HÍREK
A Rovatból

Alapvető dolgok változnak meg holnaptól az ingatlanok adásvételénél: itt vannak az új szabályok

Holnaptól új korszak kezdődik az ingatlanpiacon: indul az elektronikus ingatlan-nyilvántartás. A rendszer célja, hogy gyorsabbá és egyszerűbbé tegye az ingatlan-ügyintézést.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. január 14.



Január 15-én életbe lép az új ingatlan-nyilvántartási törvény, amely a teljes digitalizációt alapozza meg - írja a Portfolio. Az E-ING nevű rendszert a Lechner Tudásközpont koordinálja. Az elektronikus platformra helyezett nyilvántartás minden földhivatal számára kötelező lesz az átmeneti időszak után.

Az átmeneti időszak holnaptól kezdődik, és addig tart, amíg a rendszeren belül meg nem születik az ötszázezredik végleges döntés. Ez az előzetes becslések szerint valamikor 2025 szeptemberére várható. Addig még papíralapú kérelmeket is elfogadnak a földhivatalok.

Az új szabályozás értelmében bevezetik a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot, ami a korábbi függőben tartás eljárását váltja fel. Ez a jog az eladó és a vásárló közötti biztosítékot segíti, hiszen amíg a teljes vételárat nem fizetik ki, a tulajdonjogot nem jegyzik be a tulajdoni lapra. Ehelyett először a biztosítéki jogot jegyzik be – ha pedig a vevő kifizette a vételárat, akkor a tulajdonjog bejegyzését egy külön eljárásban kell majd kérni. Mivel mindkét dologért 10.600 Ft-ot számol fel a földhivatal, ez a költség a duplájára nő.

A vevői jog legfeljebb öt évre jegyezhető be a tulajdoni lapra és az első hat hónapban teljes körű védelmet nyújt a végrehajtással szemben. A hat hónapos időszakot követően a jog elidegenítési és terhelési tilalomként funkcionál.

Az új rendszer a jövőbeli épületekre vonatkozó vevői jogot is bevezeti. Ez az ingatlanpiacon az építkezések biztonságát szolgálja, mivel a jog az ingatlan elidegenítését és terhelését akadályozza meg az építkezés időszaka alatt.

Az E-ING rendszer lehetővé teszi az automatizált döntéshozatalt, így bizonyos esetekben órák alatt lezárhatja az ügyeket. Ez főleg azok számára előnyös, akik készpénzzel vásárolnak. A Portfolio hozzáteszi, hogy a kapcsolódó kiadások csökkenhetnek azáltal, hogy az ügyvédeknek nem kell személyesen kezelniük a dokumentumokat a földhivatalban, ami időt és költséget takaríthat meg az ügyfelek számára.

Az új rendszer bevezetése nagy felháborodást váltott ki az ügyvédek körében, mert eredetileg minden aláírást kizárólag elektronikusan lehetett volna hitelesíteni. Az E-ING rendszerben az ügyfeleknek elektronikus aláírással, Ügyfélkapu+-szal vagy DÁP eAláírással kellett volna eljárniuk. Végül azonban a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet módosítása megengedőbbé vált: mostantól az ügyvédek kinyomtathatják a dokumentumokat, amelyeket az ügyfelek személyes jelenlét mellett aláírhatnak. Az ügyvédek ezek után a dokumentumokat beszkennelik, „elektronikus okirattá” alakítják, és feltöltik az ingatlan-nyilvántartási rendszerbe. Ez a megoldás kötelező jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek esetében, de természetes személyek is választhatják majd ezt az eljárást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ő egy ilyen úriember” – így reagált Ilaria Salis arra, hogy Kovács Zoltán rácsok mögé photoshoppolta
A baloldali aktivista neve ismét a figyelem középpontjába került, miután egy manipulált fotó jelent meg róla az X-en. A képet a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára osztotta meg.


Bilinccsel a csuklóján, a börtönrácsokba kapaszkodva ábrázolja egy fotómontázs Ilaria Salist. A képet Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára osztotta meg az X-en.

