HÍREK
A Rovatból

A korrupció elleni intézkedésekhez köthetik a Norvég Alap pénzeit is

Igaz, a magyar kormány már korábban is inkább lemondott a nekünk járó 77 milliárd forintról, mert a pénz egy részét nem ők oszthatták ki.

Link másolása

A korrupció megfékezéséhez szolgáló intézkedésekhez köthetik a Norvég Alapból érkező friss támogatásokat is - írja a Népszava brüsszeli források alapján. Eközben Magyarország harmadszor vétózta meg az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok közös nyilatkozatát.

Az EGT lényegében az unió közös piacának a kiterjesztése olyan országokra, amelyek amúgy nem tagjai a politikai közösségnek. Ezért cserébe Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait - köztük Magyarországot is.

2014-ben azonban a magyar kormány az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak — mintegy 4 milliárd forintnak — az elosztását.

A finanszírozás lebonyolítását így kivették az Ökotárs Alapítvány kezéből és rábízták a Széchenyi Programiroda Kft-re. Norvégia azonban erre válaszul felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást, mert Magyarország egyoldalúan megváltoztatta az elosztás rendszerét.

Mivel az ezt követő tárgyalásokon nem sikerült olyan szervezetet találni a pénz elosztására, amely mindkét félnek megfelelt volna, ezért

a magyar kormány inkább veszni hagyta a 2020-ig Magyarországnak járó összes támogatást, vagyis 77 milliárd forintot.

Az EGT-t alkotó európai uniós tagállamok, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia miniszterei évente kétszer üléseznek az EU székhelyén. A legutóbbi, november 23-i ülésükön azonban megint nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni, mert a magyar kormány - immár harmadszorra - megvétózta azt.

A lapnak egy az eseményeket közelebbről ismerő brüsszeli forrás azt mondta, megismétlődött, ami idén májusban és tavaly novemberben történt, amikor a miniszteri ülést előkészítő tárgyalások során

Magyarország képviselője közölte: csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az EU-val szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket.

Ez azonban a három EU-n kívüli ország számára most is elfogadhatatlan volt.

Az újabb hétéves - 2021-2027 közötti - pénzügyi hozzájárulásáról júniusban kezdődtek meg a tárgyalások. Az EU27-ek nevében eljáró Európai Bizottság a Népszava kérdésére korainak tartotta megjósolni, hogy mikor születik megállapodás a finanszírozás nagyságáról, a támogatandó ágazatokról és az egyes tagállamoknak jutó pontos összegekről. Egy brüsszeli forrás szerint mindenesetre a három északi ország továbbra is kiemelten kívánja támogatni a civil szervezeteket és a jogállamiság érvényesülését az alapból.

Sőt,

gondolkodnak azon is, hogy a pénzek odaítélését ezután a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék, hasonlóan az uniós eljáráshoz, amely jelenleg Magyarország ellen zajlik.

Erről azonban Izland, Norvégia és Liechtenstein egyelőre maguk között egyeztetnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem” – Gulyás Gergely megszólalt a Magyar-Varga házasságról
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közelről ismerte a pár életét, de nem volt tudomása azokról a jelenetekről, amit Varga Judit korábban Hajdú Péter műsorában állított.

Link másolása

A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit március végén arról beszélt a Hajdú Péternek adott interjúban, hogy lelkileg bántalmazta őt Magyar Péter, és olyan is előfordult, hogy terhesen nekilökte egy ajtónak.

Ugyanakkor Varga azt is elismerte: előfordult, hogy megütötte volt férjét.

„Nem fogok meglepődni, hogyha Péter, aki folyamatosan bizonyítékokat gyártott ezek szerint, esetleg én meg amikor elkezdtem üvöltözni, ideges voltam, esetleg még mondjuk pofon vágtam, erről ő majd elkezd írni.”

– mondta korábban a volt igazságügyi miniszter.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Magyar Péter kapcsolatáról először április elején beszélt a Telexnek.

Magyar Péter volt felesége március végén egy hosszú bejegyzésben írta meg, hogy mit élt át a házasságuk alatt és mit gondol exférjéről és mostani fenyegetéseiről.

Magyar akkor hozta nyilvánosságra az ismert hangfelvételt, amire Varga Judit így reagált:

"Szerintem ez a hangfelvétel a haza megmentésével kufárkodó, ezt hamisan a zászlajára tűző ember végtelen romlottságáról szól."

Varga leírta azt is, hogy 2023 márciusában, amikor már javában zajlott a válásuk, egy szombat este a volt férje azt mondta, hogy ha elhagyja, akkor feljelenti őt a Központi Nyomozó Főügyészségen és hangfelvételekkel fogja bizonyítani az állításait.

Nehéz azt a lelkiállapotot visszaadni, miben lehet ilyenkor egy háromgyerekes anya, akit a saját konyhájában, az alvó gyerekei mellett az akkori házastársa ilyesmivel fenyeget (és még mennyi más aljasságot, lelki terrort alkalmazott, arra nincsenek szavak!). Mind a mai napig a fülemben cseng például, ahogy mondja „Válj el, ha akarsz. Takarodj. A ház és a gyerekek maradnak.”

- írta korábban Varga Judit.

A volt igazságügyi miniszter felidézte azt is, hogy amikor Dezső András, a HVG újságírója megkereste Pétert a rendőrségi jegyzőkönyv ügyében, Péter egy ideges üzenetet küldött neki, amiben arra akarta rávenni, hogy állítsa le őket és tisztázza, hogy „semmilyen erőszak nem történt egy szokásos házastársi vitán kívül”.

„Harmadszor sem engedtem a fenyetőzésének, erre sem válaszoltam semmit. Amikor kiraktam a kapcsolati erőszakos videót a Facebookra, úgy, hogy meg sem szólítottam benne, nagyon bepöccent és újra megfenyegetett. Nem voltam tehát meglepődve. Számítottam rá. De amit tett, az döbbenet. Arra nincsenek szavak” – írta Varga Judit a közösségi oldalán.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely az RTL kérdésére elmondta:

„Azt tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy ezen belül fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Oroszország megfenyegette Lengyelországot: „mindenképpen célponttá válnak”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott a Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumokról.

Link másolása

A 24.hu számolt be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek tett nyilatkozatáról, hogy katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent”

– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.

A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni”

– mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek”

– tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy

„a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondása szerint az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást.

2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz, amelybe Lengyelország is beletartozik (1999-ben lett tag).

A vita azzal robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter 47 ezer forint Fidesz-tagdíjjal tartozik – mondta Gulyás Gergely
A miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja, Magyar Péter nem fizette a tagdíjat. Kérdésre hozzátette, újra már nem ajánlaná Fidesz-tagnak Magyart.

Link másolása

Gulyást Gergelyt arról kérdezték, miért ajánlott egy olyan embert Fidesz tagnak, akit ma baloldalinak neveznek.

"Több korszaka volt Magyar Péter életének, volt, amikor SZDSZ-es volt, utána 2006 őszén méltányolható, sőt, elismerhető érdemeket szerzett a Gyurcsány-kormány szemkilövetéses időszakában, és ezt követően Fidesz-tag szeretett volna lenni"

- magyarázta a miniszter.

Hozzátette, Magyar Péter utána adós maradt a tagdíjjal.

"Nagy problémám, hogy nem fizetett utána a tagdíjat. Hogyha ezt az ajánlókon hajtják be, akkor 47.000 Ft-tal tartozom érte"

– mondta Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A valaha volt legdrágább híd épülhet meg – az az üzletember építheti, akinek luxusjachtján Szijjártó Péter pihent
A magyar kormány több mint 300 milliárd forintot szán az új mohácsi Duna-hídra.

Link másolása

A Duna Aszfalt, vagyis Szíjj László cége építheti meg hazánk legdrágább hídját – írja az RTL. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tenderén a Duna Aszfalt mellett a Strabag Építő Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft. indult még.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy mintegy 300-320 milliárd forintból épülhet meg a mohácsi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat.

Az érdekesség ebben, hogy Szíjj László cége az elmúlt években egymás után több közbeszerzést nyert el, de még a koronavírus-járvány alatt is rekordévet tudott zárni a Duna Aszfalt, hétmilliárd forintos osztalékot hozva a tulajdonosnak.

A Híradó még 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy a Duna Aszfalt építheti a Kalocsát az M6-os autópályával összekötő utat és a hozzá tartozó Duna-hidat. A nagyobbik kormánypárt akkor azt kommunikálta, hogy szerintük semmilyen aggály nincs abban, ha épp azé a vállalkozóé lett a munka, akinek jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk