A CNN idézi a washingtoni székhelyű World Resources Institute legújabb, közel hatszáz oldalas jelentését.

Ez azt elemzi, milyen lépéseket kellene az emberiségnek megtennie azonnal, ha nem akarunk húsz év múlva tömegesen éhen halni.

Az elemzés szerint 2050-re - ha a klímaváltozás addig nem tizedel meg bennünket - 10 milliárdan fogunk élni a Földön. A népesség növekedése kétszerese lesz a megtermelt jövedelmek növekedésének, ugyanis a fejlődő országokban születnek majd a legtöbben.

A tízmilliárd embernek ennie kell. A becslések szerint a hús- és egyéb napi élelmiszerek iránti igény 2050-re szintén ugrásszerűen növekedni fog - csaknem 70 százalékkal.

Marha, bárány, kecske. Ezeknek az állatoknak a húsára lesz a legnagyobb kereslet, csakhogy az ilyen hús "előállítása" mérgezőbb a Földre, mint gondolnánk.

A marha ugyanis emésztése során úgynevezett metángázt bocsát a levegőbe, amely körülbelül tízszer olyan veszélyes, üvegházhatású gáz, mint a globális felmelegedésért "főbűnösnek" kikiáltott széndioxid.

Az élelmezési krízisre tett megoldási javaslatokért kérjük, lapozz.

A World Resources Institute elemzése szerint ahhoz, hogy 2050-re ne szedje százmilliós nagyságrendben áldozatait az éhínség, csak az Egyesült Államokban 40, Európában pedig 22 százalékkal kellene visszafogni a marhahúsfogyasztást. MOST. Ez azt jelenti, hogy fejenként mindenki maximum heti másfél hamburgernek megfelelő marhahúst fogyaszthatna el, nem többet.

Hogy ez lehetséges-e, azt egyelőre nem tudni. Megoldás mindenesetre létezik, mi is beszámoltunk róla: a műhús.

Az élelmiszeripari szakértők becslései szerint 2040-re - tehát két évtized múlva - a világ asztalaira kerülő hús 60 százalékának köze sem lesz az állatokhoz.

Úgynevezett "műhúst" fogunk enni, amely egyrészt növényi alapú húspótlókból, illetve az addig már várhatóan nagyipari keretek között gyártott, laboratóriumban kitenyésztett húsokból áll majd.

A másik alternatíva pedig a vegetáriánus, illetve a vegán étkezés, amely már komoly múltra tekint vissza, ám csak az utóbbi években nőtte ki magát dollármilliárdos üzletté.

Sokkoló előtte-utána fotót közölt egy Oroszországból kiszabadult ukrán hadifogolyról az ország védelmi minisztériuma, írja a Daily Mail. Mikhajlo Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen pedig rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára.

A fotókhoz azt írták a tweetben, hogy az Azovstal egykori védője azon szerencsések közé tartozik, akik élve megúszták az orosz fogságot. Hozzáteszik: a képek ékes bizonyítékai annak, hogyan „tartja be” Oroszország a hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezményt, mellyel „a nácik szégyenteljes örökségét viszik tovább”.

Aljona Lavrusko elmondta: a bátyja nagyon rossz fizikai állapotban került haza, de a lelke egyáltalán nem tört meg. Elmondása szerint a háborús hősre műtétek várnak, a karjából 4 centiméteren hiányzik a csont. A férfi végtagjából érzéstelenítés nélkül, egy rozsdás fogóval húzták ki fogvatartói a beleékelődött fémdarabot.

A borzasztó állapotú Dianovról készült képeket itt lehet megnézni:

Ukrainian soldier Mykhailo Dianov is among the fortunate ones: in contrast with some of his fellow POWs, he survived russian captivity. This is how russia “adheres” to the Geneva Conventions. This is how russia continues the shameful legacy of Nazism. pic.twitter.com/cJpx7ZWQYo

hirdetés

— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 23, 2022

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.

We returned 215 people from Russian captivity: 188 defenders of #Azovstal and Mariupol. 108 Azov warriors, national guards, marines, border guards, policemen, territorial defense, Security Service employees. They’re safe now. We remember and try to save everyone. 1/3

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 22, 2022

A szakemberek már a téli időjárást számolgatják, és jóslatuk szerint valószínűleg nem kell jobban fáznunk, mit a korábbi években.

Ám addig még jönnek az őszi naposabb, vagy éppen hidegebb, borongós napok. A nyári melegből hirtelen beálló hűvös őszt nehezen fogadjuk el, hiszen ilyenkor még a vénasszonyok nyara kellemesen meleg nappalait szeretnénk élvezni.

Az Időkép előrejelzése szerint

A hónap utolsó napjain már 20 fok fölötti nappali hőmérsékletekre van kilátás és az október is 22-23 fokkal indul. Ezzel együtt az éjszakai lehűlés is mérséklődik majd, és az esőtől is elköszönhetünk egy időre.

A következő napokban azonban esős, hűvös idő vár ránk:

Vasárnap a túlnyomóan felhős, borongós időben egyre többfelé kialakulhat eső, zápor, délnyugaton néhol zivatar, de keletre, délkeletre csak este érkezhet meg a csapadék. A délies szél helyenként élénk lehet. Enyhébb lesz a hajnal, délután pedig 16-24 fokra van kilátás, délkeleten, valamint délen lehet a legmelegebb.

Hétfőn sok felhő lesz az égen, és napközben többfelé kell számítani ismétlődő jelleggel esőre, záporokra, helyenként zivatarokra. A nyugati-délnyugati szél többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb hőmérséklet 18 és 23 fok között alakulhat.

Kedden erősen felhős, borongós lesz az ég, többfelé több hullámban várható eső, zápor, zivatarok. Helyenként feltámad a szél, a legmelegebb órákban 17-22 fokot mutathatnak a hőmérők.

Szerdára egy hidegfront hozhat erős, viharos nyugati-északnyugati szelet, elszórtan esőt, záporokat, kevés zivatart. Délután nyugat felől ugyanakkor már sokfelé kisüthet a nap. Több fokkal visszaesnek a maximumok, délután 13-19 fokra van kilátás.

A szankciók károkat okoznak Európának, nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vittek közelebb a békéhez, tehát ez a politika teljes kudarc - mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az Európai Unió (EU) az ukrajnai háború miatt eddig meghozott szankciói hatására az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinens gazdasága recesszióba került - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Emlékeztetett, az első szankciós intézkedések tárgyalásánál nem ezt ígérték Brüsszelben, akkor az volt a brüsszeli előrejelzés, hogy ezek a szankciók Oroszországot térdre kényszerítik, ezekkel lehet közelebb kerülni a békéhez.

"Ez teljes kudarcba fulladt, hiszen ma már világosan látszik, hogy ezek a szankciók sokkal jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, és hatalmas károkat okoznak az EU gazdaságának" - fogalmazott.

Jelezte, a gázárak a szankciók elfogadása után emelkedtek meg akkor, amikor egyes európai politikusok és tisztségviselők arról kezdtek beszélni, hogy a szankciókat a földgázra is ki kellene terjeszteni. Ezt a piac azonnal beárazta és az egekbe lőtte a földgáz árát - tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter az interjúban rossz iránynak nevezte az uniós tagállamok vezetőinek New York-i találkozóján a nyolcadik szankciós csomaggal kapcsolatos megállapodását, majd hangsúlyozta, erről nincs végleges döntés és még csak előterjesztés sem készült.

- húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban tartott ülésén találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel Magyarország energiaellátásának biztosításáról és a paksi atomerőmű bővítéséről is egyeztettek.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy a közgyűlésen nem jöttek létre olyan tárgyalások és megbeszélések, amelyek eredményeként közelebb juthattak volna az ukrajnai háború lezárásához.

- fogalmazott a miniszter.

Az ország energiaellátásáról szólva kifejtette, a Gazprom továbbra is szállít földgázt Magyarországra, a korábban megkötött szerződéses mennyiségen felül minden nap 5,8 millió köbméter plusz gáz szállítását teljesíti. Ezzel Magyarországon eddig az éves fogyasztás 41 százalékának megfelelő mennyiségű földgázt tudtak betárolni, szemben azzal, hogy Európában az éves fogyasztás 23 százalékát tudják fedezni a jelenleg felhalmozott és tartalékolt földgázkészletek - húzta alá.

Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a szankciós politikának az Egyesült Államok a nyertese, Szijjártó Péter úgy reagált: vitán felül áll, hogy amerikai gazdaság nyer ezekkel a szankciókkal, hiszen míg az EU gazdasága recesszió felé tart, az Egyesült Államok gazdasága - többek között az ottani alacsonyabb energiaárak miatt - egyre versenyképesebbé válik.

- fogalmazott a miniszter.

10 év börtönbüntetésre számíthatnak azok az orosz katonák akik megtagadják a harcot, dezertálnak, vagy megadják magukat az ukrán hadseregnek - írja a Sky News.

Az új törvényt, amit a Duma a hét elején jóváhagyott, Putyin elnök szombaton már alá is írt.

Az orosz hadseregben a dezertálás eddig is súlyos büntetést vont maga után, de eddig a maximálisan kiszabható börtönbüntetés csupán öt év volt. A szigorítás nem véletlen. Több olyan hír is megjelent a közelmúltban, hogy az orosz katonák megtagadták a harcot, vagy elmenekültek a besorozás elől más országokba, hogy ne tudják átvenni a katonai behívót.

Ezek a tendenciák a tartalékos egységek mozgósításával felerősödtek a közelmúltban. Továbbá több városban felgyújtottak, megtámadtak a helyiek orosz toborzó irodákat, és Oroszország szerte tüntetések törtek ki, amelyek során már több mint 1500 embert tartóztattak le a hatóságok.