HÍREK

A Kreml szerint hazugság, hogy Putyin rakétacsapással fenyegette meg Nagy-Britanniát

Boris Johnson állította ezt, Putyin szóvivője szerint viszont a volt brit miniszterelnök vagy szándékosan hazudott, vagy nagyon félreérthetett valamit.

Link másolása

Hazugságnak minősítette a Kreml szóvivője hétfőn Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állítását, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétacsapással fenyegetőzött egy februári telefonbeszélgetésük során.

Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője arra reagált, hogy a The Daily Telegraph és a Daily Mail című lap közölte: Johnson egy dokumentumfilmben, amelyet a BBC közszolgálati televízióban hétfőn mutatnak be, kijelentette: Putyin egy 2022. február 2-i telefonbeszélgetésben "mintegy megfenyegette" őt, rakétacsapásra utalva.

A BBC híroldalán hétfőn megjelent ismertető szerint Johnson arra figyelmeztette akkor Putyint, hogy egy Ukrajna elleni invázió nyugati szankciókat vonna maga után, és még több NATO-erő vonulna fel Oroszország határainál. Azzal is próbálta elejét venni az orosz katonai fellépésnek, hogy közölte Putyinnal: Ukrajna "belátható időn belül" nem csatlakozik a NATO-hoz.

"Egyszer csak megfenyegetett, és azt mondta: Boris, nem akarlak bántani, de egy rakétával ez csak egy perc lenne, vagy valami ilyesmit. Muris" - idézte a BBC Johnsont. "De úgy gondolom, a nagyon nyugodt hangneméből, a kimértnek ható hangulatából úgy tűnt, hogy csak eljátszott az arra irányuló próbálkozásaimmal, hogy tárgyalásra bírjam őt" - tette hozzá Johnson.

A volt brit kormányfő szerint Putyin "nagyon bizalmasan" viselkedett a "nagyon különleges hívás" során, amelyről annak idején sem a Downing Street, sem a Kreml nem számolt be a médiának.

"Amit Johnson úr mondott, az nem igaz. Pontosabban: hazugság" - hangsúlyozta a brit sajtó által idézett exkormányfői nyilatkozatról a Kreml szóvivője.

Peszkov szerint ez lehet szándékos hazugság Johnson részéről, ami felveti a kérdést, hogy miért ezt a verziót adja elő a történtekről, de az is lehet, hogy a brit miniszterelnök akkor "ténylegesen nem értette meg", miről is beszélt neki Putyin. "Akkor egy kicsit kényelmetlenül érezzük magunkat az elnökünk tárgyalópartnerei miatt" - tette hozzá Peszkov.

A szóvivő elmondta, hogy tisztában van a telefonbeszélgetés tartalmával.

"Még egyszer hivatalosan megismétlem: ez hazugság, nem volt semmilyen rakétákkal való fenyegetés. Az Oroszország biztonságát érintő kihívásokról szólva Putyin elnök megjegyezte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása esetén a NATO vagy az Egyesült Államok rakétáinak esetleges telepítése a határaink mentén azt jelentené, hogy bármely rakéta percek alatt elérné Moszkvát. Ha ezt a passzust így értelmezték, (...) akkor ez egy nagyon kínos helyzet"

- mondta.

Hozzáfűzte, hogy nem a Kreml feladata reagálni a BBC filmjeire, de ha a dokumentumfilm többi része is ebben a szellemben készült, nem javasolná, hogy időt fecséreljenek rá.

Annak kapcsán, hogy az ukrán vezetés egyre több nyugati fegyvert követel magának, Peszkov arra figyelmeztetett, hogy a szállítások "jelentős eszkalációhoz, a NATO-országok egyre közvetlenebb részvételéhez vezetnek" majd ebben a konfliktusban, de ez nem változtathatja meg alapvetően az események menetét, és a "különleges hadművelet" folytatódni fog. Rámutatott, hogy minden európai országban vannak olyan társadalmi körök, amelyek ellenzik az ukrajnai konfliktusban való fokozottabb részvételhez vezető intézkedéseket, és amelyek nyíltan is beszélnek erről.

Peszkov kérdésre válaszolva elmondta, hogy Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok "nem léteznek" és hogy a szövetség "beszüntette az Oroszországgal való érdemi kapcsolattartást".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Novák Katalin: az oroszoknak ki kell vonulnia Ukrajnából, és el kell kerülni Oroszország győzelmét
A török elnökkel folytatott tárgyalásai után a magyar államfő sokkal keményebben fogalmazott, mint a magyar kormánypolitikusok.

Link másolása

Novák Katalin elítélte Oroszország agresszióját, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett Törökországban. Az államfő miután találkozott Erdoğan török elnökkel, sajtótájékoztatón válaszolt kérdésekre, de a hvg.hu azt írta, hogy magyar részről csak az állami tévé kérdezhetett. Ám erre Novák öt pontban sorolta fel, hogy mire van szükség az ukrajnai békéhez:

- szándékra,

- az eszkaláció elkerülésére,

- a feszültségek hűtésére,

- asztalhoz kell ülni,

- és olyan béketerv kell, ami nem jár Oroszország győzelmével.

„Közös célunk, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről”

- mondta.

Az MTI tudósításából kimaradt az, hogy el kell kerülni Oroszország győzelmét, és hogy ki kell vonulniuk az orosz csapatoknak Ukrajnából.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Zárt körben szólt be Pressman a magyar kormánynak a „demokráciacsúccsal” kapcsolatban
Az, hogy egy országot meghívtak-e Bidenék vagy sem, az attól függött, hogy az adott kormány mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.

Link másolása

Zárt körű találkozón beszélt magyarországi ügyekről szerdán David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete magyar újságíróknak.

A diplomata egyebek közt válaszolt a magyar kormánynak, amely szerint Joe Biden azért nem hívta meg Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó ún. „demokráciacsúcsra”, mivel a kormány „sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében” nem ért egyet Biden politikájával, hanem „Trump elnök úr” politikáját támogatja. A találkozón egyébként 121 ország vesz részt

Pressman azt mondta, hogy a meghívás nem attól függ, hogy korábbi vagy a mostani elnökhöz baráti a viszonya az adott kormánynak, hanem inkább attól, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.

A nagykövet példának hozta, hogy a magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak Magyarországon, így a kormány rendeleti úton, a parlament megkerülésével hozhat törvényeket.

2016 márciusa óta folyamatosan érvényben van a korlátozott rendkívüli jogköröket biztosító „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.

2020-ban érkezett a 2022 júniusáig tartó, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet, ez eléggé kibővítette a rendeleti kormányzás lehetőségét.

A 2022. február 24-én indított orosz invázióra hivatkozva a háborús és a hozzá kapcsolódó energetikai veszélyhelyzet következett, ami újabb lehetőséget adott a rendeleti kormányzásra.

Tavaly 267 kormányrendelet született veszélyhelyzetre hivatkozva, ez az összes jogszabály 18,5 százaléka. Köztük volt a költségvetés jelentős átalakítása vagy az adózási törvények módosítása is - írja a 444.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Megjelent a rendelet, változik az alapszámlák maximális havidíja
3000 forintról legfeljebb 1000 forintra csökken a maximális havidíj.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. március 30.


Link másolása

A jelenlegi 3000 forintról 1000 forintra módosul néhány hónapon belül a bankoknál nyitható alapszámla maximális havidíja - írja a portfolio.hu a szerda este megjelent Magyar Közlöny alapján.

A cikkben emlékeztetnek, hogy az Európai Parlament és az Európa Tanács 2014-ben elfogadott kötelező irányelve alapján

2016. október 15-től Magyarországon is köteles valamennyi pénzforgalmi szolgáltató a kínálatában szerepeltetni az úgynevezett alapszámla konstrukciót.

Ennek egyik legfontosabb célja, hogy az úgynevezett „alulbankoltaknak” - vagyis a társadalom azon rétegének, akinek nincs fizetési számlájuk - jelentsen egy olcsó alternatívát a számlavezetésre. Az is fontos cél, hogy ezzel is támogassák az elektronikus fizetések használatát.

Az alapszámla alapdíja az eddigi szabályok szerint nem lehetett több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes a legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5 százaléka. Ezt módosították most 0,5 százalékra. A szerda esti közlönyben megjelent kormányrendelet szerint így

az alapszámla maximális havidíja a korábbi szabályok szerint számított 3000 forintról legfeljebb 1000 forintra csökken.

A változás a rendelet kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elmondták a tojástermelők, mire lehet számítani húsvét előtt a boltokban
A hazai termelés nem fedezi az ilyenkor megugró keresletet - mondta a tojástermelők szövetségének alelnöke.

Link másolása

Nem lesz hiány tojásból a következő napokban sem, de a húsvéti szükségletet még nem fedezi teljes mértékben a belföldi termelés - mondta a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (MTTSz) alelnöke az MTI-nek. Pákozd Gergely kifejtette, hogy a behozatal aránya változó mértékben csökken, 2022 előtt 20 százalék körül alakult.

Az átlagos havi fogyasztást ki tudják elégíteni a magyarországi termelők, de karácsony és húsvét előtt annyira megugrik a kereslet, hogy csak külföldi szállítmányokkal lehet biztosítani a szükségletet.

A vásárlás ráadásul évről évre későbbre tolódik, egyre inkább az ünnep előtti utolsó napokra marad a vevői roham.

Pákozd Gergely azt is hozzátette, hogy a tojás előállítási költségei egyelőre nem változtak jelentős mértékben, hiszen hiába csökkent az utóbbi hónapokban a takarmány-alapanyagok ára és az energiaköltség, ezek beszerzéséről még tavaly ősszel, magasabb áron kellett megállapodniuk a termelőknek.

„Most abban bízhatnak, hogy a takarmány-alapanyagok piacán a növekvő kínálatnak köszönhetően mérséklődnek az árak, valamint a tavalyinál olcsóbb lesz az energia akkor is, amikor a 2024-es termelési ciklusra kell megkötniük a szerződéseket” - tette hozzá.

Pákozd szerint

az ellátási pánik mindenesetre elmúlt, és ugyancsak kedvez a termelőknek, hogy az Ukrajnából olcsón érkező tojás egyelőre nem töri le az árakat.

Az Egyesült Államokban komoly károkat okozott a madárinfluenza, ezért jelentős a nemzetközi kereslet, az ottani piac felszívja az európai többlet-tojáskészleteket.

„A helyzet akkor lesz nehéz, amikor helyreáll a termelés a tengerentúlon, és az uniós előírásoknál kevésbé szigorú ukrajnai termelésből továbbra is korlátozás nélkül jöhet tojás az EU-ba” - mondta az MTTSz alelnöke.

Pákozd Gergely szerint továbbra is belföldön termelt tojást érdemes választani, mert az garantáltan jó minőségű, és biztosítja a termelés fennmaradását, ezzel együtt az ország ellátásbiztonságát is.

A magyar fogyasztás évente körülbelül 2,3 milliárd darab, utoljára a kilencvenes években esett vissza jelentősebb mértékben. Azóta legfeljebb csak a diéta- és fitnesztrendek befolyásolták valamennyire, de nyilvánvaló, hogy a tojás önmagában is teljes értékű, kiváló élelmiszer - mondta a szövetség alelnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET: