hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A norvég külügyminiszter elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárdnyi civil forrásról

A magyar és a norvég kormány nem tudott megállapodni a szerdán lejárt határidőig arról, hogy milyen keretek között és mely intézmény ossza el a civil szervezeteknek szánt pénzeket.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, a magyar és a norvég kormány nem tudott megállapodni a szerdán lejárt határidőig arról, hogy milyen keretek között és mely intézmény ossza el a civil szervezeteknek szánt pénzeket. Így Magyarország 214,6 millió eurótól, vagyis körülbelül 77 milliárd forinttól esik el egyelőre.

A Telexhez eljuttatott közleményében a norvég külügyminiszter, Eriksen Søreide is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.

"Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában"

- mondta Ine Eriksen Søreide.

2016 óta folytak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról. 2020. december 21-én született meg az az együttműködési megállapodást, amely deklarálta, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.

hirdetés

Az alapkezelő kiválasztásának határideje július 21. volt.

"A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni"

– mondta a külügyminiszter.

A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Maliba viszik titkos akció keretében a Magyar Honvédség egy osztagát

Afganisztán után egy újabb veszélyes helyen fog harcolni az iszlamisták ellen magyar katonák egy csoportja.

Link másolása

hirdetés

Újabb veszélyes helyre indulnak a magyar katonák: az Iszlám Állam és más dzsihadista szervezetek befolyási övezetébe, az észak-afrikai Maliba és térségébe – tudta meg a Blikk. A magyar csapatok Franciaország felkérésére, a mali és nigeri államfő meghívására fognak érkezni.

A kormány (...) engedélyezi, hogy a Magyar Honvédség állományából egy legfeljebb húsz fős előkészítő törzs a francia haderővel közreműködésben, a Maliban és térségében működő Barkhane művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben tervezett feladatellátás előkészítése érdekében kiküldésre kerüljön

– olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar csapatok Franciaország felkérésére, a mali és nigeri államfő meghívására fognak érkezni.

A Takuba harci erőket kifejezetten a mali hadsereg támogatására hozták létre európai csapatokból a franciák vezetésével, nagyjából 600 főből állhat az egységük. Feladatuk a Száhel-övezet megtisztítása az iszlamista milíciáktól és terrorszervezetektől, különös tekintettel az Iszlám Állam észak-afrikai csapataira.

A Blikk kereste a honvédelmi tárcát, hogy részleteket tudjanak meg az akcióról, ám „A Magyar Honvédség erőinek műveleti biztonsága érdekében” nem tudtak bővebb információval szolgálni.

Bátor döntés a kormányzat részéről, alaposan fel kell készíteni a kiküldendő csapatot. Ráadásul ez nem NATO-misszió, ahol az amerikaiak minden felszerelésről gondoskodnak, hanem itt mindenki saját magát látja el a saját költségén

– nyilatkozta a lapnak Kis-Benedek József egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Tévedésből csecsemőknek adtak be koronavírus elleni vakcinát Törökországban

Kiderült, hogy véletlenül összekeverték a hepatitis B vagy a kanyaró elleni oltóanyagot az új koronavírus elleni vakcinával. Egy orvosprofesszor elmondta, mi történt és mit tapasztaltak.

Link másolása

hirdetés

Törökországban tévedésből csecsemőknek is adtak be koronavírus elleni vakcinát - nyilatkozta Zafer Kurugöl török orvosprofesszor az NTV török hírtelevízió adásában.

Kurugöl, aki az egyik izmiri egyetem orvostudományi karának tanára, a beszélgetés során azt mondta: időről időre megtörtént, hogy háziorvosi rendelőkben véletlenül összekeverték a hepatitis B vagy a kanyaró elleni oltóanyagot az új koronavírus elleni vakcinával, és utóbbit adták be a csecsemőknek.

Kurugöl hangsúlyozta, hogy

a babáknál semmilyen mellékhatás nem jelentkezett, még akkor sem, ha magas dózist kaptak. A professzor hozzátette: rendkívül jó antitest-szint alakult ki a szervezetükben, legyen szó akár hat hónapos, akár egyhónapos csecsemőkről.

Az eredményeket rövid időn belül egy neves folyóiratban teszik közzé - jelezte az orvos.

Kurugöl szerdai kijelentéseit a török közvélemény egy része nagy felháborodással fogadta. A Twitteren eddig hatvanezer bejegyzés szerzői követelték a férfi letartóztatását.

hirdetés

A török egészségügyi minisztérium eljárást indított az ügyben.

Kurugöl csütörtökön ismét nyilatkozott az NTV-nek. Mint mondta, három hónappal ezelőtt egy esetben fordult elő, hogy csecsemőnek adtak be koronavírus elleni vakcinát, és vele azóta is rendszeres felülvizsgálatra járnak a szülei az izmiri kórházba.

Törökországban jelenleg a Sinovac, valamint Pfizer-Biontech készítményeivel zajlik a tömeges oltás, az alsó korhatár 12 év.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Az EU frissítette a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját

Az az ország számít biztonságosnak, amelyben az új koronavírus-fertőzöttek számának növekedése az EU-s átlaghoz közeli vagy az alatti.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Unió a koronavírus-járvány globális helyzetével kapcsolatban felülvizsgálta a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját, és a jegyzékbe felvette Chilét, Kuvaitot és Ruandát, ugyanakkor Bosznia-Hercegovinát és a Moldovát törölte a listáról - közölte az uniós tanács csütörtökön.

Az Európai Unió első alkalommal 2020. június végén tette közzé az akkor tizennégy országot felsorló listáját, melyen jelenleg Ausztrália, Chile, Kanada, Kuvait, Jordánia, Új-Zéland, Quatar, Ruanda, Szaúd-Arábia, Szingapúr Dél-Korea, Ukrajna és Uruguay szerepel.

Az ajánlás alapján mostantól a három, frissen a listához adott ország állampolgárai esetében is az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatkozó korlátozásaikat.

A listán nem szereplő országokból az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra ideiglenes utazási korlátozások vonatkoznak. Ettől függetlenül a tagállamoknak lehetőségük van feloldani ezeket az ideiglenes korlátozásokat olyan utazók esetében, akik az oltás teljes adagját megkapták.

A Kínára vonatkozó korlátozásokat az unió akkor oldja fel, ha az a másik oldalon is kölcsönösen megtörténik. A kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében Kína különleges közigazgatási területei, Hongkong és Makaó esetében is fokozatosan fel kell oldani az utazási korlátozásokat.

Andorra, Monaco, San Marino, a Vatikán, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai szintén korlátozások nélkül utazhatnak be az unióba.

hirdetés

Az az ország számít biztonságosnak, amelyben az új koronavírus-fertőzöttek számának növekedése az EU-s átlaghoz közeli vagy az alatti.

Az Európai Unió Tanácsa ajánlása jogilag nem kötelező erejű. Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáért továbbra is a tagállami hatóságok felelősek. A tagállamok - a teljes átláthatóság biztosítása mellett - csak fokozatosan oldhatják fel a felsorolt országokra vonatkozó utazási korlátozásokat. Egy-egy tagállam nem határozhat úgy, hogy valamely, a jegyzéken nem szereplő unión kívüli országra vonatkozóan feloldja az utazási korlátozásokat azelőtt, hogy erről összehangolt döntés születne - tették hozzá.

A Tanács továbbra is kéthetente felülvizsgálja és adott esetben frissíti majd ezt a listát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Blikk: Spanyolországba költözött Orbán Ráhel és családja

A bulvárlap szerint Orbán Viktor legidősebb lánya a családjával Marbellán telepedett le.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor legidősebb lánya és családja elköltözött Magyarországról és egy európai tengerparti városban, a spanyolországi Marbellán telepedett le - írja a Blikk.

A lap szerint Orbán Ráhel és Tiborcz István három gyermekükkel együtt költözött Spanyolországba, legidősebb lányukat pedig már be is íratták egy ottani nemzetközi magániskolába.

A Blikk a miniszterelnök környezetéből is szeretett volna információkhoz jutni, ám ott nem jártak sikerrel. A lap cikkében viszont idéznek egy link nélküli Instagram-posztot, amit Orbán Ráhelnek tulajdonítanak. A miniszterelnök lányának profilja azonban privát, így a posztot - amelyben a lap szerint arról ír, hogy nagyon izgatottak, mert a család új élmények elé néz, a gyerekek pedig már egy csodálatos helyen kezdhették a tanévet - nem lehet megnézni.

Orbán Ráhel LinkedIn-profilját azonban bárki megnézheti, ott pedig valóban Marbella van megadva tartózkodási helyként - szúrta ki a 444.hu.

A Blikk szerint Orbán Viktor lánya a jövőben Spanyolországból dolgozik majd, férje, Tiborcz István viszont többször hazautazik az üzleti ügyei miatt, bár a lap szerint már van spanyol érdekeltsége is, mert cége beszállt be egy ottani beruházásba.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: