A Közlekedési Múzeum őrzi meg az első új formátumú rendszámot

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

• a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
• a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
• „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.

Orbán Viktor is meghallgatta a hangfelvételt, amin Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyészség irataiba - írja a Telex. Majd többször hozzátette, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz, aki szerint nem lehet nyomtalanul manipulálni ügyészségi iratokat.

Hogy töretlen-e a bizalma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter iránt, leszögezte:

A Tisza Párt alelnökével kapcsolatos kérdésekre azt ismételgette, hogy Magyar Péter a baloldal belügye.

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete április 23-án, kedden Széder-estet tartott a rezidenciáján. Ilyen eseményre tavaly is sort került, akkor sokáig téma volt a sajtóban, hogy a zsidók egyik legnagyobb ünnepén a nagykövet asztalánál ült az a Gyöngyösi Márton is, aki korábban listázta volna, hogy hány olya tagja van az Országgyűlésnek, aki „bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

„Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman április 23-án, kedden Széder-estet tartott a rezidenciáján, ahol egy beszélgetés keretében különböző vallásokat, politikai nézeteket és hátteret képviselő embereket látott vendégül” – áll a budapesti amerikai nagykövetség honlapján. Hozzátették, a fő beszédtémák között szándékosan olyanok szerepeltek, amik a kormány fő üzeneteihez kapcsolódnak: „migráció, gender, háború”.

A vacsorával kapcsolatban egyébként David Pressman azt írta: A családomban a Pészah ünnepén tartott Széder-est mindig az élénk viták és beszélgetések helyszíne volt. A határozott nézetekkel rendelkezőknek, különösen azoknak, akik nem értenek egyet egymással, több időt kellene egymás társaságában tölteniük, nem pedig kevesebbet. Azok a beszélgetések, amelyeket a sajátunktól eltérő véleményű emberekkel folytatunk toleranciát szülnek, elősegítik a különbözőségek tiszteletét, és megerősítik demokráciáinkat.

A közlemény szerint a Széder egyik vendége arról beszélt, „általában úgy tekintünk a vitákra, mint amiket meg kell nyernünk. A zsidó hagyomány azonban azt tanítja, hogy a vita valójában lehetőség arra, hogy megküzdjünk saját nézőpontjainkkal, jobban megértsük másokét, és így megtaláljuk a közös hangot”.

David Pressman kiemelte: „A ma esti lenyűgöző széder-esti beszélgetés alkalmat adott a közös vitára és arra, hogy megvitassuk a Pészah történetét és annak politikai relevanciáját, amelyek gyakran megosztanak minket. Megtiszteltetés volt egy sokszínű, szenvedélyes, egyedi hangú csoportot vendégül látni egy széderasztal körül”.

via Index

A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója szerint még nem tudták megoldani az intézményből polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok pótlását. Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hat tanárt bocsátottak el az iskolából, amiért csatlakoztak a béremelésért és jobb munkakörülményekért tiltakozókhoz.

A pedagógusok munkaügyi pere kedden folytatódott a bíróságon. Oda beidézték az iskola igazgatóját, aki elmondta, hogy a kirúgások után fel kellett oszlatni a földrajz fakultációt, németül biológiát tanító tanár azóta sincs, több osztály osztályfőnök nélkül maradt és a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában – írja a hvg.hu.

Hutai László elmondta:

A nemzetközi érettségi esetében sem maradt olyan franciatanár, aki elvégezte volna az ehhez szükséges felkészítő tanfolyamot.

A spanyolórák esetében is össze kellett vonni csoportokat, így előfordult, hogy egy tanárnak egyszerre kellett foglalkoznia a kezdőtől a haladóig minden csoporttal. Az igazgató azt mondta, több fórumon kezdeményezte, hogy legalább a speciális tudású kollégákat óraadóként visszafoglalkoztathassák, de nem kapott zöld utat.

Hutai arról is beszélt, hogy a kirúgások előtt felhívta Rábel Krisztina tankerületi igazgató, és arra kérte, hasson az engedetlen tanárokra. Két tanárra külön felhívta a figyelmet, akik „nagyon közel állnak a vörös vonalhoz”. Amikor az igazgató emiatt szólt nekik, polgári engedetlenség helyett végül sztrájkba kezdtek.

Miután hat tanárt elbocsátották, a többiek úgy érezték, a diákok érdekében nem jó ötlet folytatni az engedetlenséget. Hutai azt is mondta, nem érezte, hogy a tankerület külön a Karinthyt akarta büntetni, de megszorításként érzékelte, amikor hirtelen határozatot kapott arról, hogy a szokásos öt osztály helyett csak hármat indíthat az iskola.