HÍREK
A Rovatból

Sokkal többen szavaztak vasárnap Lengyelországban, mint az előző választásokon

Rekordmagas részvételt észleltek külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. A PAP hírügynökség magyarországi tudósítója szerint a budapesti lengyel nagykövetségen szavazók két óránál hosszabb időt is várakoztak, hogy leadhassák voksukat.


A szavazásra jogosultak 57,54 százaléka járult az urnákhoz vasárnap 17 óráig Lengyelországban, ez közel 12 százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon eddig az időpontig - közölte délutáni sajtóértekezletén Sylwester Marciniak, a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke.

A legutóbbi, 2019-es szavazáson 17 óráig 45,94 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 11,6 százalékkal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben az erre jogosultak közel 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen még 62,7 százalékos volt a részvételi arány.

Rekordmagas részvételt észleltek külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. A PAP hírügynökség magyarországi tudósítója szerint a budapesti lengyel nagykövetségen szavazók két óránál hosszabb időt is várakoztak, hogy leadhassák voksukat.

A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.

A szavazás este 21 óráig tart. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. A PKW elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.

(via MTI)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Karácsony Gergelynek és Orbán Viktornak azonnal rendeznie kell Budapest és a kormány kapcsolatát
A fővárosi közgyűlésbe bejutott pártokkal tárgyalt a Tisza Párt elnöke. Kilenc pontban foglalta össze az egyeztetések eredményeit.


Leült tárgyalni a Budapesti Közgyűlésbe bejutott pártok képviselőivel Magyar Péter. A Tisza Párt elnökének egyedül a Fidesz mondott nemet, így beszélt a Párbeszéd-ZÖLDEK – DK – MSZP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Vitézy Dáviddal Budapestért – LMP-Zöldek várospolitikusaival.

Mint Facebook-bejegyzésében írja: „A fővárosi választók június 9-én kevesebb mint 300 szavazat többséggel úgy döntöttek, hogy Karácsony Gergely marad a főpolgármester. Ugyanakkor azt is határozottan kimondták a budapestiek, hogy nem kérnek az eddigi mutyikból és az óbaloldali közgyűlési többség által eddig képviselt irányból. A budapestiek egyértelművé tették, hogy a főváros vezetőinek új irányba kell fordulniuk és egy tiszta, rendezett, élhető, békés, modern, korrupciómentes, együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló világváros építéséért kell dolgozniuk.”

A Tisza Párt elnöke 9 pontban szedte össze, hogy eddig miről tárgyalt a többi párt képviselőjével:

  1. A TISZA Párt nem köt semelyik frakcióval koalíciót. Főpolgármester-helyettest nem javasol, ahogy a budapesti cégek igazgatóságaiban és felügyelőbizottságaiban sem vesz részt.
  2. Főpolgármester-helyettest Karácsony Gergelynek van joga jelölni. A törvényes működéshez legalább egy helyettesre szükség van.
  3. A TISZA Párt frakciója az eddigi helyetteseket bizonyosan nem szavazza meg, mert a budapesti választók egyértelmű ítéletet mondtak a DK-MSZP politikusok eddigi munkájáról.
  4. A főváros jórészt a kormányzati elvonásoknak is köszönhetően a csőd szélén áll, szinte semmilyen érdemi fejlesztésre sincs lehetőség. Budapest működtetéséhez Karácsony Gergelynek és Orbán Viktornak azonnal rendeznie kell Budapest és a kormány kapcsolatát, lehetőség szerint nyilvános, transzparens módon.
  5. Jelenleg felelős politikus nem beszélhet budapesti olimpia rendezésről, amikor a főváros a legalapvetőbb jogszabályi kötelezettségeinek sem tud megfelelni a forráshiány és az átláthatatlan működés miatt. Mindenféle olimpiai álom előfeltétele egy országos, ügydöntő népszavazás, a Budapesttől elvont források kifizetése és egy nyílt szakmai párbeszéd.
  6. Az egyeztetések és a nyilatkozatok alapján egyértelmű, hogy sem a Fidesz, sem a Kutyapárt, sem a TISZA nem jelöl főpolgármester-helyettest. Az is világossá vált, hogy Karácsony Gergely eddigi helyetteseit pedig nem választja meg az új összetételű közgyűlés.
  7. A törvényes működés és a főváros pénzügyi helyzetének biztosítása és az eddigieknél szakmaibb városvezetés érdekében javaslom megfontolásra Karácsony Gergelynek, hogy jelöljön olyan főpolgármester-helyettest, akinek a személye ezekre garancia lehet és aki a közgyűlésben meggyőző többséget kaphat egy titkos szavazáson.
  8. Természetesen a főpolgármesternek lehetősége van arra is, hogy a választók akaratával szembe menve, a Fidesszel és a DK-val összefogva, az eddigi helyetteseit terjessze a közgyűlés elé és egy Fidesz-DK koalícióval irányítsa Budapestet.
  9. Ahogy azt korábban többször is jeleztük a TISZA Párt a budapestiek érdekét szolgáló előterjesztéseket megszavazva, a város működőképességének fenntartása és a főváros fejlesztése érdekében fog politizálni. A város működőképességének és irányíthatóságának fenntartása ezen túlmenően a főpolgármester és a kormány felelőssége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Ennyivel drágulnak jövőre az autópálya-matricák
Megvannak az új árak. Nemcsak a matricák kerülnek többe jövőre, de a pótdíjak is nőnek.
FM. Kép: Wikipedia - szmo.hu
2024. szeptember 10.



Megvan, mennyibe kerülnek jövőre az autópálya-matricák hozták – szúrta ki a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) honlapján a hvg.hu. Az árakat már egy ideje az augusztusi inflációs adatok alapján határozzák meg, így most sem marad el a drágulás.

A legtöbben a személyautókra érvényes D1-es matricát veszik, ebből a 10 napos változat ára 220 forinttal 6620 forintra emelkedik 2025. január 1-től.

Az éves vármegyei matricákért például 230 forinttal kell majd többet fizetni, és 6 890 forint lesz. Az éves matrica ára ebben a kategóriában 1 950 forinttal nő, 59 210 forintra. Az idén bevezetett napi matrica sem maradt ki a sorból: jövőre 5 310 forintba fog kerülni.

A pótdíjak is változnak: ha valaki 60 napon belül rendezi a tartozást, akkor 14 900 forintot kell fizetnie, de ha ezt az időt túllépi, az összeg már 47 180 forintra nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Áprilistól az EU-s állampolgároknak is elektronikus belépési engedélyt kell kiváltaniuk Nagy-Britanniába
A brit belügyminisztérium most közölte, hogy mennyibe kerül, kik és mikor használhatják majd az engedélyt.


Jövő tavasztól elektronikus belépési engedélyt kell kiváltaniuk azoknak a beutazóknak, köztük az európai uniós állampolgároknak, akik jelenleg vízum nélkül utazhatnak Nagy-Britanniába - közölte kedden a brit belügyminisztérium. A szabály nem vonatkozik a letelepedési engedéllyel Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárokra.

Az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) nevű online dokumentumot az Európából - köztük az EU-országokból - érkező nem vízumkötelezett látogatók 2025. március 5-től kérelmezhetik, és április 2-től már ők is csak az ETA birtokában léphetnek be Nagy-Britanniába.

A 10 fontba (4700 forintba) kerülő engedély két évig vagy a kérelmező útlevelének lejártáig érvényes, és az érvényességi idő alatt korlátlan számú nagy-britanniai beutazást tesz lehetővé, esetenként hat hónapos időtartamra.

A londoni belügyi tárca keddi ismertetésében úgy fogalmaz, hogy az ETA-engedélyek digitálisan kapcsolódnak a beutazók útleveléhez, és komolyabb biztonsági szűrést tesznek lehetővé még az utazás megkezdése előtt, megakadályozandó, hogy a külföldről érkezők visszaéljenek a brit bevándorlási rendszerrel.

Az ETA-rendszert kísérleti jelleggel Katar esetében már tavaly bevezette a brit kormány, idén februártól pedig az Öböl-menti Együttműködési Tanácshoz (GCC) tartozó többi ország - Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait és Bahrein -, valamint Jordánia állampolgáraira is kiterjesztette.

Jövő januártól az Európán kívüli térség többi nem vízumkötelezett országára, végül 2025 áprilisától az európai országokra is érvénybe lép az ETA-rendszer. Ezzel gyakorlatilag az összes olyan országra kiterjed az elektronikus beutazási engedély kiváltási kötelezettsége, amelyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be Nagy-Britanniába.

Nagy-Britannia 2020 januárjában kilépett az Európai Unióból, és az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is távozott.

Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-munkavállalók szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek ezekhez az integrációs szerveződésekhez kötődnek.

London már a Brexit után jelezte, hogy idővel a látogatási, turisztikai céllal érkező, vízumkötelezettség nélküli beutazóknak is szükségük lesz belépési engedélyre. Ezt a tervet a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány is átvette konzervatív elődjétől.

Nem kell kiváltaniuk az ETA-t azoknak az EU-állampolgároknak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, és megszerezték az ehhez szükséges, meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyt

(EU Settled Status), amely változatlanul biztosítja számukra a brit EU-tagság idején megszerzett jogosultságaikat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiakadt a magyar kormányra Brüsszel polgármestere a menekültbuszok miatt: „Meddig tűrjük még a provokációkat?”
A múlt héten jelentette be a kormány, hogy közvetlen, egyirányú buszjáratot indít Röszkéről a belga fővárosba, amivel ingyen utazhatnak az unió területére belépő, majd az uniós eljárásrendet lefolytató bevándorlók.


Meddig tűrjük még a provokációkat egy általunk támogatott ország részéről? - írta az X-en Brüsszel polgármestere Magyarországra utalva.

Philippe Close arra reagált, hogy Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára múlt hét pénteken bejelentette:

a magyar kormány közvetlen, egyirányú buszjáratot indít Röszkéről a belga fővárosba, amivel ingyen utazhatnak az unió területére belépő, majd az uniós eljárásrendet lefolytató bevándorlók.

Ezt egyfajta válaszlépésként szánják arra, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió eurós átalányösszeg, a késedelem minden napjára pedig 1 millió eurós büntetés megfizetésére ítélte Magyarországot, amiért egy 2020-ban, a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban megállapított jogsértést nem szüntetett meg.

Rétvári múlt heti tájékoztatóján azt mondta, „ha az Európai Unió, Brüsszel arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy engedjük be azokat az illegális migránsokat, akiket eddig feltartóztattunk (...) akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja ezeknek az illegális migránsoknak, hogy önkéntesen, ingyenesen, egy útra Brüsszelbe szállítjuk őket”.

„Az uniós elnökséget betöltő magyar kormány nem riad vissza a provokációtól. Felszólítom Alexander de Croot és Annelies Verlindent, hogy blokkolják ezeket a buszokat a belga határon. Meddig tűrjük még a provokációkat egy általunk támogatott ország részéről?”

– írta ennek kapcsán Philippe Close.


Link másolása
KÖVESS MINKET: