HÍREK
A Rovatból

24.hu: nem indul Pokorni Zoltán a XII. kerületben a polgármesterségért

A helyettese lesz az új Fidesz-jelölt, az ellenzék esélyei növekednének, ha sikerülne közös jelöltben megállapodni.

Link másolása

Nem indul újra a XII. kerületi polgármesteri címért Pokorni Zoltán, a a politikus utódja helyettese, Fonti Krisztina lehet - írta meg a 24.hu.

Pokorni a lapnak telefonon azt mondta, hogy egyelőre nem nyilatkozik. A dolog mögött az van, hogy a főpolgármester-jelölés elhúzódása miatt a Fidesz minden jelöltjét és önkormányzati vezetőjét arra kérte, hogy ne nyilatkozzanak, és Pokorni ehhez tartja is magát.

A lap úgy tudja, hogy Fonti Krisztina indulását a polgármesteri címért hivatalosan pénteken fogják majd bejelenteni. A helyi kutyapártosok ugyanakkor már januárban megkérdezték a Facebook-oldalukon: „Most mi jelentsük be, hogy Pokorni idén már nem indul, vagy ki fogja?”

Az ellenzéki pártok esélyei növekedhetnek a kerületben, főleg, ha sikerült egy közös jelöltben megállapodniuk, ám erről egyelőre nincs hír

– írta a 24.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lehallgatási botrány Gyulán: „Ha elárulod a Fideszt, akkor kockáztatod a munkahelyedet”
A 2019-es hangfelvételen a polgármester próbálja rávenni a posta helyi vezetőjét, hogy megszerezzen tőle egy bizalmas információt, amit legálisan nem adhat ki.

Link másolása

A 2019. októberi önkormányzati választás előtt nem sokkal zajlott le az a 3 perc 21 másodperces telefonbeszélgetés, amelynek vágatlan hangfelvétele most jutott el a Narancs.hu-hoz.

A hanganyag és leirata a bizonyítékok között szerepel abban a perben, amelyet formálisan a gyulai labdarúgó klub vezetője, vélelmezhetően a gyulai fideszes városvezetés feljelentése nyomán a NAV indított Galbács Mihály volt gyulai kormánypárti alpolgármester és később Torma Béla egykori önkormányzati tanácsos ellen. A per május közepén a Szolnoki Járásbíróságon kezdődik. (Torma egyben Galbács sógora, civilben a Magyar Posta Zrt. gyulai helyettes vezetője volt. Jelenleg a szomszéd városban, Sarkadon dolgozik.)

A hangfelvétel tárgya az, hogy a Fideszt elhagyó Galbács Mihály már ellenzéki polgármesterjelöltként

a város fideszes vezetése és egy jól körülhatárolható helyi üzleti kör összefonódásáról írt.

Majd ugyanezt az anyagot már mint ellenzéki polgármesterjelölt eljuttatta közel 14 ezer gyulai háztartásba. A telefonbeszélgetésben Görgényi Ernő, a város fideszes polgármestere rója fel Tormának, hogy nem értesítette őket előre a küldemények létéről és kézbesítéséről. Torme végig köti az ebet a karóhoz:

nem adhat ki semmilyen információt, ami a postán a tudomására jut.

A szakmai szabályokra való hivatkozást a fideszes városvezető „takarózásnak” nevezte, és azt mondta, hogy a rendelkezések megsértése Torma Bélát nem veszélyezteti.

A beszélgetés legfontosabb részének leirata:

Görgényi Ernő: Hát ne viccelj már, mit kockáztatsz azzal, hogy ha nekünk bármit, bármit, ami politikailag fontos, átadsz?

Torma Béla: Hát a munkahelyemet.

GE: Nem, nem, Béla, ha elárulod a Fideszt, akkor kockáztatod a munkahelyedet. Gondold át, ne csináld ezt, Béla, mert ennek nem lesz jó vége. Gondolj bele, itt van egy csapat, egy bizalmi alapon működő csapat.

TB: Igen.

GE: Ha te ebben a bizalmi körben nem akarsz benne lenni, az egy állásfoglalás. Ha te Galbáccsal vagy, az egy állásfoglalás. Ilyenekre tényleg ne hivatkozzál, ez egy hülyeség, hogy az állásodat kockáztatod. Dehogy kockáztatod az állásodat. Miért, szerinted mi közhirré fogjuk tenni, hogy mit mondasz el nekünk? Ez egy közös érdekünk. Közös érdekünk, hogy tudjuk, meg közös érdekünk, hogy ez ne menjen ki sehova.

TB: Hát Ernő, de ha most... Mindegy, erről nem akarok vitatkozni. És tényleg nem telefonba.

A beszélgetés eredményeképpen

az akkori önkormányzati választást, a Fidesz helyi szervezetének asszisztálásával Torma Béla elvesztette saját körzetében, pedig ő indult ott a Fidesz-KDNP színeiben.

Valószínűleg nem függetlenül az előzményektől később a Galbács Mihály elleni, a NAV-nál tett feljelentésbe utóbb, feljelentés-kiegészítés formájában belekeverték Torma Bélát is.

Galbács Mihály szerint Görgényiék kicsinyes politikai bosszújáról van szó. „Görgényi Ernő, aki senki véleményét, főként ellenvéleményét nem tűri meg, aki egy hűbérúr, vagy ha jobban tetszik, egy maffiafőnök pózában tetszeleg és akként viselkedik. Azt pedig látjuk, hogy jogvégzett emberként és esküt tevő városvezetőként nem tartja magát a jogszabályokhoz és a törvényekhez, sőt, nyíltan ezek megsértésére biztat.” – nyilatkozta Galbács a Narancsnak.

Görgényi Ernő az újságírók megkeresésére nem válaszolt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Akár három mandátumot is szerezhet Magyar Péter pártja az EP-választáson
Azonban nem a Fidesztől, hanem az ellenzéktől veszi el a helyeket. A DK hasonló eredményre számíthat.

Link másolása

Az Euactiv írta meg, hogy Magyar Péter pártja az előrejelzések szerint három mandátumot szerezhet a közelgő európai parlamenti választáson.

Az előrejelzés szerint

a Fidesz 10 mandátumot szerezhet, a DK és a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA), azaz Magyar új pártja 3-3 mandátumot, a Kétfarkú Kutya Pártnak két mandátum juthat, a Momentum, a Mi Hazánk és a KDNP egy-egy mandátumot szerezhet.

Aprilis 10-én került beadásra Magyar Péterék nyilvántartásba vételi kérelme a Nemzeti Választási Bizottságnál. A TISZA – Tisztelet és Szabadság Párt öndefiníciója szerint egy ideológiamentes, jobbközép pártként középutas politikát folytató politikai erő. Magyar április 17-én országjárásra indul, Békés megye lesz az első állomás, később Budapest, majd Baranya következik. Április 20. után pedig terveik szerint teljes kampányüzemmódra kapcsolnak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégis megtarthatják Orbán Viktorék korábban betiltott NatCon konferenciáját Brüsszelben
A belga bíróság az alkotmányra hivatkozva semmisítette meg a korábbi betiltást. A konferenciát a magyar Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodája szervezte.

Link másolása

Belgium legfelsőbb közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírósága, a Conseil d’État kedden este hozta meg a döntését arról, hogy nem tiltható be az a brüsszeli konferencia, amelyet korábban a kerületi polgármester tiltott be, és azt akkor a belga rendőrség fel is oszlatta – írta meg a HVG. A rendezvényen ma várhatóan Orbán Viktor is felszólal.

A bírósághoz a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia szervezői, azaz

a Mathias Corvinus Collegium magyar kormányzati háttérintézmény brüsszeli irodája, és az AFD International nevű emberi jogi szervezet fordult, amelynek igazgatója egyébként szintén a konferencia egyik felszólalója.

A döntést meghozó belga bíróság arra hivatkozott, hogy a belga alkotmány 26. cikke mindenkinek biztosítja a békés gyülekezés jogát. A polgármesternek ugyan joga van a betiltásról döntést hozni „súlyos esetekben”, „a köznyugalom megzavarása vagy más előre nem látható esemény” miatt, de ebben az esetben a bíróság szerint maga a kongresszus nem fenyegetett azzal, hogy rendbontás történik, így nem volt helytálló a polgármester érvelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A magyarok nagy többsége szerint előnyös az EU-tagság, szinte minden kérdésben az európai fősodorral tartanak
Az Eurobarométer szerint az átlagnál is jobban szeretjük az Uniót. A demokráciánkkal viszont mi vagyunk a legelégedetlenebbek.

Link másolása

A magyaroknak majdnem annyira fontos a június 6-9. közötti európai választás, mint az átlag európainak: 51 százalékuk alapvető fontosságúnak vagy alapvető állampolgári kötelességének tartja, hogy részt vegyen rajta, míg az európaiaknak 53 százaléka gondolja így – ismertette a Népszava az Eurobarometer felmérését, amit ma tesznek közzé Brüsszelben.

Ha a jövő héten tartanák a választásokat,

akkor a magyarok 70, az európaiaknak 71 százaléka menne el szavazni,

és csak 10, illetve 14 százalékuk maradna távol. Európai szinten ez számottevő, 10 százalékos emelkedés az öt évvel ezelőtti, az EP választásokat közvetlenül megelőző időszak adataihoz képest. Magyarországon az eltérés még nagyobb, ugyanis 2019-ben alig több mint 43 százalékos volt a részvétel.

Azzal a kijelentéssel, hogy „a szavazás fontos, hogy a demokrácia erős maradjon” a magyarok 84, az európaiak 86 százaléka egyetért. Hasonló azoknak az aránya, akik szerint azért is lényeges a részvétel a választásokon, mert ha nem szavaznak, mások fognak dönteni helyettük. A megkérdezett magyarok és más európaiak 58-58 százaléka állította, hogy mindig szavaz (a magyar adat a korábbi számok fényében némileg túlzó). Mindkét csoportban a távolmaradók több mint a fele gyakorlati vagy személyes, nem pedig ideológiai vagy politikai okkal magyarázta ezt.

Mindkét csoport meghatórozó többsége szerint a következő Európai Parlamentnek legfőképpen a békét és a demokráciát kell védelmeznie.

A magyarok 46, az átlag európaiak 47 százaléka véleménye az EU-ról általában kedvező.

Semleges 39-36 százalék. A magyar állampolgárok 61 százaléka szerint az EU-tagság jó dolog, az európai átlag itt 60 százalék.

Honfitársaink nagy többsége, 77 százaléka szerint az országnak előnyére vált az uniós tagság,

itt az európai átlag 71 százalék. Ennél a kérdésnél a litvánok 91 százalékos elégedettséggel vezetik a mezőnyt, a bolgárok zárják a sort 52 százalékkal.

A demokrácia működésével átlagban 56 százalék elégedett a saját országában, de ez az arány a magyarok esetében csak 47 százalék ez az arány, azaz Magyarországon többen vannak azok, akik nem elégedettek a demokráciájuk működésével.

A közvélemény-kutatásban február eleje és március eleje között 27 uniós tagállam több mint 26 ezer, 15 éve feletti európai polgárát kérdezték, ebből itthon 1019-et.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk