63 ezer magyar veszítette el a munkáját szeptemberben és októberben
38 ezerrel kevesebben dolgoztak idén augusztus és október között, mint tavaly ebben az időszakban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A július-szeptemberihez képest 4 ezerrel kevesebben vannak munkában, a válság előtti utolsó három hónap, azaz a tavaly december és idén január-február adatához képest ez 8 ezres csökkenés - írja a hvg.hu.
A lap szerint az adatsorban az az aggasztó részlet, hogy amint "durvulni kezdett a járvány második hulláma, augusztusról szeptemberre 32 ezren, szeptemberről októberre pedig 31 ezren vesztették el a munkájukat".
Közmunkásként viszont 16 600-zal kevesebben dolgoznak, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai pedig 24 900-zal vannak kevesebben.
Virovácz Péter, az ING elemzője a lapnak azt mondta, hogy az első sokk után a munkaerőpiac képes volt javulni, viszont sokan lettek inaktívak. A foglalkoztatottság még tovább csökkenhet a járvány ismételt terjedése és a bevezetett korlátozások miatt, de ez a statisztikákban később jelenik meg.
Az ITM szerint továbbra is a szolgáltató szektorban és a feldolgozóiparban a legnehezebb a helyzet, miközben az építőipart és a mezőgazdaságot kevésbé érintheti a járvány.
Bodó Sándor államtitkár a minisztériumi programokat ismertetve megjegyezte, hogy míg tavasszal a csökkentett bértámogatás és a munkahelyvédelmi támogatás volt a fő irány, ősszel az ágazati bértámogatásokra helyezik a hangsúlyt.
A tárca azokat a speciális területeket célozza meg a segítségnyújtással, amelyek a legnehezebb helyzetbe kerültek a járvány miatt. Iskolai végzettség szempontjából ilyenek az alapfokú végzettséggel rendelkezők, akik körében 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta.
Jelentősek az eltérések területi szempontból is, míg Észak-Magyarországon 10 százalék közelében van a munkanélküliség, az ország nyugati részén a ráta mindössze 2,2,-2,7 százalék - mutatott rá, utalva arra, hogy a 25 év alattiakat is támogatja a minisztérium.
A 2020. augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 202 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Mivel a foglalkoztatás szintje is csökkent októberben, 53 ezerrel emelkedett az inaktívak száma elsősorban azokból, akik - a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt - nem kerestek munkát - közölte a KSH.
Az augusztus-októberi időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 5 ezerrel 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal 12,2 százalékra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett a 33 ezres létszámnövekedés miatt, az 55-74 éveseké 1,2 százalékponttal, 3,0 százalékra nőtt, mivel számuk 10 ezerrel emelkedett.
A munkanélküliség átlagos időtartama 11,0 hónap volt, a munkanélküliek 31,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 27,9 százalékkal, 306 ezerre nőtt - idézte a KSH az NSZF adatát.
A szolgálat honlapján elérhető számok szerint októberben - negyedik hónapja - 17 ezerrel csökkent az álláskeresők száma és 70 ezerrel volt alacsonyabb a júniusi csúcsnál. A legfrissebb novemberi adat szerint a nyilvántartott álláskeresők száma további 10 ezerrel, 300 ezer alá, 296 ezerre csökkent, ami március óta a legalacsonyabb szám, igaz 57 ezerrel, 24 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
