HÍREK
A Rovatból

Agyonhajtjuk magunkat – ötszörösére nőtt a 70 és 74 év közöttiek munkavállalása 2010 óta

A legtöbbeket az anyagi kényszer visz rá a plusz munkára. Sok munkakörben azonban a dolgozó az egészségét is veszélyezteti, ha túl sokáig marad.


Évről évre emelkedik itthon a 65-, sőt a 70 éven felül munkát vállalók aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Molnár László a Népszavának arról beszélt: Magyarországon inkább a kényszer, a nyugati országokban inkább döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát vagy a pihenést választja az ember.

Míg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 25 ezren dolgoztak, 2022-ben 84 ezren vállaltak munkát.

A 70-74 éves korcsoportban is hasonló a tendencia, 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy bár a nők még mindig átlagosan hat évvel élnek tovább, mint a férfiak, az időskorú munkavállalók között több a férfi, mint a nő.

Molnár László szerint az alacsony keresetek és indulónyugdíjak miatt vállal sok nyugdíjas munkát, hiszen az ellátás 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt. A Policy Agenda felmérése szerint 2022-ben a nyugdíjasok több mint felének, 1,2 millió idősnek az ellátása nem érte el a nyugdíjas létminimum 145 ezer forintos szintjét.

Magyarországon nemcsak a nyugdíjast viheti rá a kényszer a munkára, hanem a társadalmi igény is. A háziorvosok átlagéletkora 65 év, ha ők nem dolgoznának tovább, nagy baj lenne. Ugyanez igaz más orvosi területekre, az asszisztensekre, a nővérekre, de a szociális területen dolgozókra és a pedagógusokra is.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szakértője, Marosi János szerint főleg a pénz a fő motiváló erő arra, hogy valaki 70 felett ne hagyja ott a munkaerőpiacot – vagy visszatérjen oda. Ő olyan nyugdíjasról is tud, aki azért dolgozik, mert még a lakáshitelét törleszti, egy másik pedig az unokájának segít saját otthonhoz jutni.

A szociális munkakörben dolgozók, akiknek 90 százaléka nő, az alacsony, 200-230 ezres fizetés miatt annyira kevés nyugdíjra számíthatnak, hogy abból csak nagyon szűkösen lehet megélni. Így nem nagyon van más választásuk, minthogy idős korukban is dolgozzanak.

Ám az érem másik oldala, hogy a betegek, fogyatékkal élők mozgatása miatt ők maguk is komoly egészségkárosodással küzdenek

– tette hozzá Marosi János.

Megjegyezte azt is: hibásnak tartja a nyugdíjasok foglalkoztatását szabályozó, sokszor értelmezhetetlen és követhetetlen előírásokat.

A lap munkatársai beszéltek egy kaposvári vegyesbolt dolgozójával is, aki hét évvel hivatalos nyugdíjbamenetele után is árut pakol a boltban. „Amíg bírom, maradok, nem tudnék otthon ülni, meg aztán itt fiatalabbnak is érzem magam. Ma már csak hatórás állásban vagyok, vagy reggeltől délig, vagy délután egytől hétig jövök. Időnként már érzem, hogy ez is sok fizikailag, mert ez nem egy üldögélős szakma, de jól jön a pénz, így a nyugdíjjal együtt egész jól kijövök, nem kell szoronganom, miből vegyek ajándékot névnapra, születésnapra, karácsonyra az unokáknak” – jegyezte meg Marika.

László, egy marcali vasipari cég alkalmazottja pedig azt mondja: „Amikor közeledett a nyugdíj, alig vártam, hogy végre letegyem a szerszámokat, elterveztem, mi mindent fogok otthon csinálni, várt a kert, a gyümölcsös, és persze maratoni pecázások lebegtek a szemem előtt.” De közben megbetegedett a menye, kiesett egy kereset a fiáék családjából, ahol két gyerek is van, kellett nekik a segítség, s nemcsak természetben, anyagilag is. László és a felesége nyugdíja arra elég, hogy szépen beosztva megéljenek, de abból nem tudták volna támogatni a fia famíliáját, így átbeszélték az asszonnyal, s úgy döntöttek, egy évre visszamegy dolgozni. „Ami most már másfél, s mivel a fiamék még mindig nem jöttek egyenesbe, egyelőre maradok” – teszi hozzá László, aki betöltötte a 68-at, és hivatalosan három éve ment nyugdíjba. „A hétvégére elfáradok, de van, amikor még szombaton és vasárnap is menni kell. Annyi biztos, karácsony előtt és után egy-egy hétre leállok, aztán nekikezdek a következő évnek. Reményei szerint az utolsónak, bár nagy a csábítás, hogy ráhúzzak még egyet, amikor már csak magunknak dolgoznék, s lenne egy tartalékunk, ha neadjisten bajba kerülnénk, hát ne vigye el a tetőt senki a fejünk fölül…” – fogalmaz az idős dolgozó a Népszavának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor ma bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során
A tiszás politikusnak az is feltűnt, hogy szélsebesen eltűntek az utcákról a Fidesz háborúellenes plakátjai.


Magyar Péter a NATO főtitkár szerdai, budapesti látogatása után arról posztolt, hogy szerinte Orbán Viktor és Jens Stoltenberg közös sajtótájékoztatóján eljött az igazság pillanata.

„Ma bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk. A NATO főtitkárával tartott mai sajtótájékoztatón Orbán Viktor bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során, amikor azt állította, hogy a NATO be akar lépni az ukrán-orosz háborúba. Jens Stoltenberg főtitkár mellett már nem mert olyan bátran hazudozni a magyar miniszterelnök, mint a magyar embereknek a kampányban.”

A Tisza Párt alelnöke ezután egy kérdést is intézett bejegyzésében Orbán Viktorhoz:

„Miniszterelnök Úr, Miért hazudoztak a magyar embereknek hónapokon át?”

Magyar megjegyzi, hogy érdekes módon már a háborúellenes plakátok is eltűntek az utcákról.

„Észrevették, hogy a szavazás napja óta már le is került a háborús narratíva napirendről? Már a plakátok is eltűntek, mint a déli határkerítésnél a migránsok az utóbbi hónapokban.”

„Stop propaganda!” - zárja a bejegyzést a politikus.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megjelent a 2024/2025-ös tanév rendje, ilyen hosszúak lesznek a tanítási szünetek
Nagyjából 180 napot kell majd iskolába járniuk a diákoknak. A téli szünet december 20-án, a nyári szünet pedig június 21-én kezdődik majd a következő tanévben.


Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanév rendjéről, vette észre az rtl.hu.

Ezek szerint a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) lesz. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő) lesz. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő) lesz.

A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő) lesz.

A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda), míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

A tanítási napok száma oktatási intézménytípusonként változik. A legtöbb intézményben, kivéve a gimnáziumokat, szakgimnáziumokat és szakiskolákat, az éves tanítási napok száma 183. A nappali oktatás rendje szerint működő szakgimnáziumokban a tanítási napok száma 179 lesz, míg a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 tanítási napot tartanak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politikai válság: megbukhat a kormány, a kancellár napjai meg vannak számlálva Németországban?
Olaf Scholz népszerűsége mélyponton van, kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. Az előrehozott választások követelése várhatóan erősödni fog az őszi tartományi választások után.


Nem az a kérdés, hogy Olaf Scholz kormánya hivatalban marad-e azután, hogy az EP-választásokon a szociáldemokraták (SPD) több mint egy évszázada nem látott gyenge eredményt értek el, hanem az, hogy meddig, írja a Politico elemzése alapján az rtl.hu. Scholzot az este „legnagyobb vesztesének” nevezte a lap, mivel a német kancellár pártja csak a harmadik helyet szerezte meg a második legtöbb szavazatot begyűjtő szélsőjobboldali AfD mögött, és Scholz a választás estéjén „eltűnt” a nyilvánosság elől.

A Politico rámutatott, hogy Scholz kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. A kancellár népszerűsége mélyponton van, a németek 70 százaléka elégedetlen a munkájával.

A szabaddemokraták (FDP), a zöldek és az SPD nem tudnak megegyezni a költségvetésről, és nem valószínű, hogy a nyári szünet előtt sikerrel zárulnak a tárgyalások.

Az FDP-nek jó oka lenne kilépni a koalícióból, ha nem sikerül megegyezni a költségvetésről, amit az SPD és a zöldek EP-választási szereplése is elősegíthet. Ugyanakkor a német rendszerben „szinte lehetetlen megszüntetni” a kormányokat.

A parlament leválthatja a kancellárt, de 48 órán belül új kancellárt kell választania, vagy a kancellár kezdeményezhet bizalmatlansági szavazást, de még akkor sem biztos, hogy új választást tartanának, mert az elnök a 2021-es választásokon második helyezett CDU-t kérné fel kormányalakításra.

A Politico szerint az előrehozott választásokat sürgető hangok csak erősödni fognak szeptemberben, amikor a keleti tartományokban tartott három állami választás várhatóan az AfD győzelmével ér véget. Ez tovább növeli annak valószínűségét, hogy Scholz kancellári napjai meg vannak számlálva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergelyt is lehúzták egy kőbányai szavazólapról
Több hibás szavazólapot már sem az átadáskor, sem a számlálás során nem találtak. A hibás szavazólapról fotó is készült.


Nemcsak Szentkirályi Alexandra, hanem Karácsony Gergely neve is áthúzva szerepelt egy szavazólapon, írja a Telex. A lap egyik olvasója le is fotózta a kőbányai szavazókörben kapott papírt.

Szabó Krisztián, a helyi választási iroda vezetője a Telexnek elmondta, hogy az érintett 25. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága (SZSZB) nem jelentette a problémát. A lap megkeresése után azonban az SZSZB elnökétől és a jegyzőkönyv-vezetőjétől kért tájékoztatásból kiderült, hogy

egy választópolgár valóban visszaadta a főpolgármesteri szavazólapot, melyen két jelölt nevét is áthúzták.

A szavazólapok átadásakor és lebélyegzésekor az SZSZB elnöke és tagjai nem észlelték a hibát. A választópolgárok számára kötegekben előkészített szavazólapok közül a legfelsőt adták át, és nem tűnt fel nekik a kettős áthúzás.

Miután a választó visszaadta a hibás szavazólapot, az SZSZB úgy döntött, hogy rontott szavazólapként kezeli azt, és egy új, megfelelő szavazólapot adott át. További hibás szavazólapot sem az átadáskor, sem a számlálás során nem találtak, és más szavazókörökből sem érkezett hasonló bejelentés a kőbányai választási szervekhez.

Az eset kivizsgálása során nem sikerült megállapítani, hogyan történt a kettős áthúzás, így a helyi választási iroda további lépéseket nem tud tenni az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk