, a Cotelec kapott 2 millió eurós összegű kölcsönt egy ciprusi offshore cégtől, amelyet francia sajtóértesülések szerint az orosz VTB bank volt vezetőjéhez köthető alapokból finanszíroztak. Marine Le Pen közvetetten jutott hozzá ehhez az összeghez, miután a 2017-es elnökválasztási kampányához a Cotelectől vett fel hitelt. (A mostani kampányához pedig a Mészáros Lőrinchez köthető MKB banktól vett fel 10,6 millió eurónyi kölcsönt)

Az ukrajnai háború kapcsán Marine Le Pen megerősítette, hogy egy "szabad Ukrajnát" támogat, amely nem függ sem az Egyesült Államoktól, sem az Európai Uniótól, sem Oroszországtól.

A szuverenista jelölt kifejezte "abszolút szolidaritását és együttérzését az ukrán néppel", jelezte, hogy támogatja Ukrajna "anyagi és védelmi megsegítését", de ellenzi az embargót az orosz olajra és gázra.

Éles vita alakult ki az európai uniós kérdésekről is a két politikus között, miután Macron azzal vádolta meg Le Pent, hogy a programjában bújtatottan benne van Franciaország kivezetése az Európai Unióból. A Nemzeti Tömörülés jelöltje ezt határozottan cáfolta.

Miután Marine Le Pen megerősítette, hogy megválasztása esetén betiltaná a muzulmán fejkendő viselését nyilvános helyeken, Macron úgy vélte, hogy "polgárháborút fog teremteni, ha ezt megteszi".

Le Pen véleménye szerint a fejkendő az iszlamisták egyenruhája, amely a nők és férfiak közti egyenjogúságot támadja.

"Amit ön javasol, az a francia szellem elárulása, honfitársaink millióit szorítaná ki a közéletből" - mondta Macron, aki szerint ez "a kirekesztés törvénye" lenne, míg Le Pen a "szabadságvédelem törvényéről" beszélt.

"Nem az iszlám ellen vagyok, amely vallásnak megvan a helye Franciaországban" - hívta fel a figyelmet Le Pen.

A fejkendőről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Igy a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muzulmán fejkendőn kívül kereszt vagy kipa viselése is.

Macron a vita ezen részében arra emlékeztetett, hogy mandátuma alatt a parlament elfogadott egy törvényt az iszlamista ideológia visszaszorításáról.

A két legnézettebb országos televízió, a TF1 kereskedelmi csatorna és a France2 köztelevízió által szervezett hagyományos vitaműsorban a két jelölt csaknem három órán vitázott a franciákat leginkább foglalkoztató kérdésekről: a nemzetközi ügyek mellett a megélhetési gondokról, a közbiztonságról, Franciaország versenyképességéről, az egészségügy helyzetéről, a környezetvédelemről, a francia szociális modellről és a fiatalok jövőjéről.

Még a vita kezdetén egy rövid kézfogást követően Marine Le Pen rossznak ítélte meg az elmúlt öt év kormányzásának eredményét, míg Macron kijelentette, hogy Le Pen elnökválasztási programjának "se füle, se farka".

Az elnökjelöltek nem értettek egyet az utóbbi öt évben meghozott intézkedések hatásait illetően, és megvitatták a kettőjük választási programjában a következő öt évre javasolt gazdasági intézkedéseknek várható eredményeit.

"Hallottam, hogy ön a kormányával együtt elégedett a franciák vásárlóerejének javulásával. De én csak azt tapasztaltam, a franciák nekem azt mondják, hogy nem bírják tovább, nem tudják kifizetni a hónap végén a számlákat" - mondta Marine Le Pen, aki szerint Macron "gazdasági mérlege nagyon rossz, de a szociális mérlege még annál is rosszabb".

A hagyományos elnökjelölti tévévita általában nem módosítja a jelöltek közötti erőviszonyokat, de fontos szerepe lehet a bizonytalanok meggyőzésében.

Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a legfrissebb felmérések Emmanuel Macron 54-56,5 százalékos győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5-46 százalékára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Már a Putyin védelmét ellátó szerv is arra jutott, hogy egyre jobban ellenzik a háborút az oroszok
A brit hírszerzés számolt be egy belső használatra készült felmérés sokatmondó eredményeiről.

Link másolása

Drasztikusan csökken ukrajnai "különleges katonai műveletet" támogató oroszok száma egy friss felmérés szerint - derült ki a brit védelmi minisztérium legújabb jelentéséből.

Ebben azt írták, hogy egy független orosz médium állítása szerint hozzáfértek azokhoz az adatokhoz, amelyeket az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat belső használatra gyűjtött. Ezek azt mutatják, hogy

az oroszok 55 százaléka szerint el kellene kezdeni a béketárgyalást Ukrajnával, és csupán 25 százalék támogatja a háború folytatását.

Ezek az eredmények hasonlóak egy ettől független, októberi felmérés eredményeihez, amelyben arra jutottak, hogy a megkérdezettek 57 százaléka áll a békekötés pártján.

Áprilisban még az oroszok 80 százaléka támogatta a háborút, ehhez képest ezek az eredmények drasztikus csökkenést mutatnak.

A brit hírszerzés szerint annak ellenére, hogy az orosz hatóságok igyekeznek irányításuk alatt tartani az információs környezetet, a háború a szeptemberi részleges mozgósítás óta sok orosz számára egyre kézzelfoghatóbbá vált. Mivel nem valószínű, hogy Oroszország a következő hónapokban jelentős harctéri sikereket fog elérni, a Kremlnek egyre nehezebb lesz fenntartani még a hallgatólagos támogatást is a lakosság körében - véli a brit védelmi minisztérium.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Orbánék hatvanpusztai „palotájáról”, mint a korrupció szimbólumáról cikkezik egy vezető spanyol lap
Az El País szerint „az ingatlan körüli gyanúsítások és milliós kapcsolatok egy olyan rendszert illusztrálnak, amely példátlan büntetést kapott az EU-ban”.
Fotó: elpais.com - szmo.hu
2022. december 04.


Link másolása

Az Orbán család „palotája” a korrupció szimbóluma Magyarországon

- ezzel a címmel jelentetett meg cikket az El País spanyol napilap a magyar miniszterelnök családi tulajdonában álló hatvanpusztai majorságról, amit a Telex szúrt ki.

A lap úgy véli, hogy „az ingatlan körüli gyanúsítások és milliós kapcsolatok egy olyan rendszert illusztrálnak, amely példátlan büntetést kapott az EU-ban”.

A legnagyobb példányszámban eladott spanyol napilap újságíróinak Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mutatta meg a birtokot.

Az El País a megjelent írásban úgy fogalmaz, hogy a Budapesttől 40 kilométtere fekvő 13 hektáros hatvanpusztai birtok Orbán Győző, Orbán Viktor édesapjának tulajdonában áll, a környező földek pedig a miniszterelnök „gyerekkori barátjáé.”

Szerintük a majorság annak a korrupcióra épülő rendszernek az allegóriája, amelyet az uniós pénzek megvonásával büntetett nemrég az Európai Unió.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Durván megdrágulnak a lakáshitelek 2023-ban, ha beválik a Magyar Nemzeti Bank jóslata
A jelenleginél is sokkal nehezebb lesz hozzájutni saját ingatlanhoz.

Link másolása

Ha valósággá válik a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése, akkor 2023-ra jelentősen megdrágulhatnak a lakáshitelek – írja a Bankmonitor. A Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint a jegybank azzal számol, hogy 2022. végére a lakáshitelek átlagos THM-értéke (teljes hiteldíj-mutató) 12 százalék fölé emelkedhet.

Ha beválik a jegybank jóslata, akkor egy 20 millió forintos, 20 évre felvett lakáshitelre havi 31 ezer forinttal kell majd többet törleszteni. Ez pedig 7,5 millió forint plusz költséget ró azokra, akik saját ingatlant vásárolnak.

Az esetleges drágulást viszont a hitelfelvevők nem egyformán érzékelnék a drágulást. Az egyes bankok hitelköltségei ugyanis nagyon különbözőek. Míg az egyik banknál többet, egy másiknál kevesebbet fizethet a tartozás miatt az ugyan olyan mértékű hitelösszegre.

Egy ilyen mértékű drágulás azt jelentené, hogy az átlagos havi törlesztő összege a december eleji 189 ezer forintról 220 ezer forint fölé nőne 2023. januárra, ami a teljes futamidő alatt csaknem 7,5 millió forint plusz kiadás lenne.

– írja a portál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az orosz milliárdosok otthon biztonságban lennének, nem úgy, mint a veszélyes Nyugaton a Duma elnöke szerint
Szerinte aki visszaviszi a vagyonát Oroszországba, annak a lelkiismerete is tisztább lesz.

Link másolása

Az orosz Duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin üzent az oligarcháknak, miszerint Oroszországban nagyobb biztonságban lennének. Szerinte ezzel ellentétben Nyugaton zárolják a vagyonukat, és még le is tartóztatják őket - írta meg a TASZSZ állami orosz hírügynökség.

A politikus Telegram-csatornáján megjegyezte, hogy "a nyugati országok először jachtokat, villákat, autókat és repülőgépeket vittek el az orosz üzletemberektől", most pedig majd őket tartóztatják le. Vologyin szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök 20 évvel ezelőtti szavai olyanok voltak mint a prófécia. Abban azt mondta, hogy mindenkitől, aki külföldön tart vagyont és pénzt, azt el fogják venni tőlük és csak nehez fogja tudni visszaszerezni.

Szerinte az orosz üzletembereknek az ország fejlesztésébe kellene befektetniük, ezzel megspórolhatnák azt a pénzt, amit Nyugaton lefoglalnak tőlük.

"Fejlesztenünk kell országunkat, Oroszországot. Ne feledd: itt születtünk, itt tudtuk megvalósítani önmagunkat, mindent neki köszönhetünk. Ezért mindent meg kell tenni, hogy jobb legyen az élet Oroszországban. Akkor nem csak a pénzed lesz biztonságban, de a lelkiismereted is tisztább lesz"

– összegezte az Állami Duma elnöke.

Az állami vezető ezt azért mondhatta, mert nemrég Londonban őrizetbe vették Mihail Fridman orosz üzletembert a szankciók megsértésének gyanúja miatt. Májusban szintén az Egyesült Királyságban büntetőeljárás indult Pjotr ​​Aven orosz üzletember ellen is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: