HÍREK

272,6 milliárd forintot költött a kormány tavaly a sportra, ebből 7 milliárd forint jutott tornaterem-fejlesztésekre

Az összeg majdnem feléből stadion vagy sportcsarnok épült. És ezek csak a közvetlen költségvetési források, a tao-támogatások nélkül. Az még további 147,4 milliárd...

Link másolása

272,6 milliárd forintot fordított a sporttal összefüggő célokra az Orbán-kormány közvetlenül a költségvetésből - derül ki a Menedzsment Fórum összesítéséből. Az összeg közel feléből valamilyen stadion vagy sportcsarnok épült, tornaterem-fejlesztésre kicsivel több mint 7 milliárd forint jutott.

A lap azt írja, hogy mivel néhány éve átalakították a költségvetés struktúráját, ezért a kiadásokat már nem „tömbösítve”, hanem működési és felhalmozási részre bontva közlik az egyes előirányzatoknál, képet kaphatunk arról is, hogyan oszlik meg a 272,6 milliárd forint.

Ezek alapján az arány így nézett ki 2021-ben:

55 százalék (149,3 milliárd forint) működéssel összefüggő célokat szolgált, 45 százalék pedig (123,3 milliárd forint) felhalmozási kiadásként jelent meg, ami lényegében valamilyen beruházást, fejlesztést jelent.

A legnagyobb tételeket nézve a lap szerint megállapítható, hogy a versenysport viszi a prímet. A legnagyobb sportköltések között volt tavaly például:

  • 75,9 milliárd forint az "új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok előkészítésére és megvalósítására"
  • 37,6 milliárd forint a "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására",
  • és 31,9 milliárd forint, amit a Nemzeti Sportközpontokra fordítottak.

    Emellett többek között az autó-motorsportra is jutott 15,6 milliárd.

    A Menedzser Fórum összesítése szerint a sportlétesítmények olyannyira meghatározók voltak a tavalyi sportbüdzsében, hogy

    a 272,6 milliárd forintos közvetlen kiadás 48,3 százaléka valamilyen stadion vagy sportcsarnok megépítését szolgálta.

    Ezekhez képest szűkösre szabták a szabadidő- és tömegsportokra fordított összegeket. Tömegsportra és a gyerekek sportlehetőségeinek biztosítására összesen 23,1 milliárd forintot költöttek, ami a teljes tavalyi sportbüdzsé 8,4 százalékát teszi ki.

    Ezek között voltak például sportpark-beruházások 2,3 milliárdért, a sport népszerűsítésével, a diák- szabadidősporttal kapcsolatos feladatok támogatása 5,5 milliárdért, illetve a karcagi sporttelep fejlesztése 76,2 millió forintért.

    Tanuszoda-fejlesztésre 9,2 milliárd, tornaterem-fejlesztésre kicsivel több mint 7 milliárd, az óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztésére 1,3 milliárd, a Magyar Falu Program Irány pályára nevű óvodai sport alprogramjára pedig 1,1 milliárd forint jutott.

    Azonban a költségvetési források mellett az összesítésbe beleszámolták a tao-támogatásokat is. Ez az az összeg, amelyet a cégek nem az államkasszába fizetnek be a társasági adójukból, hanem felajánlják sportegyesületeknek, -szervezeteknek, így támogatva őket.

    2021-ben 147,4 milliárd forintnyi bevétel hiányzott a költségvetésből tao jogcímén.

    Ha ezt is hozzáadjuk a közvetlen költségvetési kiadásokhoz, akkor összesen 420 milliárd forintról beszélhetünk, amit az Orbán-kormány a sportba áramoltatott különféle csatornákon keresztül. Ez napi 1,15 milliárdot jelent.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    Kiakadtak a dolgozók az Auchannál, miután a cégvezetés bejelentette, mennyivel emelnék a béreket
    Volt olyan áruház, ahol a dolgozók már csütörtökön sztrájkolni akartak.

    Link másolása

    Nem született bérmegállapodás a munkáltató és a munkavállalói érdekképviselet között az Auchan Magyarországnál azután sem, hogy a vállalat által szerda este bejelentette a mindenkinek járó fix alapbéremelést és jelentős juttatásnövelést. A szakszervezet szerint sztrájkfeszültségbe hajló nagy fokú elégedetlenséget szült ez a dolgozók körében – értesült az Index.

    „Kiverte a biztosítékot a szerda esti bejelentés az Auchan-dolgozók jelentős részénél”

    – mondta a lapnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, miután néhány órával a vállalat tájékoztatása előtt eredménytelenül zárult a bértárgyalás, ami nagyfokú elégedetlenséget szült a dolgozók körében.

    Az elnök szerint miután megjelent a bejelentés a komolyabb béremelésről, az egyeztetések lezárását követően a KASZ helyi alapszervezete azt közölte a dolgozóival, hogy

    • nem sikerült a szakszervezet által kitűzött bruttó 50 ezer forint emelésben megállapodni,

    • és nem emelkedik a gépkocsival történő munkába járás költségtérítése sem.

    Az elnök elmondta, hogy éjjel próbáltak válaszolni a munkavállalók felháborodott kérdéseire.

    Volt olyan áruház, ahol a dolgozók azt tervezték, hogy ma már nem veszik fel a munkát és sztrájkolni fognak.

    De az érdekképviselet mindenkinek felhívta a figyelmét, hogy ne kezdjenek egyéni akciókba.

    „Ha a munkavállalók tiltakozni szeretnének valamilyen módon a vállalat döntése ellen, akkor annak mindenképpen a jogszabályok betartásával kell történnie. Ebben a KASZ minden segítséget megad a munkavállalóknak” – közölte.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Megemeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését
    A minimális költségtérítés szintje is a duplájára nő.

    Link másolása

    Harminc forintra emelik az eddigi kilométerenkénti maximum 15 forintos adómentes költségtérítés – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak..

    A lap kérdésére elmondta, hogy

    „mivel a szankciók miatt az üzemanyagárstopot fel kellett oldanunk, a munkába járás költségei is megemelkedtek. A teljes foglalkoztatottság megvédéséhez azonban biztosítanunk kell a munkaerő mobilitását, így a kormány arról döntött, hogy duplájára emeli a munkába járás kedvezményes költségtérítését”.

    A minimális költségtérítés szintje is a duplájára emelkedik, a jelenlegi 9 forintról 18 forintra kilométerenként. A döntés több százezer munkavállalót érinthet.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Tagadja az Eötvös József Gimnázium igazgatója, hogy félmillió forintért bárki bejuthat a patinás intézménybe
    Egy hangfelvételen szerint kenőpénzt adhattak azért, hogy az iskola igazgatója elintézze: soron kívül felvegyenek egy gyereket az iskolába.

    Link másolása

    Félmillió forintért elintézték, hogy felvegyenek egy olyan diákot az Eötvös József Gimnáziumba, aki nem érte el a ponthatárt - számolt be róla a Metropol egy hangfelvétel alapján. Az RTL híradó szerint az ország második legjobb gimnáziumának igazgatója csütörtökön az iskola dolgozóinak tagadta a vádakat, hivatalosan azonban még nem szólalt meg az ügyben.

    Az említette hangfelvételen a Metropol szerint az iskolához tartozó Reáltanoda Alapítvány kuratóriumának elnökével beszélget egy apuka, akinek a fia nem érte el a felvételhez szükséges ponthatárt, mégis az Eötvös Gimnáziumba szeretne járni.

    „A mi ismeretségi körünkben is van olyan, ma is az Eötvösbe járó gyermek, aki általánosban bukdácsolt, majd a hatosztályosba felvették”

    - hangzik el a felvételen.

    A hangfelvétel szerint kenőpénzt adhattak azért, hogy az iskola igazgatója elintézze: soron kívül felvegyék a gyereket az iskolába. A szervezet vezetőjének mondott férfi ezt meg is erősíti. Arról is beszélnek, hogy több befolyásos szülő gyereke került be így az iskolába.

    Az RTL több szülőtől is úgy értesült, hogy a hangfelvételen valóban az alapítvány kuratóriumi elnöke beszél.

    Az üggyel kapcsolatban a Híradó szeretett volna interjút kérni az Eötvös József Gimnázium igazgatójától, de ő nem reagált a megkeresésre. Azonban úgy tudják, hogy az igazgató az iskola dolgozóinak tagadta, hogy pénzért cserébe vettek volna fel gyerekeket a gimnáziumba.

    A csatorna az iskolát fenntartó Belső-Pesti tankerületi központot és a Klebersberg Központot is megkereste. többek között azt szerették volna megtudni, hogy folytatnak-e vizsgálatot az ügyben, és ha igen, az milyen következményekkel járhat. Azonban mindkét központtól mindössze azt válaszolták, hogy csak a sajtóból értesültek az ügyről.

    A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban arról tájékoztatta a Híradót, hogy

    vesztegetés bűntett gyanúja miatt nyomozást rendeltek el.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    „Nem szabad az oroszokkal kétoldalú, kiskapukat keresgélő megállapodást kötnünk – mondta Orbán Viktor még 2007-ben
    Azt is hozzátette, hogy a magyar nemzeti érdek egy közös, uniós energiapolitika. Igaz, akkor még ellenzékben volt.

    Link másolása

    Nem szabad, hogy az oroszokkal kétoldalú, kisakpukat keresgélő megállapodásokat kössünk - mondta Orbán Viktor egy 2007-es televíziós interjúban. A rendkívül rosszul öregedő mondatokat tartalmazó videót Hadházy Ákos tette közzé a Facebook-odalán.

    Az ellenzéki képviselő a videó mellé a bejegyzésében azt írta, hogy „Orbán tökéletesen levezeti, miért nem szabad az oroszokkal seftelgetni, és miért kell az EU-val együttműködni!”

    A kormányfő ugyanis akkor még ellenzékből kifejtette, hogy szerinte Magyarországnak egy közös európai energiapolitikára van szüksége.

    „Ez a mi nemzeti érdekünk. És nem szabad, hogy ehelyett az oroszokkal kétoldalú, kiskapukat keresgélő megállapodást kössünk. Az oroszokkal jó viszonyra kell törekedni, de nem fordulhatunk szembe, nem fordulhatunk el a közös európai energiapolitikának az irányvonalától”

    - fejtette ki akkor Orbán.

    Akkor azt is javasolta, hogy „a magyar kormányok hosszabb távon is egy közös energiapolitika keretén belül próbálják megoldani Magyarország problémáit”.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: