hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Áder: sok még a tennivaló a környezetvédelem terén, de az eddigi eredményekről sem szabad megfeledkezni

Kiemelte, hogy Magyarország egyike a világ 21 olyan országának, amely úgy tudta növelni a GDP-jét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentette.

Link másolása

hirdetés

Sok még a tennivaló a környezetvédelem terén Magyarországon, de az eddig elért eredményekről sem szabad megfeledkezni - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés című műsorának csütörtöki adásában Áder János köztársasági elnök, a vasárnapig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó fővédnöke.

Az ENSZ két hete zárult, glasgow-i klímakonferenciájának eredményeit értékelve a magyar államfő elmondta: akik fokozott várakozással indultak a rendezvényre, azok biztosan csalódtak. "Nem nagy eredmény, de jó hír" azonban, hogy a klímacsúcs végén külügyminiszteri szinten megegyezett egymással az amerikai és a kínai delegáció, hogy a klímatárgyalásaikat kiemelik a vitás kérdések közül - emlékeztetett.

A másik örvendetes fejlemény, hogy több mint száz ország megállapodott abban, 2030-tól nem termelnek ki több fát, mint amennyit pótolnak - közölte Áder János, hozzátéve: jelenleg még évente egy olaszországnyi területtel megegyező erdő tűnik el a Földről.

Az államfő felidézte, hogy Magyarország Trianonnnal elveszítette erdőterületeinek 90 százalékát, ám az akkor indult és azóta is folytatott erdősítési programnak köszönhetően az elmúlt száz évben közel duplájára nőtt az ország erdőinek nagysága. Megjegyezte: a kormány javaslata, hogy az ország erdővel borított területének aránya 27 százalékra nőjön a jelenlegi 22-23 százalékról.

Felvetette, hogy a fásítási programba be lehetne vonni gazdaságosan nem hasznosítható területeket, például autópálya-lehajtók által körülvett földsávokat, amelyekből még mintegy 20 ezer hektárt lehetne fával beültetni.

hirdetés

Áder János megemlékezett a Planet 2021 előzményének tekinthető budapesti Víz világtalálkozókról is, kiemelve, hogy mindegyik ott bemutatkozott magyar cég piacra lépése sikeres volt. A jelenleg a Hungexpón zajló fenntarthatósági expó a korábbinál tízszer nagyobb területet biztosít a vállalatok bemutatkozására - fűzte hozzá.

A három Víz világtalálkozó összesen 1,5 milliárd forintba került a magyar államnak, ám ennek megtérülése nagyjából harmincszoros volt üzletkötések formájában, tehát a költségvetésnek közvetlenül és közvetetten is haszna származott a rendezvényekből - emelte ki a köztársasági elnök.

A fenntarthatósági expó szakmai konferenciája nem csak a vízválságot, hanem számos egyéb problémát is érint, miközben a rendezvény több mint 180 kiállítónak biztosít bemutatkozási lehetőséget a Visegrádi Négyek országaiból - mondta.

Áder János a fenntarthatóság fogalmát tisztázva közölte: az emberiségnek csak annyi erőforrást szabadna felhasználnia, amennyit a természet pótolni tud.

Egy centiméter vastagságú termőföld keletkezéséhez például 100-200 évre van szükség. Ha a földet rossz technológiával műveljük, hagyjuk, hogy a víz elmossa, a szél elfújja, vagy ha nem biztosítjuk, hogy biológiai összetétele megmaradjon, akkor nem tudunk ugyanolyan minőségű élelmiszert előállítani, és a gyermekeink életminőségét veszélyeztetjük - figyelmeztetett.

A most hivatalba lépő német kormány energiapolitikáját értékelve Áder János úgy vélekedett, "óriási fejreállás" lehet abból, ha az atomerőművek után bezárják a szénerőműveket is, a gázerőműveket pedig korlátozzák. Amíg Németország nem építi ki a hatékony energiaszállítás infrastruktúráját, valamint a fölös áram olcsó, környezetbarát, de hosszú távú tárolási kapacitásait, addig szükségük lesz alaperőművekre - húzta alá.

A magyar energiamixről szólva hangsúlyozta, hogy az országban megtermelt áram 70 százaléka már szén-dioxid-mentes, ennek kétharmada atom-, egyharmada megújuló energia. Ha megépül Pakson a két új erőművi blokk és sikerül duplájára növelni a napelem-kapacitást, akkor az energiatermelés 90 százaléka lesz kibocsátás-mentes - tette hozzá.

Magyarország szén-dioxid-kibocsátása az utóbbi időszakban emelkedett ugyan, de ennek elsődleges oka a nemzetközi árufuvarozás felfutása - jegyezte meg a köztársasági elnök.

Ismertette: Magyarország célja, hogy 2030-ra minden városban csak e-buszok közlekedjenek, de egyre több az elektromos kukásautó is. A távolsági áruszállításban azonban nehezebb átállni az elektromos járművekre, itt technológiai ugrásra, azaz az e-kamionok hatótávolságának növelésére és töltési idejük csökkentésére van szükség.

Az elektromos autózás terjedésének pedig nem a fogyasztói szándék, hanem a járművek ára szab egyelőre korlátot, de ez valószínűleg a nem túl távoli jövőben változni fog - fűzte hozzá.

Áder János emlékeztetett, hogy az EU 27 országából 10 van, amelyik 30 százaléknál nagyobb mértékben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, és a világban 21 olyan ország akad, amely úgy tudta növelni a GDP-jét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentette. Magyarország mindkét csoportban benne van.

Az államfő azonban figyelmeztetett: Magyarország ugyan vízben gazdag helynek tűnik, de a vizek 90 százaléka a szomszédos országokból érkezik, miközben egyszerre kell védekezni a 8-10 évente levonuló rekordárvizek és az egyre gyakoribb aszályok ellen.

A szinte félsivatagossá vált Homokhátság vízpótlása öt éven belül megoldódhat. Húsz éve Magyarország szennyvizeinek 20 százalékát tisztítottuk meg, ma 95 százalékát, 2030-ra pedig mindenütt megvalósul a szennyvíz-tisztítás - sorolta az eredményeket.

Persze maradtak problémák bőségesen, például az épületenergetikai hatékonyság javításában is sok tennivaló van még, de nem szabad megfeledkezni a nyilvánvaló eredményekről sem - hívta fel a figyelmet Áder János.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
„Nem emlékszik” Schadl György utasításaira a protekciós vizsgázókkal kapcsolatban a volt helyettes államtitkár
Pedig a nyomozati jegyzőkönyvek tanúsága szerint Schadl elmondta Jeney Orsolyának, hogy „figyeljenek oda [...], legyenek szívesek, mert itt nem hibázhatnak.”

Link másolása

hirdetés

Újabb résszel jelentkezett a 444 feltáró cikksorozata, amiben a Schadl György körüli kényes ügyeket térképezik fel. Ebben a sorozatban jelent meg a nagy port kavaró állítás is, miszerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként "leszólt" egyes egyetemeknek az általa támogatott diákok sikeres vizsgázása érdekében. Ebből aztán a Pázmányon kivizsgálás lett, a Pécsi Egyetemen szankciót is alkalmaztak egy oktató ellen, míg Szegeden egy nap alatt lezárták az ügyet érdemi eredmény nélkül.

Most a portál arról ír, hogy 2015-ben állított fel az Orbán-kormány egy olyan rendszert, ami tíz-, de olykor akár százmilliós profithoz is hozzásegíthette a végrehajtásban dolgozókat. A végrehajtási törvényt kidolgozó Jeney Orsolya helyettes államtitkári pozíciójából átült saját végrehajtói irodájába, ami egyébként Schadl György irodaházában volt.

A végrehajtók renoméja a 2010 és 2015 közötti időszakban lényegében a padlóra került. Részben a sajtóban is bemutatott – a devizahitelezés miatt igen gyakorivá váló – kilakoltatások, a végrehajtók közötti korrupciós ügyek és a végrehajtói kamara luxusutazásai miatt. 2015-ben távozott a végrehajtókat felügyelő igazságügyi államtitkári posztról Répássy Róbert (aki 2021 végén visszakerült a pozícióba), és ekkor érkezett a tárcához a tavaly decemberben korrupciós ügyekkel meggyanúsított Völner Pál.

A korábban helyettes államtitkári pozícióban dolgozó Jeney Orsolya saját cégét a XII. kerületi Városmajor utcában tartja fenn, egy olyan épületben, ahol Schadl György bejelentett lakcíme is van. A lap szerint

itt van a székhelye M. Eszter bírósági végrehajtónak is, aki a gyanú szerint tízmilliókat adott át Schadl Györgynek a kinevezése érdekében, vallomása szerint neki Jeney ajánlotta ezt az irodát.

Schadl és Jeney egyébként még a kormányzati pozíciójuk előtti időkből ismerik egymást, együtt voltak óraadók a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzésén. Azaz ott, ahol Rogán Antal kabinetfőnöke vizsga nélkül kapott érdemjegyet, ami miatt vizsgálat is indult.

hirdetés

Egy Schadl és Jeney közötti 2021. júliusi telefonbeszélgetésből az is kiderült, hogy

„Schadl megkéri Jeneyt, hogy figyeljenek oda rá, legyenek szívesek, mert itt nem hibázhatnak. Jeney mindenképpen szólni fog Dettinek.”

Ebben az esetben egy B.-ként megjelölt vizsgázó érdekében még a miniszterelnöki kabinetirodából is felhívták Völner Pált. A szóban forgó "Detti" egyébként Martonovics Bernadett, az IM vezető kormányfőtanácsosa volt a vizsgabizottság elnöke, amelyik június 15-én átengedte a Schadl által pártfogolt, de katasztrofálisan teljesítő vizsgázót. A jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint emiatt így panaszkodott Schadlnak:

„Annyira gáz volt. Mindenki puffogott. Próbáltak blődebbnél blődebb kérdéseket feltenni. Az illető elmondta, hogy a Közszolgálati Egyetemen most csinált doktori iskolában abszolutóriumot. Erre mindenki kiborult, hogy mi folyhat ott.”

A 444 szerzője, Urfi Péter megkereste Jeney Orsolyát, hogy feltegye neki kérdéseit. A végrehajtó első reakció az volt, „Ne tegye!”, de később röviden mégis reagált. Mint mondta:

„Bocsásson meg, nem emlékszem. Nem, nem. De nyilván, ha oda kerül a sor, hogy én megkeresést kapok, akkor lehet, hogy fogok válaszolni, de azt tudom mondani, hogy nem emlékszem ilyenre.”

Az újságíró felolvasta a beszélgetés dátumát és a vizsgázó nevét, de utóbbit már alig hallgatta meg:

„Nem, nem, fogalmam sincs, kiről van szó, ne haragudjon, köszönöm szépen, egy megbeszélésről jöttem ki, és oda vissza is mennék. Nem tudom. Azt sem tudom, ki ez. Köszönöm, viszonthallásra!”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Szijjártó: Az ukrán kisebbségpolitika erősen korlátozza, hogy Magyarország támogassa őket a jelenlegi konfliktusban
A külügyminiszter szerint Magyarország elsődleges érdeke, hogy békésen rendeződjön az orosz-ukrán konfliktus, mert az ilyen helyzeteket a mi térségünk mindig nagyon megszenvedte.

Link másolása

hirdetés

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Szijjártó Péter, amiben egyéb kérdések mellett szóba került az Oroszország és Ukrajna között jelenleg fennálló nagyon feszült viszony.

A külgazdasági és külügyminiszter a lapnak elmondta, a nagyhatalmak játszmája a „mi bőrünkre megy”, hiszen amikor háborús konfliktusok alakultak ki kelet és nyugat között, azt a közép-európai térség mindig nagyon megszenvedte. Szerinte bizakodásra adhat okot, hogy a tárgyalások a színfalak mögött még mindig nagyon normális, olykor szívélyes hangnemben zajlanak.

Szijjártó az interjúban hosszan sorolja, hogy milyen előnyünk származott az elmúlt 12 évben abból, hogy jó kapcsolatot ápoltunk Oroszországgal, és arról is beszél, hogy miközben a felszínen a nyugati hatalmak szankciót szavaznak meg az országgal szemben, valójában rengeteg üzletet kötnek vele.

A miniszter közölte azt is, hogy Orbán Viktor jövő heti, oroszországi tárgyalásán többek között Paks 2, az orosz oltóanyagok és az orosz-magyar vasúti vegyesvállalat ügyében fog tárgyalni. Ezen kívül légügyi és űrkutatási kérdések is szóba kerülnek majd.

hirdetés

Az ukrán-magyar kapcsolatokat tekintve Szijjártó nem túl derülátó, mert szerinte a szomszédos ország folyamatosan szegi meg súlyosan a kisebbségekre vonatkozó jogokat. A külügyminiszter hosszan sorolta az Ukrajna felé tett magyar gesztusokat, de „bármilyen gesztust tettünk eddig, pozitív visszaigazolást gyakorlatilag nem kaptunk cserébe” – tette hozzá.

„Ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is”

– nyilatkozott a magyar álláspontról az orosz-ukrán konfliktusban. A felvetésre, hogy a kisebbségi jogfosztások főleg az Ukrajnában élő oroszok ellen irányulnak, Szijjártó Péter azt mondja, ez nem nagyon érdekli, nyugati kollégáinak is rendre el kell magyaráznia, hogy a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos magyar fellépésnek nincs orosz dimenziója.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Még sosem volt ilyen magas a napi új fertőzöttek száma, több mint húszezren betegedtek meg
A halálozási számok továbbra is stagnálnak, és a kórházban lévők száma sem emelkedik meredeken.

Link másolása

hirdetés

Az elmúlt 24 órában összesen 20 174 új fertőzöttet igazoltak hazánkban, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 471 276-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma – írja a koronavirus.gov.hu oldal.

A napi új esetszámokat tekintve ez jelentős új rekordnak számít, eddig valamivel 16 ezer felett volt az egy nap alatt igazolt új fertőzöttek csúcsa.

Elhunyt 69 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 41 087 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 224 813 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 205 376 főre emelkedett. 3145 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 164-en vannak lélegeztetőgépen.

A beoltottak száma 6 345 766 fő, közülük 6 083 949 fő már a második, 3 567 044 fő pedig már a megerősítő harmadik oltását is felvette.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Zacher Gábor felvette a negyedik oltást – szerinte a két oltás már semmit nem ér
A hatvani kórház orvosa szerint a harmadik dózis már adhat védettséget az omikron ellen is.

Link másolása

hirdetés

„60 év felettiként már rizikócsoportba tartozom, de mivel Covid-osztályon is dolgozom, és mentőzöm is, fontosnak tartottam 5 hónappal a 3. oltás beadatása után, hogy most a negyediket is felvegyem” - mesélte döntését Zacher Gábor a Portfolionak.

Az orvos már pénteken felvette a negyedik oltást, úgy gondolja: „aki tavaly márciusban vagy áprilisban kapta meg a második oltását, az majdnem ugyanolyan védtelennek számít, mint akit nem oltottak be.”

„Az oltások hatékonysága már az első koronavírus variánsokkal szemben sem volt 100 százalékos, ez pedig a delta, és legfőképp az omikron megjelenésével csökkent. Ezért is fontos az immunrendszer megerősítése az újabb dózisokkal. Aki többszörösen oltott, most már legalább háromszor, annak drasztikusan kisebb az esélye, hogy súlyos állapotba kerüljön, ha koronavírusos lesz”
– magyarázta Zacher.

A Konszenzus az Egészségért Kör (KEKSZ) tagjaként több orvos és kutató ajánlást fogalmazott meg, hogy milyen csoportok vegyék fel a negyedik oltást:

hirdetés

1. betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszuppresszált betegek (pl. immunszuppresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek),

2. 60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak,

3. kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak.

„Aki háromszorosan oltott, az enyhe tünetekre számíthat, semmi olyanra, amit bőséges folyadékbevitellel, lázcsillapítással ne lehetne kezelni. Aki viszont több betegséggel küszködik, az ritkán, de a három oltás ellenére is kerülhet olyan állapotba, hogy kórházi ellátásra szorul. Kollégákkal beszélve most úgy látjuk, hogy valamelyest csökkent az osztályok leterheltsége”
– osztotta meg Zacher Gábor tapasztalatait.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: