HÍREK
A Rovatból

Aszály: néhány évtized múlva alig lesz aszálymentes év az ország legnagyobb részén, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet

Mindez a termőföldek kimerüléséhez, csökkenő élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. A HungaroMet heti jelentése szerint az idei aszály itthon egyre csak fokozódik.


Néhány napja, június 17-én volt a szárazság világnapja – de ez nem ünnep, hanem figyelmeztetés. A világnap célja, hogy a figyelmet az elsivatagosodására irányítsa, ahogyan ezáltal a talaj állapotának romlására és a termőföldek kimerülésére is - írja a Másfélfok. Rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt mutatják be, hogy az aszály szempontjából mennyire extrém az idei nyárkezdet.

Milyen is az idei aszályhelyzet?

A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. Az idei tél száraz volt: 1901. óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján, mivel a szokásos csapadékmennyiségnek az 57%-a hullott le. Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de így is az elmúlt 3 hónapban a csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a szokásostól. A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik. A mezőgazdaság miatt az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és a Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le. A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult.

Az aszály mérésére számtalan mutató létezik. Mi ezek közül az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót vizsgáltuk, amely a talaj 10–20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi. Bár minden év más, jól látható, hogy 2022 nyarát a Dunától keletre már eleve komoly aszályos állapotokkal kezdtük, amelyek azután csak tovább súlyosbodtak. 2024-ben ezzel szemben inkább csak a déli határ mentén volt kisebb aszály június közepén, és az ország többi részén jó kilátásokkal vágtunk neki a nyárnak. Idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy már a Kisalföldön is aszályos állapotokkal kezdjük a nyarat.

Az aszály nem egyetlen hónap következménye

Az alábbi ábra a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld állapotát követi nyomon. 2021 nyarán a meleg és csapadékszegény időjárás miatt jelentős aszály alakult ki, majd a rákövetkező évszakok sem tudták a talaj nedvességét megfelelően feltölteni, így a 2022-es nyarat már kiszáradt talajjal kezdtük. Ebből lett aztán az emlékezetes, történelmi súlyosságú aszály 2022 augusztusára, amelynek hátteréről részletes tanulmány is született. Ezután viszont 2023-ban mind a téli, mind a nyári félév hozott elegendő csapadékot, így nem alakult ki jelentős aszály. 2024 nyara viszonylag kedvezően indult, egészen a rekordmeleg július–augusztusig, amikor a hőség miatt a talajok rövid időre gyakorlatilag a 2022-es szintre száradtak vissza. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így idén nyáron ismét súlyos aszályos helyzetből indulunk – ami aggasztó kilátásokat jelent a nyárra nézve.

Összefoglalás

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő. Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. Az általunk korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.

Mindez a termőföldek kimerüléséhez, csökkenő élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.

A cikk eredetileg a masfelfok.hu oldalán jelent meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter kigúnyolta a Voks2025-öt: Megerősítettük a Sztálingrádban tárolt szervereinket, hogy percenként és fejenként akár tízezer szavazatot is leadhassatok
A Tisza Párt vezére ironikus Facebook-bejegyzésében megemlítette a Voks2025 szavazást, Rogán Antalt, Várkonyi Andreát, de azért szóba került a Dinasztia című film is.


Magyar Péter pénteken délelőtt humoros posztot fogalmazott meg a Facebookon. A politikus azt írja:

„Brékó-brékó, Harcosok! Kevesebb, mint egy nap maradt, hogy elérjük a Rogán Antal által kitűzött 50 milliós visszaküldési célszámot a Voks2025 szavazáson.

Megerősítettük a Sztálingrádban tárolt szervereinket, hogy percenként és fejenként akár tízezer szavazatot is leadhassatok.”

„Fontos, hogy mindenki tegye oda magát, mert ha a Dinasztia című film 4 milliós megtekintési számát sem érjük el éjfélig, akkor a főni feloszlatja a Harcosok Klubját és mind szomorúak leszünk, mert ő azt mondja.”

– jegyezte meg a politikus, aki posztjában azt is kiemelte:

„Átérezve a szavazás fontosságát, Várkonyi Andrea felajánlotta a legtöbb szavazatot leadó harcosnak a saját 100 milliós Bentley-jét. Nehogy már a böhöm nagy autós ukrán maffiózók kinevessék a magyarokat a Fiat 500-as miatt.”

„Nyomjuk meg az utolsó órákat! Ha Orbán Viktor boldog lesz, mi is azok leszünk! Szorgos népünk győzni fog!”

– zárta bejegyzését Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Jourová: Orbán az életéért küzd, nem csak a hatalomért
Az Európai Bizottság korábbi cseh alelnöke úgy látja, Orbán minden eszközt be fog vetni a győzelemért, akár a mélyreható manipulációt is.


Věra Jourová, az Európai Bizottság korábbi cseh alelnöke szerint Orbán Viktor már nemcsak a hatalmáért, hanem az életéért is küzd. Erről a lengyel Gazeta Wyborcza című lapnak beszélt, miután Varsóban díjat kapott az európai demokráciáért végzett munkájáért.

Az interjúban rákérdeztek, vajon félhet-e a magyar miniszterelnök attól, hogy ha elveszíti a választást, akár börtönbe is kerülhet. Jourová erre úgy reagált, hogy bár ez az újságíró megfogalmazása volt, Orbán pontosan tudja: „vagy nyersz, vagy nagy bajban leszel. Diplomatikusan fogalmazva”.

Úgy látja, Orbán minden eszközt be fog vetni a győzelemért, akár a mélyreható manipulációt is, különösen a béke és háború kérdésében. Példaként említette azt a mesterséges intelligenciával készült videót, amelyet Orbán Viktor Facebook-oldalán tettek közzé, és amelyen egy magyar koporsó is feltűnik. Szerinte a jövő évi kampányban még több hasonló videó jelenhet meg.

„Ha a kampány licitálássá válik, hogy kiderüljön, ki tudja jobban alkalmazni a piszkos trükköket az ilyen típusú technológia és manipuláció felhasználásával, és mégis megnyeri a választást, akkor véleményem szerint az a demokrácia végét jelenti” – mondta.

Jourová arról is beszélt, miért volt nehéz az ő ideje alatt hatékonyabban fellépni a magyar kormánnyal szemben. Elmondta, hogy sokszor érezte magát gyengének, mert nem tudott reagálni a demokratikus elvek megsértésére. Hozzátette, hogy mindig betartotta a szabályokat és az elveket.

Szerinte a magyar kormány nem látványos intézkedésekkel, hanem fokozatosan, lépésről lépésre, sokszor szinte észrevétlenül bontotta le a jogállamiságot. Ezért érezte úgy, hogy nehéz volt határozottan reagálnia. „Ezért értettem meg, hogy mindenekelőtt a magyar társadalom feladata lesz ennek a rendszernek a megváltoztatása”

– fogalmazott.

Az interjúban szóba került az is, hogy több politikus, köztük Friedrich Merz német kancellár is felvetette: el kellene venni Orbán szavazati jogát. Jourová ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez nem az Európai Bizottság hatásköre, hanem a tagállamoké.

Azt is hozzátette, hogy bár többen szeretnének szankciókat Magyarország ellen az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt, erre nincs lehetőség, mert ez nem szerepel az Európai Unió Lisszaboni Szerződésében. Szerinte továbbra is a jogállamiság megsértése miatti szankciók jelenthetnek megoldást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Manfred Weber írásban végleg megcáfolta Orbánék hazug propagandáját Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása kapcsán
A Tisza Párt vezetője ezt írta, miután közzétette a levelet: „Manfred Webernek köszönöm az őszinte és támogató sorait, a bukott, korrupt hatalomnak pedig további jó vergődést kívánok a hátralévő 296 napra.”


Magyar Péter közzétette péntek délután Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének hozzá írt levelét. A Tisza párt vezetője Facebook-bejegyzésében reagált a levélre, amelyben azt írja:

„Manfred Weber írásban végleg megcáfolta Orbánék hazug propagandáját Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása kapcsán. Íme az Európai Néppárt elnökének, Manfred Webernek a hozzám címzett levele, amelyben egyértelműen kijelenti, hogy tiszteletben tartják a TISZA-nak a Néppárttól eltérő álláspontját és tudomásul veszik, hogy a TISZA nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását és azt is, hogy a TISZA megfelelő időben kötelező érvényű népszavazáson megkérdezi a magyarok véleményét ebben a kérdésben.”

A politikus hozzátette továbbá, hogy „ebből a levélből is egyértelműen kiderül, a Néppárt tiszteletben tartja a tagpártjaik eltérő álláspontját és nem kötelezi őket, hogy a fontos nemzeti ügyekben a néppárti többségi álláspontot képviseljék.

Manfred Webernek köszönöm az őszinte és támogató sorait, a bukott, korrupt hatalomnak pedig további jó vergődést kívánok a hátralévő 296 napra.”

Íme a Néppárt elnöke által írt levél magyar fordítása:

„Tisztelt Magyar Elnök Úr, kedves Péter!

Magyarország ismét erős hanggal tért vissza Európa legnagyobb pártcsaládjába, az Európai Néppártba. Örömmel tölt el, hogy a TISZA csatlakozott az EPP-frakcióhoz, és nagyon hálásak vagyunk a kiváló együttműködésért és a nyílt párbeszédért.

Az Európai Néppárt szilárdan támogatja Európa szolidaritását Ukrajnával a brutális orosz agresszióval szemben. Ukrajna Európa része.

Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna csatlakozási folyamatát, és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével megvitatjuk annak módját is.

Az Európai Néppárt teljes mértékben tiszteletben tartja politikai családunkon belül a csatlakozás ütemezésére és módozataira vonatkozó nézetek sokféleségét. Ennek keretében tudomásul vesszük a TISZA álláspontját, amelyet Ön nyílt levelében fejtett ki, miszerint a TISZA nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását. Továbbá tudomásul vesszük azt az elköteleződést is, hogy a megfelelő időben a magyar népet kötelező erejű népszavazás keretében kívánják megkérdezni.

Ez jól illeszkedik pártcsaládunk alapelveihez:

mi együtt cselekszünk az emberekkel, hiszen mi néppárt vagyunk, és ezt a választási eredmények Európa-szerte megerősítették. A demokratikus legitimáció és a társadalmi részvétel elve számunkra alapvető fontosságú, és teljes mértékben támogatjuk azt.

A jövőben az EPP továbbra is ösztönözni fogja a nyitott, őszinte és tiszteletteljes párbeszédet tagjai között, miközben közösen formáljuk Európa jövőjét, európai életformánk alapján.

Tisztelettel:

Manfred Weber

az EPP-frakció elnöke”

- olvasható a levélben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hann Endre a Medián-felmérésről: már többen gondolják úgy, hogy a Tisza párt nyerheti meg a 2026-os országgyűlési választást
Hann kiemelte: a községekben is már csak egyszázalékos a Fidesz előnye. Az emberek 70 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. „Ez a Tiszának már akár kétharmadot is hozhat” - mondta a Medián vezetője.


Hann Endre szerint tíz hónappal a választások előtt már többen gondolják úgy, hogy a Tisza párt nyerheti meg a 2026-os országgyűlési választást. Úgy fogalmazott: ha sokan elhiszik, hogy a Tisza az esélyes, és emellett több okból is elégedetlenek, akkor ennek lehet egy önmagát erősítő hatása, amit komolyan kell venni.

A Medián ügyvezetője a 444-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a fiatalok körében különösen erős Magyar Péter pártjának támogatottsága. A kutatás szerint a 40 év alattiaknál a teljes népességből 58 százalék szavazna a Tisza pártra. Hann szerint főleg az ellenzéki pártok rovására erősödtek meg, de a Fidesz támogatottsága is fokozatosan csökken.

A Medián legfrissebb felmérése szerint a teljes népességen belül 10 százalékos, a pártválasztók körében pedig 15 százalékos előnye van a Tisza pártnak. A községeken kívül minden településtípusban Magyar Péterék állnak az élen.

Hann kiemelte: a községekben is már csak 1 százalékos a Fidesz előnye, pedig korábban ott mindig jelentős volt a kormánypárti fölény. Ezt az adatot az interjúban az egyik legfontosabbnak nevezte.

A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek 70 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. Hann erről úgy nyilatkozott: „Ez a Tiszának már akár kétharmadot is hozhat, de ezt most képtelenség megjósolni”.

Hozzátette, hogy még korai lenne erről beszélni, hiszen bármikor történhetnek váratlan fordulatok, mint például a kegyelmi ügy vagy Márki-Zay Péter félresikerült nyilatkozata a kampányhajrában. „Most azonban nagyon más a közhangulat, és Magyar Péteren egyelőre nem könnyű fogást találni” – mondta.

Arról is beszélt, hogy bár a Fidesz megkérdőjelezte a Medián számainak hitelességét, ő úgy tudja, hogy a kormányzati körökben is figyelik a kutatásaikat. Szerinte az is beszédes, hogy a kormányközeli intézetek hónapok óta nem hoztak nyilvánosságra új adatokat. „Ebből nem nehéz arra gondolni, hogy náluk is olyanok a számok, amik finoman fogalmazva nem lehetnek jók a számukra” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: