HÍREK
A Rovatból

A norvég külügyminiszter elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárdnyi civil forrásról

A magyar és a norvég kormány nem tudott megállapodni a szerdán lejárt határidőig arról, hogy milyen keretek között és mely intézmény ossza el a civil szervezeteknek szánt pénzeket.

Link másolása

Mint azt mi is megírtuk, a magyar és a norvég kormány nem tudott megállapodni a szerdán lejárt határidőig arról, hogy milyen keretek között és mely intézmény ossza el a civil szervezeteknek szánt pénzeket. Így Magyarország 214,6 millió eurótól, vagyis körülbelül 77 milliárd forinttól esik el egyelőre.

A Telexhez eljuttatott közleményében a norvég külügyminiszter, Eriksen Søreide is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.

"Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában"

- mondta Ine Eriksen Søreide.

2016 óta folytak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról. 2020. december 21-én született meg az az együttműködési megállapodást, amely deklarálta, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.

Az alapkezelő kiválasztásának határideje július 21. volt.

"A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni"

– mondta a külügyminiszter.

A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem” – Gulyás Gergely megszólalt a Magyar-Varga házasságról
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közelről ismerte a pár életét, de nem volt tudomása azokról a jelenetekről, amit Varga Judit korábban Hajdú Péter műsorában állított.

Link másolása

A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit március végén arról beszélt a Hajdú Péternek adott interjúban, hogy lelkileg bántalmazta őt Magyar Péter, és olyan is előfordult, hogy terhesen nekilökte egy ajtónak.

Ugyanakkor Varga azt is elismerte: előfordult, hogy megütötte volt férjét.

„Nem fogok meglepődni, hogyha Péter, aki folyamatosan bizonyítékokat gyártott ezek szerint, esetleg én meg amikor elkezdtem üvöltözni, ideges voltam, esetleg még mondjuk pofon vágtam, erről ő majd elkezd írni.”

– mondta korábban a volt igazságügyi miniszter.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Magyar Péter kapcsolatáról először április elején beszélt a Telexnek.

Magyar Péter volt felesége március végén egy hosszú bejegyzésben írta meg, hogy mit élt át a házasságuk alatt és mit gondol exférjéről és mostani fenyegetéseiről.

Magyar akkor hozta nyilvánosságra az ismert hangfelvételt, amire Varga Judit így reagált:

"Szerintem ez a hangfelvétel a haza megmentésével kufárkodó, ezt hamisan a zászlajára tűző ember végtelen romlottságáról szól."

Varga leírta azt is, hogy 2023 márciusában, amikor már javában zajlott a válásuk, egy szombat este a volt férje azt mondta, hogy ha elhagyja, akkor feljelenti őt a Központi Nyomozó Főügyészségen és hangfelvételekkel fogja bizonyítani az állításait.

Nehéz azt a lelkiállapotot visszaadni, miben lehet ilyenkor egy háromgyerekes anya, akit a saját konyhájában, az alvó gyerekei mellett az akkori házastársa ilyesmivel fenyeget (és még mennyi más aljasságot, lelki terrort alkalmazott, arra nincsenek szavak!). Mind a mai napig a fülemben cseng például, ahogy mondja „Válj el, ha akarsz. Takarodj. A ház és a gyerekek maradnak.”

- írta korábban Varga Judit.

A volt igazságügyi miniszter felidézte azt is, hogy amikor Dezső András, a HVG újságírója megkereste Pétert a rendőrségi jegyzőkönyv ügyében, Péter egy ideges üzenetet küldött neki, amiben arra akarta rávenni, hogy állítsa le őket és tisztázza, hogy „semmilyen erőszak nem történt egy szokásos házastársi vitán kívül”.

„Harmadszor sem engedtem a fenyetőzésének, erre sem válaszoltam semmit. Amikor kiraktam a kapcsolati erőszakos videót a Facebookra, úgy, hogy meg sem szólítottam benne, nagyon bepöccent és újra megfenyegetett. Nem voltam tehát meglepődve. Számítottam rá. De amit tett, az döbbenet. Arra nincsenek szavak” – írta Varga Judit a közösségi oldalán.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely az RTL kérdésére elmondta:

„Azt tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy ezen belül fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Oroszország megfenyegette Lengyelországot: „mindenképpen célponttá válnak”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott a Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumokról.

Link másolása

A 24.hu számolt be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek tett nyilatkozatáról, hogy katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent”

– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.

A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni”

– mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek”

– tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy

„a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondása szerint az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást.

2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz, amelybe Lengyelország is beletartozik (1999-ben lett tag).

A vita azzal robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter 47 ezer forint Fidesz-tagdíjjal tartozik – mondta Gulyás Gergely
A miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja, Magyar Péter nem fizette a tagdíjat. Kérdésre hozzátette, újra már nem ajánlaná Fidesz-tagnak Magyart.

Link másolása

Gulyást Gergelyt arról kérdezték, miért ajánlott egy olyan embert Fidesz tagnak, akit ma baloldalinak neveznek.

"Több korszaka volt Magyar Péter életének, volt, amikor SZDSZ-es volt, utána 2006 őszén méltányolható, sőt, elismerhető érdemeket szerzett a Gyurcsány-kormány szemkilövetéses időszakában, és ezt követően Fidesz-tag szeretett volna lenni"

- magyarázta a miniszter.

Hozzátette, Magyar Péter utána adós maradt a tagdíjjal.

"Nagy problémám, hogy nem fizetett utána a tagdíjat. Hogyha ezt az ajánlókon hajtják be, akkor 47.000 Ft-tal tartozom érte"

– mondta Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A valaha volt legdrágább híd épülhet meg – az az üzletember építheti, akinek luxusjachtján Szijjártó Péter pihent
A magyar kormány több mint 300 milliárd forintot szán az új mohácsi Duna-hídra.

Link másolása

A Duna Aszfalt, vagyis Szíjj László cége építheti meg hazánk legdrágább hídját – írja az RTL. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tenderén a Duna Aszfalt mellett a Strabag Építő Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft. indult még.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy mintegy 300-320 milliárd forintból épülhet meg a mohácsi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat.

Az érdekesség ebben, hogy Szíjj László cége az elmúlt években egymás után több közbeszerzést nyert el, de még a koronavírus-járvány alatt is rekordévet tudott zárni a Duna Aszfalt, hétmilliárd forintos osztalékot hozva a tulajdonosnak.

A Híradó még 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy a Duna Aszfalt építheti a Kalocsát az M6-os autópályával összekötő utat és a hozzá tartozó Duna-hidat. A nagyobbik kormánypárt akkor azt kommunikálta, hogy szerintük semmilyen aggály nincs abban, ha épp azé a vállalkozóé lett a munka, akinek jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: