News here

HÍREK

70 év után megszűnik a sajtüzem Zalaegerszegen, 83 dolgozó kerül az utcára

A francia családi tulajdonban lévő cég a veszprémi és répcelaki üzemét fejleszti, ezért zárja be a zalai gyárat.
MTI, atv.hu - szmo.hu
2021. január 27.


Link másolása

70 év után végleg bezárja kapuit a zalaegerszegi sajtgyár - hangzott el az ATV-ben.

Ezzel a gyár több mint 80 dolgozójának szűnik meg a munkája, bár páran kaptak ajánlatot a cég másik két gyárában, ezek azonban 70-80 kilométerre vannak Zalaegerszegtől.

A gyár vezetése közölte: igyekeznek segítséget nyújtani a munkájukat elvesztő dolgozóknak.

Góra Balázs, MSZP-s önkormányzati képviselő szerint nagyon nehéz állást találni Zalaegerszegen, úgyhogy a munkájukat elvesztők sorsa bizonytalan.

A város polgármestere egyelőre nem nyilatkozott, csak annyit közölt, hogy próbálnak segíteni az elküldött dolgozókon.

Átszervezi tevékenységét a francia családi tulajdonban lévő Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. - a korábbi Pannontej -, amely bezárja zalaegerszegi sajtüzemét, illetve tovább fejleszti veszprémi gyáregységét - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

Az üzletvitel folytonossága, valamint az ellátási lánc biztonsága és fenntarthatósága érdekében döntött a francia tulajdonú társaság magyarországi tevékenységének átszervezéséről, így a vállalat veszprémi üzemének további fejlesztéséről, továbbá a zalaegerszegi egység idei bezárásáról.

A zalai megyeszékhelyen 83 fős létszámot érintő döntés kapcsán a Savencia alternatív lehetőségeket is vizsgál, "hogy az átszervezés negatív szociális hatásait a lehető legnagyobb mértékben csökkenthesse".

A társaság jelezte, hogy a cég két másik üzemében, Veszprémben és Répcelakon lehetősége van néhány dolgozónak, hogy ott folytassa a munkát, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár elérését, továbbá a szolgálati idő letöltését szintén segíteni kívánják az egyéni egyeztetéseket követően.

A közlemény szerint az elmúlt években a Savencia minden lehetőséget megvizsgált annak érdekében, hogy az üzletvitel fenntarthatóságát biztosítsa: javított a hatékonyságon, csökkentette a költségeket, és megszilárdította, sőt tovább növelte márkái piaci erejét. A vállalat ipari stratégiája alapján az elmúlt három évben 5 millió eurós befektetéssel a veszprémi üzem lett a panírozott termékek európai gyártási és K+F központja.

Az MTI kérdésére a cég azt válaszolta:

a bezárásról január 5-én kezdeményeztek tárgyalásokat az üzemi tanáccsal és a szakszervezettel, ezek a megbeszélések szerdán zárultak le. Ettől a naptól értesítenek minden dolgozót a megállapodás konkrét részleteiről, és arról, hogy kit és hogyan érint az átszervezés.

A tervek szerint a felmondásokat két ütemben adják át, az elsőket április közepén, a további érintettekét július közepén.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Már érkeznek is az orosz fenyegetések az olajársapka elfogadása után
Az újabb szankciót a magyar kormány is elfogadta. Ha az oroszok beváltják a fenyegetéseiket, akkor a Barátság vezetéken keresztül is leállhat a szállítás.

Link másolása

A washingtoni orosz nagykövet, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese, és az orosz elnök szóvivője szombaton máris fenyegető tartalmú üzeneteket tett közzé, miután az EU tagállamai jóváhagyták a 60 dolláros orosz olajársapkára vonatkozó szankciót - írja elemzésében a Portfolió. Ezek mind azt üzenik, hogy akik jóváhagyták az ársapkát, azok az olajellátásuk terén majd megbánják ezt a döntést.

Az újabb, a tengeri szállításokra vonatkozó szankciót a magyar kormány is jóváhagyta,

de Szijjártó Péter szombaton közölte: Magyarország mentességet kap az olajársapka alkalmazása alól.

Az EU nem egyedül döntött erről a mostani szankcióról, hanem a G7 országokkal közösen, az intézkedés december 5-én lép hatályba. Ezzel azt blokkolják, hogy az oroszok az unión kívül 60 dollárnál drágábban tudjanak, illetve finomított terméket eladni a tengeren keresztül.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a döntés kapcsán azt hangsúlyozta az orosz RIA hírügynökség tudósítása szerint, hogy Oroszország nem fogadja el az olajársapkát és gyors elemzés után választ fog adni a lépésre.

Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök, a Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese pedig a Telegram-csatornáján üzent. Medvegyev egy képet osztott meg a Ragyogás című filmből, amelyen a főszereplő, Jack Nicholson szinte teljesen megfagygott állapotban látható, a képre pedig azt írta:

„Végre döntöttünk az orosz olaj árplafonjáról ...”

A washingtoni orosz nagykövetség "a szabadpiaci elvek átírásának" nevezte az ársapka intézkedést. Szerintük az efféle lépések elkerülhetetlenül a bizonytalanság és a nyersanyagárak növekedését eredményezik.

A maximált ár azonban nem számít érdemi érvágásnak, hiszen a pénteken az uráli nyersolaj ára 62 dolláron zárt a tőzsdén. A 60 dolláros árral így az Európai Bizottság vélhetően annak kockázatát akarta csökkenteni, hogy az oroszok a szállítások visszafogásával felhajtsák az árakat - ahogy ezt a gázzal tették. A 60 dolláros árral ugyanis továbbra is érdekeltek maradnak a kitermelésben.

Ha azonban az oroszok beváltják a fenyegetéseiket, és a döntésben résztvevő országok felé valóban leállítják a szállításokat, akkor a mi olajszállításaink is veszélybe kerülnek a Barátság vezetéken keresztül.

Bár Szijjártó Péter szombaton hangsúlyozta, hogy Magyarország mentességet kapott, az olajársapka alkalmazása alól, azt is látni kell, hogy ez a szankció most a tengeri kereskedelemre vonatkozik. A Portfolió elemzése szerint azonban Magyarország számára

ez a mentesség akkor lehet igazán fontos, ha az oroszok valóban leállítják a csővezetékes szállítást, ekkor ugyanis az Adria-vezetéken keresztül importálhatunk orosz olajat.

Ennek a vezetéknek az éves kapacitása azonban kisebb a Barátság vezetéknél, illetve az éves magyar olajszükségletnél is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A boltokban lehet majd ingyenesen készpénzt felvenni, mintha csak ATM-ek lennének
A Posta nélkül maradt kistelepüléseken ez valóban jó megoldás lehet, de így tovább dagad a készpénzállomány, aminek a kezelése jelentős pénzbe kerül.

Link másolása

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől egy módosítás szerint, amiről várhatóan jövő hét szerdán szavaz majd az országgyűlés - erről számolt be az MTI pénteken. Az RTL Híradójában megszólaló szakértő szerint

ezzel jól járhatnak a posta nélkül maradt falvak, de tovább dagadhat a készpénzállomány, amelynek kezelése már évi több százmilliárd forintba kerül.

A Híradónak a Baranya megyei Egerág kisboltosa azt mondta, lenne igény a bolti készpénzfelvételre, de szerinte egyelőre több a kérdés, mint a válasz a kormány új javaslatával kapcsolatban.

A parlament Törvényalkotási Bizottsága azonban már elfogadta ezt és jövő hét szerdán szavazhat róla az Országgyűlés. Az MTI beszámolója szerint a kereskedők önként csatlakozhatnak majd a szolgáltatáshoz. Havonta kétszer, összesen maximum 40 ezer forint készpénzt adhatnának a bankkártya pozitív egyenlegének terhére.

„Bankkártyával fizetünk, kifizetjük az aktuálisan vásárolt árukat, akkor emellett jelezhetjük a pénztárosnak, hogy nem csak azt szeretnénk kifizetni, hanem szeretnénk 15 ezer forint készpénzt is megkapni, ekkor a bankkártyánkon a terhelés, az 15 ezer forinttal megnő, és ezt az összeget kifizeti számunka a pénztáros”

- mondta a Híradónak Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.

A javaslat azután érkezett, hogy a múlt hónapban az energiaválságra hivatkozva 366 postát zártak be ideiglenesen az országban.

Nagy László Sándor pénzügyi szakértő szerint ebből a szempontból ez a javaslat ésszerűnek tűnik, a kisebb településeken elvben így megoldható a készpénzhez jutás.

„A problémát igazából az jelenti ezzel kapcsolatban, hogy a készpénz-logisztikának a költségei, azok az elmúlt időszakban nagyon-nagyon megemelkedtek” - mondta Nagy. Számításai szerint a vásárlások nagyjából 60 százalékát még mindig készpénzzel fizetik a magyarok, ez pedig nagyjából évi 400 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.

„Ez nem túlságosan jó. Hiszen a pénznek a nyomtatása, őrzése, a fizikai pénznek, ez bizony mindenhol költségbe kerül”

- összegzett a szakértő.

A csatorna kereste az ügyben a kormányt is, de azt a választ kapták, hogy majd a végleges döntést követően ad tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Egy álhír miatt benzinpánik tört ki pénteken, hosszú sorok alakultak ki a kutak egy részénél
Terjedni kezdett a hír, hogy éjféltől megszüntetik az ársapkát. Ez azonban nem volt igaz.

Link másolása

Azért alakultak ki hosszú sorok péntek este a benzinkutakon, mert az egész országban terjedni kezdett az az álhír, hogy a kormány éjfélkor megszüntetheti az ársapkákat - számolt be róla az RTL Híradó. Ez azonban nem igaz, az intézkedést december 31-ig hosszabbították meg.

A héten azonban Gulyás Gergely valóban arról beszélt, hogy ha az ellátásbiztonság veszélybe kerül, kénytelenek lesznek változtatni.

„Ha a MOL erre képes, akkor nem kell változtatni. Hogy ha olyan körülmények állnak be, beleértve a december 5-én hatályba lépő szankciókat is, hogy nincs elegendő benzin és gázolaj, akkor kell lépni”

- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A MOL-t azonban hiába kereste szombaton az RTL: érdeklődésükre annyit írtak, hogy a tanker autóik folyamatosan úton vannak, minden kollégájuk az ország ellátásán dolgozik, és csúcsra járatják a logisztikai kapacitásukat.

Az Agrárminisztérium pedig a csatorna érdeklődésére azt válaszolta, hogy a december 5-én életbe lépő brüsszeli olajszankciók már most megnehezítik Magyarország kőolajellátását is. Azonban Szijjártó Péter szombaton jelentette be, hogy Magyarország mentességet kap az olajársapka alkalmazása alól.

Februártól viszont az orosz olajból készült üzemanyagokkal az országok között sem lehet kereskedni. Ez pedig már a MOL-t is érinti majd, mert a cégnek több országban is van finomítója.

Holoda Attila energetikai szakértő a Híradónak azt mondta, hogy az ellátást a politikai okból bevezetett ársapkák nehezítik, mert ilyen alacsony áron a MOL-on kívül nem ad el senki üzemanyagot a magyar kutaknak. Ezért szerinte már régen ki kellett volna vezetni az árkorlátozást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
43 ezren írták alá a petíciót Új-Zélandon, hogy ne toloncoljanak ki egy magyar családot
Kerekesék 2017 óta élnek és dolgoznak az országban és most meglepetésként érte őket, hogy a bevándorlási hivatal elutasította a tartózkodási kérelmüket.

Link másolása

Egy magyar családért mozdultak meg az új-zélandiak. Kerekes Ivett és férje, valamint három gyerekük 2017-ben költözött vállalkozói vízummal az országba. Egy Anzil nevű vendéglátó- és rendezvényszervező vállalkozást üzemeltetnek, az évek alatt beilleszkedtek. Ám most a bevándorlási hivatal elutasította a tartózkodási kérelmüket - írja a Stuff alapján a Telex. Az indoklás szerint nem feleltek meg a vállalkozói tartózkodási vízum minden üzleti követelményének.

A család mindent megpróbált, hogy maradhassanak. Egy petíciót is elindítottak, amit már több mint 43 ezren írtak alá nekik.

„A 7 éves fiam azt mondta nekem: Anya, szerinted ezek az emberek úgy gondolják, hogy nem vagyunk elég jók, ezért kell elmennünk?” - mondta el Kerekes, aki azzal vigasztalta fiát, hogy talán nem nézték át elég jól a papírjaikat.

A letelepedési kérelmet már korábban beadták, és a mostani procedúrát nagyon frusztrálónak élték meg, úgy érezték, újra kell kezdeniük az egész folyamatot. Pedig dolgoztak, fizették az adó, jótékonykodtak.

Őket igazolta, hogy a petíciónak ekkora sikere lett. Most még fellebbezhetnek és bízakodnak:

„Hadd tegyük azt, amit elhatároztunk. Hadd dolgozzunk itt. Hadd legyünk részesei az emberek életének a vállalkozásunkkal”

- kérték.


Link másolása
KÖVESS MINKET: