News here
hirdetés

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a PDSZ és a PSZ a szerintük Alaptörvény-ellenes kormányrendelet miatt

A céljuk továbbra is a jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése.

Link másolása

hirdetés

Az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az alkotmányjogi panaszukkal a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését szeretnék elérni - írják a közleményükben.

Szerintük:

"a rendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését,

mivel a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét. Ezzel túllép az Alaptörvény által biztosított különleges jogrendi hatáskörön, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogot.

Úgy vélik:

hirdetés
A sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot.

A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, mivel ezzel kiüresíti a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.

Közleményük szerint:

A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ellenkező esetben a sztrájk érzékelhetetlenné válna.

Idézik az alkotmányjogi panaszbeadványt: „A sztrájkjog gyakorlása éppen ezért akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhető el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el.”

A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van, ráadásul „a közvetlen összefüggést mutató, valamint a közvetett és részleges összefüggést mutató rendelkezések is kivétel nélkül olyan élethelyzeteket szabályoznak, amelyek nem specifikusan sztrájkhelyzetre jellemzően, azok a 2011. évi CXC. tv.-ben leírt valamennyi tanítási szünetre ráhelyezhetőek….

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az Indokolások Tárában közzétett előterjesztői indokolás maga is csak kisebb részt hivatkozik járványügyi előírások érvényesítésére, nagyobbrészt a járványhelyzettől függetlenül is fennálló közpolitikai célokat fogalmaz meg.”

A megtámadott rendelet indoklásában erről az alábbi, rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók: „A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért.

A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”

A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását.

A cél továbbra is jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése, hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Putyin visszaszólt a nyugati vezetőknek, akik a félmeztelen fotóin élcelődtek
Szerinte ők hasonló helyzetben „gusztustalan látványt nyújtanának”.

Link másolása

hirdetés

A napokban tartották a G7-tagállamok németországi csúcstalálkozóját, ahol a fontos megvitatandók – például az Oroszországgal szembeni szankciók bővítése – mellett viccelődni is volt ideje az államfőknek. Élcelődésük tárgya pedig nem más volt, mint az orosz elnök – vette észre az RTL.hu.

Boris Johnson brit és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azzal viccelődtek, hogy meg kell mutatniuk a mellizmukkal, hogy keményebbek Putyinnál – ebbe idővel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is bekapcsolódott. A vezetők ezzel természetesen Putyin félmeztelenül lovaglós fotóira utaltak. Ezt persze Putyin sem hagyhatta szó nélkül, egy csütörtöki sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta:

„Nem tudom, hogy akartak levetkőzni, derék alatt, vagy felett? De szerintem mindkét esetben gusztustalan látványt nyújtottak volna.”

A háborút kirobbantó orosz elnök azt is hozzátette, hogy ahhoz, hogy olyan jól nézzenek ki, mint ő, le kell mondani a káros szenvedélyekről, a túlzott alkoholfogyasztásról, edzeni és sportolni kell. De Boris Johnson egy másik megnyilvánulására is reagált. Az angol miniszterelnök korábban azt mondta, ha Putyin nő lenne, most nem lenne háború. Erre az orosz elnök annyit üzent: négy évtizeddel ezelőtt épp Margaret Thatcher brit miniszterelnök döntött úgy, hogy csapatokat küld a Falkland-szigetekre. Ez pedig szerinte kizárólag a britek birodalmi törekvéseit szolgálta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Az Alkotmánybíróság elkaszált rendelkezéseket, amelyek a Balaton beépítését segítették
Miniszteri, kormányzati vagy önkormányzati engedéllyel ki lehetett kerülni eddig beépítési korlátozásokat.

Link másolása

hirdetés

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és megsemmisített néhány törvényi passzust, amelyek megkönnyítették a Balaton-part beépítését – írja a 444.

A lap szerint eddig miniszteri, kormányzati vagy önkormányzati engedéllyel ki lehetett kerülni az amúgy érvényes beépítési korlátozásokat, és

megfelelő papír birtokában a part 30 méteres sávján belül is építkezhettek, túlléphették a településrendezési tervben előírt beépítettség és beépítési magasság maximális mértékét, ezek mellett pedig csökkenthető volt a strandok, kempingek, zöldterületek partszakasza.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint rendeletekben nem, legfeljebb törvényekben lehetne ilyen kivételekről határozni. Az Ab kimondta, hogy ebben a formában a szabályozás gyengíti az Alaptörvényben foglalt egészséges környezethez való jog garanciáit.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Solymár mellett egyre több Budapest-környéki települést sújt a vízhiány
Már legalább tíz településen vezettek be vízkorlátozást.

Link másolása

hirdetés

Ahogyan azt megírtuk, Solymáron már hétfő akadozik a vízellátás, emellett vízkorlátozást is bevezettek: jelenleg közel háromezer embert érint a vízhiány. A Duna Menti Regionális Vízmű közleménye azonban rámutat, hogy nem csak ott rossz a helyzet: több másik településen is korlátozásokat vezettek be.

Solymár mellett Üröm, Piliborosjenő, Pilisszentiván, Budakalász, Pomáz, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Csobánka és Szentendre is érintett.

Ezeken a településeken a teljes körű szociális célú ivóvízellátás biztosítása érdekében arra kérik a lakosokat, hogy törekedjenek az ivóvíz ésszerű felhasználására, korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását – ide tartozik például a medencetöltés. Kérik továbbá, hogy mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki.

De az önkormányzatokat is arra kérik, szüneteltessék a közterületi locsolást. Ezt elsősorban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerinti, rendkívüli hőség miatt kérik, hiszen az ilyen időben az ivóvízfogyasztási igény tovább fog növekedni.

A Telex azt írja olvasói visszajelzések alapján, hogy szerda óta Pilisszentlászlón sincs víz, Pest megyén kívül pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén is hektikus a vízellátás, a lakosok alig tudnak mosni és tisztálkodni.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Van, ahol már 29 fokos a Balaton, a Velencei-tó 27,5 fokig melegedett
A Duna és a Tisza vize sem hűsítő már.

Link másolása

hirdetés

A Telex információi szerint a mérőpontok közül Siófoknál a leghűvösebb a magyar tenger vize, ott „csak” 26,2 Celsius-fokra tudott még felmelegedni.

Az északi parton található Gyenesdiásnál azonban a Balaton hőfoka már elérte a 29,1 Celsius-fokot.

De olyan meleg van, hogy még a Duna is 24-25 fokos: Bajánál 24.7, míg Budapestnél 25,7 fokot mértek. A Tisza pedig 27,7 fokig is fel tudott melegedni Szegednél.

A Velencei-tó vize sem túl hűsítő már, Agárdnál 27,5 Celsius-fokos.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk