hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A norvég külügyminiszter elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárdnyi civil forrásról

A magyar és a norvég kormány nem tudott megállapodni a szerdán lejárt határidőig arról, hogy milyen keretek között és mely intézmény ossza el a civil szervezeteknek szánt pénzeket.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, a magyar és a norvég kormány nem tudott megállapodni a szerdán lejárt határidőig arról, hogy milyen keretek között és mely intézmény ossza el a civil szervezeteknek szánt pénzeket. Így Magyarország 214,6 millió eurótól, vagyis körülbelül 77 milliárd forinttól esik el egyelőre.

A Telexhez eljuttatott közleményében a norvég külügyminiszter, Eriksen Søreide is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.

"Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában"

- mondta Ine Eriksen Søreide.

2016 óta folytak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról. 2020. december 21-én született meg az az együttműködési megállapodást, amely deklarálta, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.

hirdetés

Az alapkezelő kiválasztásának határideje július 21. volt.

"A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni"

– mondta a külügyminiszter.

A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A német CDU/CSU ismét kormányalakításra készül

A németországi szövetségi parlamenti választás eredményétől függetlenül ismét kormányalakításra készül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) a pártszövetség kancellárjelöltjének vasárnap esti bejelentése szerint.

Link másolása

hirdetés

A németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás eredményétől függetlenül ismét kormányalakításra készül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) a pártszövetség kancellárjelöltjének vasárnap este tett bejelentése szerint.

Armin Laschet a CDU berlini eredményváró rendezvényén mondott rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-ra adott minden egyes szavazat "egy baloldali kormány ellen leadott szavazat, ezért mindent megteszünk azért, hogy az uniópártok vezetésével alakuljon szövetségi kormány".

A részeredmények alapján készített első eredménybecslések szerint a CDU/CSU az eddigi koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mögött végzett, az ARD országos köztelevízió megbízásából készített becslés szerint a szavazatok 24,7 százalékát gyűjtötte össze, a másik országos köztelevízió, a ZDF megbízásából végzett számítások szerint pedig 24,4 százalékot szerzett.

Az SPD az ARD szerint 24,9 százalékkal, a ZDF szerint 25,6 százalékkal végzett az első helyen.

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az első nyilatkozatában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy pártját illeti meg a kormányalakítás joga. "A választók azt akarják, hogy a következő kancellárt Olaf Scholz-nak hívják" - fogalmazott.

A CDU/CSU-nál a 25 százalék alatti eredmény az 1949 óta működő pártszövetség leggyengébb választási szereplése, messze elmarad az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százaléktól.

hirdetés

Az SPD-nél a 25 százalék körüli eredmény erősödés a 2017-es - történelmi mélypontot jelentő - 20,5 százalékhoz képest.

A részeredmények alapján készített becslések szerint három koalíciós összetétel tűnik lehetségesnek. Az egyik a nagykoalíció - a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának - folytatása. Ezt egyik párt sem szorgalmazza.

Lehetségesnek tűnik még, hogy az SPD összefog a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP), vagy a CDU/CSU alakít kormányt ezzel a két partnerrel.

A Zöldek a szociáldemokraták és a CDU/CSU felé is nyitottak. Az FDP a párt elnöke, Christian Lindner meghatározása szerint a CDU/CSU természetes szövetségese. A politikus vasárnap este a ZDF-nek azt mondta, hogy a demokratikus pártoknak minden körülmények között tudniuk kell tárgyalni a lehetséges kormányzati együttműködésről, de az biztos, hogy egy CDU/CSU-Zöldek-FDP koalíciót több közös pont - politikai elképzelés, törekvés - kötné össze, mint egy SPD-Zöldek-FDP összetételű koalíciót. Ugyanakkor bármilyen tárgyalás előtt be kell várni a választási végeredményt és a párt vezető testületeinek határozatait - tette hozzá.

A Zöldek és az FDP egyaránt megerősödve vághat neki az esetleges kormányalakítási tárgyalásoknak.

A Zöldek 14,3-14,4 százalékon állnak az eredménybecsléek szerint, ez bő másfélszerese a 2017-ben elért 8,9 százaléknak.

Az FDP 11,6-11,7 százalékot szerezhet a négy évvel ezelőtti 10,7 százalék után.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Győztek a szocialisták a német választásokon, valószínűleg nem lesz zökkenőmentes a kormányalakítás

Az SPD-nek meg kell egyeznie a kisebb pártokkal, akár a történelmi sikert, majdnem 15 százalékot elérő zöldekkel.

Link másolása

hirdetés

100 százalékos feldolgozottság mellett győztest hirdettek a német választásokon: az előzetes jóslatok szerint a szocialista SPD kapta a legtöbb szavazatot, így Olaf Scholzon a világ szeme, hogy sikerül-e megegyeznie más pártokkal egy többpárti koalícióról, ami a következő négy évben irányítja az országot, miután leköszönt a hatalomból az elmúlt 16 évben kormányzó kancellár, Angela Merkel.

A CDU/CSU rekordgyengén teljesített, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson – írja a Portfolio. A Baloldal pedig ugyan bejut a német szövetségi törvényhozásban, de elveszítette frakcióját. Az FDP és a Zöldek döntenek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz lesz.

Az új Bundestag összetétele a következőképp fest majd:

  • SPD (szocialisták): 25,7%
  • CDU / CSU (kereszténydemokraták): 24,1%
  • Zöldek: 14,8%
  • FDP (liberálisok): 11,5%
  • AfD (radikális jobboldal): 10,3%
  • Baloldal: 4,9%

Számokban kifejezve: SPD: 206; CDU / CSU: 196; Zöldek: 118; FDP: 92; AfD: 83; Baloldal: 39; SSW: 1.

Az eddig kormányzó jobboldali CDU történelmi vereséget szenvedett: 1949 óta az összes párt közül a kereszténydemokraták mostani eredménye mutatta a valaha volt harmadik legnagyobb visszaesést az előző választáson való részvételhez képest.

hirdetés

Vasárnap este még mind a szocialisták, mind a CDU/CSU úgy nyilatkozott: kormányalakításra készülnek, nagykoalíciót pedig semmiképp nem szeretnének. Arról is beszéltek, hogy mindenképp karácsonyig szeretnék megalakítani az új német kormányt. Négy éve, a legutóbbi választások után több mint öt hónap alatt sikerült csak kormányt alakítani.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A Pfizer vezérigazgatója szerint egy év múlva visszatérhet az életünk a régi kerékvágásba

Ebben egyetért vele a Moderna cégvezetője is, mindkettejük szerint legkésőbb jövőre már csak rossz emlék lesz a koronavírus.

Link másolása

hirdetés

Egy év múlva lecseng a járvány és visszatérhetünk a normális, korlátozásoktól mentes mindennapokhoz – nyilatkozta az ABC tévétársaságnak Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója.

Az eredetileg állatorvos végzettségű görög szakember szerint ugyan a koronavírus valószínűleg újból mutálódni fog és évenkénti oltásra is szükséges lesz, de

szerinte a vírus egy év múlva ilyenkor már csak egy rossz emlék lesz.

Hasonló véleményen van Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója is, aki szerint azonban akik nem oltatják be magukat „természetes úton immunizálódnak”.

Vagy beoltatjuk magunkat és akkor jó telünk lesz, vagy nem teszed meg, és kockáztatod, hogy megbetegszel és kórházba kerülsz

– sommázta a francia üzletember.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Az ország nagy részén leszakad az ég, csak északkeleten ússzák meg nagy eső nélkül

Ugyanakkor 20 fok felett marad a nappali hőmérséklet, a legmelegebb tájakon 25 foknál is melegebb lesz.
Fotó: Holdmypixels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. szeptember 27.


Link másolása

hirdetés

Felhőszakadás miatt riasztást adtak ki hétfőre az ország legnagyobb részére – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az északkeleti tájakon, illetve délelőtt átmenetileg a Dél-Dunántúlon számíthatunk naposabb időre, máshol általában sok lesz a felhő, keveset látjuk majd a napot. Az ország délnyugati kétharmadában többfelé várható zápor, zivatar, egyes részeken akár tartósabban is eshet – a csapadék pontos térbeli eloszlása bizonytalan, kisebb körzetekben jelentős mennyiség is hullhat.

Csak kevés helyen élénkül meg a keleties szél.

A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 21 és 26 fok között várható, de a tartósabban csapadékos részeken pár fokkal hűvösebb, míg délkeleten, keleten enyhébb lehet az idő.

Késő estére 14 és 19 fok közé hűl le a levegő.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: