News here
hirdetés

HÍREK

A NATO felkészült, ha Moszkva erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió súlyos következményekkel járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén.

Link másolása

hirdetés

A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.

Jens Stoltenberg közölte:

a katonai szövetség éberen figyeli, hogy Oroszország az ukrán határ közelében végzett csapatösszevonással egy időben több ezer, harcra kész katonát, repülőgépet és a legújabb, S-400-as föld-levegő rakétarendszert telepít Fehéroroszországba.

Kijelentette, hogy az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban szerinte "nagy erejű invázióhoz" vezethet, de - mint fogalmazott - az agressziónak vannak más formái is. Ezek között a NATO-főtitkár a különféle számítógépes támadásokat, puccskísérlet, valamint szabotázsakció megszervezését sorolta.

"Keményen dolgozunk a legjobb, a békés politikai megoldásért, de felkészültünk a legrosszabbra is. Noha nincs bizonyosságunk az orosz terveket illetően, Moszkva talán még nem hozott végleges döntést a következő lépésekről. A NATO részéről továbbra is készen állunk a politikai párbeszédre, ahogyan készek vagyunk reagálni is, ha Oroszország a fegyveres összecsapás mellett dönt" - fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió "súlyos következményekkel" járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén

- közölte. Elismerte ugyanakkor, hogy a szövetség országai között "akad nézeteltérés" az Ukrajnának nyújtható támogatást illetően abban az esetben, ha Oroszország ismét megtámadná a volt szovjet köztársaságot. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását az ország katonai kapacitásépítéséhez, a kibervédelem területén, a biztonsági intézmények modernizálásához, illetve segíti az információ-megosztást is.

hirdetés

Emlékeztett arra, hogy miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO "felkészült" katonai jelenlétének növelésére. A tagországok védelme érdekében a szövetség hétfőn úgy döntött: hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát.

"Ha Oroszország kevesebb NATO-t akar a határain, akkor ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ha pedig ismét erőt alkalmazna Ukrajna ellen, akkor még több NATO-jelenlétet fog megtapasztalni a határain"

- figyelmeztetett. De hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.

Ezt az államfő pénteken Kijevben jelentette ki külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy 2019-ben, államfővé választása után, ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei voltak hallhatóak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe - jegyezte meg.

"Ma nem látunk nagyobb eszkalációt, mint korábban volt. Igen, nőtt a katonaság létszáma (az ukrán határ mentén), de erről beszéltem 2021 elején, amikor Oroszország hadgyakorlatairól esett szó. Nem hiszem, hogy feszültebb a helyzet most, mint akkor, a gyakorlatok tetőpontján volt"

- fogalmazott Zelenszkij. Kifejtette, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. "Ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb" - tette hozzá.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. "Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is. Jelezte továbbá, hogy kész lenne a fogolycsere kérdéséről tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. "Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy minden alkalommal, amikor beszél Bidennel, felveti ezt a kérdést. Hozzátette, hogy egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
Fordulat: nem kap kártérítést a férfi, aki azért indított pert, mert a tudta nélkül szerepelt A mi kis falunkban
A másodfokú bíróság elutasította a pilisszentléleki férfi keresetét, ráadásul neki kell kifizetni a perköltséget is.

Link másolása

hirdetés

Mi is megírtuk korábban, hogy egy pilisszentléleki lakos beperelte A mi kis falunk gyártóját, mert akaratán és tudtán kívül látható volt a sorozat 4. évadának egyik epizódjában három másodperc erejéig. A férfi az ismerőseitől tudta meg, hogy szerepel a sorozatban, ezen pedig teljesen megdöbbent, hiszen elmondása szerint erre nem adott engedélyt. Az ügyben felvette a kapcsolatot a céggel, akikkel először peren kívül próbált egyezségre jutni, ezzel azonban csak annyit ért el, hogy kivágták őt az epizódból. Azonban a személyiségi jog megsértését nem ismerte el a gyártó cég, ezzel pedig perre vitték az ügyet. A férfi ötszázezer forint összegű sérelemdíjat és milliós nagyságrendű perköltséget kért.

A mi kis falunk gyártója most közleményben tudatta, hogy a perben a másodfok megváltoztatta az elsőfok ítéletét, így nem kell fizetniük a pilisszentléleki férfinek.

"A másodfokú bíróság, a Győri Ítélőtábla a mai napon felülvizsgálta az elsőfokú bíróság döntését, megváltoztatta az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részét,

a felperes keresetét teljes egészében elutasította és kötelezte őt a Content Factory Kft. perköltségének teljes megfizetésére azzal, hogy a saját költségeit maga viseli. Az ítélet jogerős"

- áll a közleményben.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Orbán bejelentése előtt mélyrepülésbe kezdett a forint
Több tényező is szerepet játszhat a forint gyengülésében, de valószínű, hogy a háborús vészhelyzet a fő oka.

Link másolása

hirdetés

Előbb 385, majd 386, 387 és 388 forint fölé is emelkedett szerdán kora délután a forint - számolt be a Portfolio.hu.

A gazdasági portál szerint ennek nemzetközi okai is lehetnek: erősödött a dollár, ami általában nem tesz jót a feltörekvő devizáknak, illetve a külföldi részvénypiaci hangulat jó, ami ugyancsak ronthatja a forintot.

Ettől függetlenül a legvalószínűbb, hogy a mától életbe lépett háborús vészhelyzet okozta a forint mélyrepülését.

A Portfolio szerint a befektetők megijedhettek attól, hogy Orbán Viktor a családok anyagi biztonságát tűzte ki céljául, így arra számítanak, hogy a mai bejelentés gazdasági döntésekről fog szólni. "Ha pedig abból indulunk ki, hogy ezt a családok megvédéseként igyekszik kommunikálni a kormány, akkor feltehetően a vállalati szektor számára nem lesznek kedvezőek a bejelentések" - írják.

A lap szerint a piaci szereplők arra számíthatnak, hogy Orbán Viktor már ma bejelenti a különadók emelését, vagy új adókat vezethet be.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Bűncselekménynek minősítené az uniós szankciók megsértését az Európai Bizottság
„Be kell zárnunk a kiskapukat, és megfelelő eszközöket kell biztosítanunk az igazságügyi hatóságoknak, hogy hatékonyan lépjenek fel a bűncselekmények ellen” - mondta az igazságügyekért felelős uniós biztos.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Bizottság szerdán javaslatot mutatott be azokra az új szabályokra, amelyekkel biztosítaná, hogy az uniós szankciók alatt álló személyek ne kerülhessék meg a korlátozó intézkedéseket, és vagyonukat a jövőben hatékonyabban le lehessen foglalni.

A testület első lépésben azt szorgalmazza, hogy a korlátozó intézkedések megsértésének fel kell kerülnie az uniós bűncselekmények listájára, ami lehetővé tenné, hogy közös szabályok alapján vizsgáljak ki a szankciók megkerülésére tett kísérleteket az Európai Unióban. Miután erről megállapodás született, az EU irányelvet vezetne be, amelynek célja a korlátozó intézkedések megsértéséből származó jövedelmek hatékony felkutatása, befagyasztása és lefoglalása.

Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az uniós korlátozó intézkedéseket kijátszó személyeket és vállalatokat mindenáron felelősségre kell vonni.

"Jelenleg a korlátozó intézkedések megsértésének eltérő büntetőjogi fogalommeghatározásai az uniós országokban még mindig büntetlenséghez vezethetnek. Be kell zárnunk a kiskapukat, és megfelelő eszközöket kell biztosítanunk az igazságügyi hatóságoknak, hogy hatékonyan lépjenek fel a bűncselekmények ellen" - jelentette ki.

Ylva Johansson belügyekért felelős biztos szerint

hirdetés
a javaslat lehetővé teszi a szankciók megsértésének bűncselekménnyé tételét,

ami azt jelenti, hogy a hatóságok gyorsabban tudnak majd cselekedni a csalási kísérletek elleni fellépés terén.

Annak érdekében, hogy fokozni tudják a korlátozó intézkedések végrehajtásának uniós szintű koordinációját, az Európai Bizottság úgynevezett befagyasztási és lefoglalási munkacsoportot hozott létre márciusban. Eddig a tagállamok 9,89 milliárd euró értékű befagyasztott vagyonról és 196 milliárd euró értékű tranzakció zárolásáról számoltak be.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Arra kérik Novák Katalint a pedagógus-szakszervezetek, hogy ne írja alá a sztrájkot korlátozó törvényt
Azt szeretnék, ha az államfő először elküldené az Alkotmánybíróságnak a törvényt normakontrollra.

Link másolása

hirdetés

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kéri, hogy az államfő ne írja alá az Országgyűlés által kedden elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, hanem azt küldje meg az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll eljárásra.

A két érdekvédelmi szervezet szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló februári kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa - a sztrájkbizottság közleménye szerint - úgy vélekedett, a rendelet azért nem ellentétes az alaptörvénnyel,

"mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére".

A két szakszervezet szerint azonban a korlátozás járványügyi veszélyhelyzet utáni fenntartása, törvényi szintre emelése indokolatlan, és felveti a kérdést: alkotmányos-e a sztrájkjog állandósuló korlátozása? - írták.

A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. "A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük" - áll a két pedagógus szakszervezet közleményében.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: