18 millióba került eddig a MÁV-nak a pünkösdi közlekedési káosz, 55 ezer jegy árát térítették már vissza részben vagy egészben
A pünkösdi hosszú
– derült ki a társaság válaszából, amelyet a HVG kérdésére küldtek.
A MÁV június 1-től vezette be azt az új rendszert, amely szerint a 20 percnél többet késő vonatok esetében a jegy árának felét visszatérítik. A pünkösdi hétvégén viszont – amikor a Budapest–Balaton fővonalon komoly fennakadások voltak – bejelentették, hogy ezúttal a teljes jegyárat visszakapják az érintett utasok.
„A késési biztosítás június 1-i bevezetése óta mintegy 45 ezer jegy árának a fele, 10 ezernek pedig a 100 százaléka került visszatérítésre, ez utóbbi a már említett szombati napra vonatkozik. Összesen 36 millió forint feletti összeget fizettünk ki késési biztosításként, ennek közel a fele a pünkösdi hosszú hétvégével volt összefüggésben” – közölte a vasúttársaság.
A vonatok leállása miatt több mint 300 buszt és sofőrt rendeltek ki. A MÁV ezzel kapcsolatban csak annyit árult el, hogy a szombatról vasárnapra tartalékba rendelt buszok költségeit a vasúti közszolgáltatási szerződés keretében számolják el. Az úgynevezett erősítőbusz-flotta 200 járművén kívül további körülbelül 100 Volánbuszt is mozgósítottak.
A Volánbusz dolgozói különböző juttatásokra voltak jogosultak attól függően, hogy eredetileg milyen beosztásuk volt. A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke, Dobi István elmondta: aki rendes beosztás szerint dolgozott, az alapbérét kapta. A pihenőnapról behívott sofőrök dupla bérre, a szabadnapról behívottak pedig 50 százalékos pótlékra számíthattak. Azt viszont nem tudni, hogy a körülbelül száz volános sofőr közül pontosan hányan tartoztak az egyes kategóriákba.
A pótlóbuszok egy része több megyéből érkezett, ezért a teljes útiköltséget nem lehet pontosan megbecsülni.
Kritikák is érték a vészhelyzetre adott választ. Meleg János, a Vasutasok, valamint Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint a MÁV Országos Haváriaközpontja túl sok buszt irányított a helyszínre, és a beavatkozás szakmailag vitatható volt. A vasúttársaság is elismerte, hogy „az utasok egy része húzódozott a felkínált, alternatív eljutási lehetőség igénybe vételétől.”
Egy belső felmérés szerint a volános sofőröknek csak körülbelül az ötöde szállított ténylegesen utasokat, a többiek pedig többnyire a járműveikben várakoztak, sokszor nem ideális körülmények között.
Meleg János azt is hozzátette: „hiszen a közlekedés elsődleges szempontja a megbízhatóság, az ár másodlagos. Senkit sem vonz, hogy féláron késhessen – mindenki elfogadja a szabott árat, ha azért megbízhatóan, időre, pláne kulturált körülmények között célba juttatják.”
Forrás: hvg.hu