A poszthoz azt írta: „Itt kéne lenned, nem a tévében”, és meg is jelölte Salist.

A fotó azonban nem eredeti, hanem egy stockképből készült montázs. A kép egy börtönben álló, narancssárga ruhás, megbilincselt nőt ábrázol, amely egy videósorozat része. A leírás szerint egy női rab látható rajta, aki az elkövetett bűncselekménye miatt tölti büntetését.

A La Repubblica olasz lap szerint ez a poszt a magyar kormány újabb támadása az antifasiszta aktivista ellen. Salis az AVS (Zöldek és Baloldaliak Szövetsége) EP-képviselője, Magyarország pedig azzal vádolja, hogy 2023. február 11-én Budapesten, a Becsület Napján részt vett három neonáci megverésében.

Salis reagált is Kovács posztjára.

Ő egy ilyen úriember, nyilvánvalóan frusztrációtól hajtva, ilyen szavakkal illeti az Európai Parlament képviselőjét”

– írta. Hozzátette, hogy „egy valódi jogállamban senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani a bíróság ítélete előtt”. Szerinte azonban Magyarországon ez az alapelv idegen a kormánytól.

Az EP-képviselő szerint még ennél is aggasztóbb, hogy „Orbán illiberális demokráciájában a politikai ellenfeleknek nem szabad megszólalniuk”. Azt írta: „Kovács szerint valójában nem a televízióban kellene beszélnem, hanem börtönben kellene lennem. Ugyanabban, amelyben 15 hónapot töltöttem előzetes letartóztatásban.” Úgy látja, hogy a politikai ellenfeleket el akarják hallgattatni, ha pedig ez nem lehetséges, akkor fenyegetik őket.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
10 ezer forintot fizet egy nyugdíjas Lázár Jánosnak, mert mert becsületsértő dolgot írt róla
A 76 éves nő ügyvédet is nehezen talált, mert Csongrád-Csanád megyében senki nem merte vállalni ügyét. Szerinte egy jogállamban Lázárnak tűrnie kellene a véleménynyilvánítást.


A 76 éves hódmezővásárhelyi nő a 2022-es választási kampány idején szórólapokat terjesztett, emiatt indított ellene pert Lázár János becsületsértés miatt. Az ügyben a Szegedi Törvényszék hozott jogerős ítéletet, amely szerint a nyugdíjasnak

10 ezer forint eljárási költséget kell megfizetnie.

Szabó Margit, a Vásárhely Jövőjéért Egyesület elnöke a választási időszakban olyan szórólapokat terjesztett, amelyek miatt Lázár János, az építési és közlekedési miniszter bírósághoz fordult. A miniszter szerint a szórólapok becsületsértő állításokat tartalmaztak, és érdeksérelmet okoztak számára a nagy nyilvánosság előtt.

A nyugdíjas nő a per során azzal érvelt, hogy az általa terjesztett információk valósak, és ezt újságcikkekkel próbálta alátámasztani. Úgy vélekedett, hogy

„egy jogállamban nem neki kellett volna magyarázkodnia”, és szerinte Lázár közszereplőként köteles elviselni a bírálatot.

Hozzátette, hogy a kormánypárt kampányaiban gyakran használnak ennél durvább és sértőbb kifejezéseket.

Az ügy először több bíróságon is elakadt. A Szegeder szerint előbb a hódmezővásárhelyi és a szegedi járásbíróság is elfogultságot jelentett, később pedig a makói és a szentesi bíróság sem tárgyalta az ügyet. A Magyar Narancs arról írt, hogy

a nő nehezen talált védőt, mert a megyében senki sem vállalta el az ügyét.

Végül egy budapesti ügyvédhez fordult, akit újsághirdetés útján talált meg.

A per első fokon Csongrádon zajlott 2023 májusában, ahol a bíróság két év próbára bocsátotta Szabó Margitot. Lázár János fellebbezett, és a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék egy évre csökkentette a próbaidő hosszát. Emellett a nőnek 10 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Újabb fordulat a makói testvérek ügyében: a gyámhatóság döntése ismét felkavarta a családot
A nagyszülők nem adják fel a küzdelmet, és a közösségi médiában is megosztják történetüket.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. február 10.



Újabb fejlemények láttak napvilágot a makói testvérek ügyében. A gyermekek nagyszülei nem adják fel, és a közösségi médiában is igyekeznek megosztani történetüket.

A 12 éves Iza és 9 éves öccse elhelyezéséről továbbra sincs egyértelmű döntés. A gyerekek édesanyja nemrég elhunyt, és az anya még életében úgy rendelkezett, hogy szülei, azaz a nagyszülők kapják a felügyeleti jogot. Ennek ellenére a gyámhivatal egyelőre az apának ítélte a gyermekeket. Jelenleg a kislány már az apával él, azonban a kisfiú továbbra is a nagyszülőknél maradt.

A gyermekek nagyapja most egy újabb Facebook-posztban osztotta meg a gyámhivatal legfrissebb döntését. „Milyen ország ez, milyen gyermekvédelem az, ahol a szolgalelkű hivatalnokok úgy döntenek lelki traumákon átesett gyerekekről, mint egy tárgyról. Ma kaptam kézhez a gyámhivatal legújabb döntését, amely K. Ábel végrehajtását rendeli el, és felkérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád-Csanád Vármegyei Adó- és vámigazgatóságát a végzés foganatosításra” – írta a posztjában.

A nagyapa szerint vérlázító, hogy a gyerekek sorsáról „úgy döntenek, mint egy lopott autóról vagy csempészett cigarettáról”.

A posztban a nagyapa a határozat részleteit is megosztotta, amely arra kötelezi őket, hogy adják át a kisfiút az apának. A bejegyzéshez képeket is csatolt, amelyekkel azt állítja, hogy az apai láthatások után a gyerekek „szúnyog- és bolhacsípésekkel, retkesen, koszosan” kerültek vissza hozzájuk. A nagyapa szerint a határozatban az is szerepel, hogy nem akarták átadni a gyereket, ezt azonban cáfolja.

„A képen látszik a gyerek, amint várja az apját, és ahogyan az elhajt a ház elől sunnyogva”

– fogalmazott.

A történet továbbra is nagy visszhangot vált ki a közösségi médiában, és a gyámhivatal döntései körül komoly viták alakultak ki. A gyermekek elhelyezésének kérdése még mindig rendezetlen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Már a használt lakások átlagos négyzetméterára is 1,2 millió Ft Budapesten
Az ingatlan.com adatai szerint januárban éves szinten 9,4 százalékkal nőttek a lakásárak, és decemberhez képest is további emelkedés történt. A legnagyobb drágulás Észak-Alföldön és Budapesten volt, de más nagyvárosokban is megugrottak az árak.


A lakásárak az év elején gyorsabban emelkedtek, mint amire a szakértők számítottak. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján természetes, hogy év elején átárazódnak az ingatlanok. Idén azonban a befektetési célú vásárlók visszatérése miatt a kereslet is megnőtt, ami tovább hajtotta felfelé az árakat.

Az adatok szerint Észak-Alföldön 13, Budapesten 12 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt, míg Pest megyében csak 5 százalékos volt az emelkedés.

Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára február elején elérte az 1,17 millió forintot, a legdrágább az V. kerület, ahol 2 millió forint az átlagár.

A legolcsóbb kerületek – a XV., XVII., XVIII., XX., XXI. és XXIII. – között akadnak olyanok, ahol 700 ezer forintos négyzetméteráron is lehet lakást venni.

A vidéki nagyvárosokban is jelentős az áremelkedés. Debrecenben 882 ezer, Győrben 824 ezer, Szegeden pedig 792 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

A befektetési célú vásárlók száma azért is növekedhetett, mert az állam most nagyon magas kamatot fizetett ki a Prémium Állampapír után. A következő periódusban viszont jelentős kamatcsökkenés várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk