A Mol-székház előtt demonstrált a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) csütörtökön délben.

A mintegy 350 kis benzinkutat tömörítő szervezet egy petíciót is elindított, amelyben a 24.hu tudósítása azt kérik:

• a szerződéses kapcsolatok rendezését,
• a megrendelések folyamatának rendezését, ezen belül
• heti bontásban, pontosan meghatározni, hogy a szerződésen belül milyen mennyiséget rendelhetnek. Azt is szeretnék, hogy ez ne utólag derüljön ki.
• ne akadályozzák logisztikai tervezésüket önkényes mennyiségi csökkentésekkel. Ha nincs (üzemanyag) mondják meg, mert a kutaknak tervezniük kell szállítási kapacitásaikat. Kérik, hogy ne kényszerítsék őket félig töltött autó (feltehetőleg tanker) kétszeri járatására.
• ha csak kevesebb üzemanyagot tud kiadni (feltehetőleg a Mol), akkor járuljon hozzá a megemelkedett fajlagos fuvarköltségekhez.
• ne kelljen előleget fizetni olyan rendelésre, amit nem teljesítenek nekik.

A stratégiai együttműködés a logisztikai és ellátási problémák hatékonyabb megoldását szolgálná. Tisztességes nagykereskedelmi és végfelhasználói árképzést szeretnének - tették hozzá.

„Dolgozni akarunk, kiszolgálni akarunk! Mindenkit, aki kéri! Mindenkinek, amennyit kér!” - írták a petícióban.

Több évtizedes okra vezethet vissza, ami most elvezetett a Jókai utcai házomláshoz – állítja a tetőtéri munkálatok kivitelezését végző Pillér Lakás Kft. vezetője. A Bors által megkérdezett vállalkozó leszögezte:

„Optimisták vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a lakók még a héten visszaköltözhetnek” – tette hozzá.

Az Operettszínház életveszélyesen megsérült művészéről azt mondta, bíznak a teljes felépülésében, és minden tőlük telhetőt megtesznek a megsegítésére. Hozzátette azt is: „Nem az a fő kérdés, hogy hogyan állítjuk helyre a ház homlokzatát, és mikor tudjuk kártalanítani az összetört autók tulajdonosait. Ebben a balesetben a művésznő a legfontosabb.”

A vállalkozó elmondta, hogy személyi és tárgyi károkra is kiterjedő felelősségbiztosítást kötöttek, mert – mint fogalmazott – „alapelvünk, hogy nem szabad a biztosításon spórolni”.

Tisztázta azt is, hogy szerinte mi vezetett a tragédiához. Mint elmondta, „a munkálatok bontással kezdődtek, de az újjáépítés már 60-70 százalékos volt. Az Attika-falat azért kellett lebontani, mert a II. világháborúban az épület találatot kapott, és mintegy tíz díszítő elem is megsérült. Akkor ezeket nem renoválták, most pedig a Műemlékvédelmi Hivatal kötelezett bennünket arra, hogy az eredeti állapotot állítsuk helyre. Ez nekünk nagyon sok pénzünkbe került, de vállaltuk a feladatot.”

Arra a kérdésre, hogy közvetlenül ez vezetett-e a tragédiához, nem mert egyértelmű választ adni, de úgy fogalmazott:

A növekvő infláció miatt rendkívüli, évközi béremelésről döntött az ALDI Magyarország - közölte a vállalat.

Mint írják: a vállalat célja, hogy a növekvő infláció mellett megőrizze munkatársai bérének reálértékét, ezért a januári, egységesen 8%-os béremelés után július 1-jétől – pozíciótól függően – további 8-19%-kal emeli munkatársai fizetését.

A biatorbágyi központi raktár logisztikai dolgozóinak kezdőfizetése havi bruttó 433 700 forintra, a 6. évtől bruttó 503 300 forintra nő, míg az itt elérhető legmagasabb fizetés bruttó 522 400 forint – így a cég a város környéki régióban kiemelkedő bért nyújt a logisztika területén dolgozni vágyóknak.

Az irodai dolgozók bére egységesen 8%-kal nő.

„Az ALDI egyik legnagyobb értékét a motivált, a vásárlók színvonalas kiszolgálása iránt elkötelezett, hatékonyan dolgozó munkatársai jelentik. Kollégáink megélhetése, anyagi helyzete fontos számunkra. Béreink versenyképességének megőrzése révén szeretnénk hozzájárulni elégedettségükhöz, hiszen elégedett vásárlókhoz elégedett kollégákon keresztül vezet az út. A gazdaságban tapasztalható kihívások nem vonhatják el figyelmünket munkatársainkról sem; stabilitást, kiszámíthatóságot és továbbra is versenyképes fizetést kínálunk számukra – ezzel is megköszönve elkötelezett munkájukat” – mondta el Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója.

„Eddig évente egyszer emeltük béreinket, de tekintettel a kialakult helyzetre, gyorsan reagálunk az infláció bérek reálértékére gyakorolt hatására, és évközben is emeljük kollégáink fizetését. Az ország 20. legnagyobb munkáltatójaként vállaljuk ennek költségeit, még akkor is, ha ezzel tovább csökken szolid nyereségességünk. Jelenlegi döntésünk értelmében az ALDI legtöbb munkatársa 2022-ben eddig legalább 16, de pozíciótól függően akár közel 28%-os béremelésben részesült” – összegezte a béremelés mértékét Bernhard Haider.

Elképesztő áremelést szúrt ki a Vakmajom Facebook-oldal, amelynek írója magát „régi motorosnak” definiálja ármegfigyelésben. Mint írja:

(Az eredeti posztban – feltehetőleg elírás miatt – „csütörtökről péntekre” fogalmazás szerepel.)

A közösségi média az elmúlt hetekben-hónapokban eddig is tele volt az árstop hatálya alá nem tartozó élelmiszerek és üzemanyagok drágulásaival, de a Vakmajom találata eddig a legnagyobbak közül való. Hogy nem egyedi esetről van szó, azt a kommentszekció is mutatja. Van, aki arra panaszkodik, hogy egyetlen csomag tökmagért 600 forintot kell fizetni, míg más arra hívja fel a figyelmet, hogy a lidl-ös mogyoró ára így egy év alatt több mint 100 százalékot emelkedett. Van, aki még ilyen esetben sem vesztette el a humorát, és megjegyezte: az új ár átszámolva alig 3 euró.

A posztoló a rideg tényekhez még hozzátette: „Be kell szedni a visszamenőleges különadókat a mogyorókedvelőkön is, ilyen, amikor 20% alap élelmiszerinflánál még extrában rádobja az állam a kajákra az adót.”

A háziorvosi praxisjog kezelését, valamint a szakrendelők fenntartását is átvenné az állam az önkormányzatoktól. Erről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt szerdán az IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián - írja a Népszava.

A rendszer átalakítását már Pintér Sándor belügyminiszter is belebegtette néhány héttel ezelőtt, amikor egy zártkörű állománygyűléssel arról beszélt: az alapellátási praxisok számának észszerűsítésére készülnek.

A lap viszont megjegyzi: a szerdai konferencián Takács Péter előadása megerősítette, hogy a kormány újabb központosításra készül az egészségügyben és némileg árnyalta azt is, milyen változásokra számíthatnak a háziorvosi praxisok, illetve az önkormányzati szakrendelők.

Az egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy három céljuk van: az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a lakóhelyközeli ellátások erősítése, továbbá felkészülés a várható világjárványokra.

Takács Péter elmondta, hogy a változások részeként

Emellett a a létező kapacitások nagyobb részét a tartósan ápolásra szorulók ellátására fogják használni,

Szavai szerint

A Népszava szerint az államtitkár arról is beszélt, hogy szerinte jelenleg a széttöredezett háziorvosi rendszernek az önkormányzatok az urai, és van olyan pontja az országnak, ahol pénzhiány miatt gyakorlatilag elérhetetlen az alapellátás. "Ez kormányzati szempontból vállalhatatlan", ezért terveik szerint például

Hozzátette: a praxisjog mostanra amúgy is kiüresedett, az érintett szereplők mindegyike elégedetlen vele, ezért valódi koncessziós és vagyonértékű joggá alakítanák át.

Azt ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy mi legyen az önkormányzatok által működtetett szakrendelőkkel. Takács Péter szerint most azt vizsgálják, hogy a nagyobbak fenntartása is az OKFŐ hivatalához kerüljön, de hangsúlyozta, erről még nincs döntés. Ugyanakkor hozzátette: csak az említett lépésekkel lehet létrehozni az egységes "állami ellátó piramist".