Július 1-től átveszi a védőnői ellátást az állam az önkormányzatoktól, az átállás előkészítése azonban kérdéseket vet fel, írja a Népszava.

„Az elmúlt egy hónapban a megyei kórházi főigazgatóságok először azt kérték az önkormányzatoktól, hogy jelöljenek ki kapcsolattartókat, akik segíteni fogják a védőnőket az új rendszerbe való átlépésben. Ezt követően különféle adatlapokat küldtek ki a védőnőknek, amelyeken be kellett jelölniük, hogy hozzájárulnak-e például ahhoz, hogy a munkavégzésre használt helyiségekben kamerafelvételek készüljenek, illetve ellenőrizheti a gépkocsi- és számítógépadatait, de bekérték gyermekeik és házastársuk összes azonosító adatát Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében” – mondta a lapnak Eszes Béla Jánoshida polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnöke.

Az adatbekérő lapot megszerezte a portál is, ezen pontosan az áll: „A munkáltató jogos érdek alapján kezeli a kamerarendszer által rögzített képmást”. Ezen felül az adatbekérőn szerepel az is, hogy

A lapon a védőnőknek fel kell tüntetniük házastársuk és gyerekük személyes adatait, többek között állampolgárságukat, TAJ-számukat, adóazonosító jelüket, lakóhelyüket, tartózkodási helyüket, értesítési címüket is.

A Népszava a Belügyminisztériumnál érdeklődött, hogy miért van szükség ezekre az adatokra, és mire használnák a kamerafelvételeket. Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ) érkezett válaszban azt írták:

„A védőnői feladatellátással kapcsolatban nem kerül sor a helyiségek bekamerázására. Sem jogszabályi előírás, sem pedig OKFŐ utasítás nem született a kamerák felhelyezésével, vagy a gépjárművek, telefonok nyomon követésével kapcsolatban. A kért adatszolgáltatás tartalma a 2020. évi Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvény egyik mellékletében kötelezően előírt formai elem az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítéséhez.”