hirdetés
Újabb hidegháború? - a globális felmelegedés orosz-amerikai összeütközéshez vezethet az Északi-sarkon
Bár a legutóbbi északi-sarki NATO-hadgyakorlat célja 'papíron' a katonák hidegtűrő képességének felmérése volt, a valódi veszély az orosz nagyhatalmi ambíció lehet.
Fotó: Joint Task Force - szmo.hu
2019. április 19.


hirdetés

Miközben olvadásnak indult a korábban áthatolhatatlannak hitt jégsorompó Oroszország és Észak-Amerikai között, Moszkva arra készül, hogy újabb részeket követeljen magának az északi-sarkvidéki területekből.

Az egész onnan indult, hogy 2013-ban leszakadt egy jéghegy egy nagy katonai bázis közvetlen közelében. Ez a jéghegy öt év alatt elolvadt, és ezáltal Oroszországot egyenesen Kanada küszöbéig "vitte", felborítva ezzel az „Észak-Amerika erődítmény” koncepciót, amely hosszú ideig elkényelmesítette az Atlanti-óceán túlpartjának katonai tervezőit – írja a New York Times.

Az egyre melegedő Északi-sarkon az a helyzet állt elő, hogy júliusban a hajók könnyedén átkelhetnek az Északi-Nyugati Átjárón, amelynek keresése közben 1845-ben Sir John Franklin brit felfedező még jéggé fagyott a Vilmos király-sziget közelében, legénysége 129 tagjával együtt.

A NATO igyekszik az eseményekkel lépést tartani. Márciusban több tag- és partnerállam, köztük Franciaország, Norvégia, Finnország és Svédország katonái is csatlakoztak a Nanook-Nunalivut fedőnevű hadgyakorlathoz, amelynek célja az volt, hogy felkészüljenek a rendkívüli hidegben egy oroszokkal való esetleges szembenállásra. (Az Egyesült Államok csak megfigyelőkkel volt jelen).

„Oroszország növeli katonai jelenlétét az Északi-sarki övezetben” – jelentette ki Dylan White NATO-szóvivő, és felhívta a figyelmet egy új orosz jégtörő flottára, valamint fegyver- és radar-rendszerekre.

Oroszország már korábban is magának követelte az Északi-sarkot, és 2007-ben két minitengeralattjárót küldött, hogy elhelyezzenek egy titániumból készült orosz zászlót mintegy 4000 méterrel a tenger alatt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Heves viharok, felhőszakadás, jégeső és viharos szél kergeti el a nyárias időt a hét elején
Az előrejelzés szerint kedden és szerdán is figyelmeztetés lesz érvényben a heves zivatarok miatt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 26.



Megint változik az időjárás, a hétvégi nyugodtabb, napos, meleg időt kisöpri egy mediterrán ciklon. Vasárnap éjjel dél felől megnövekszik, a déli megyékben meg is vastagszik a felhőzet, amelyből arrafelé eleredhet az eső.

Hétfővel változik a helyzet. A jövő hét első felében a heves viharokat felhőszakadás, jégeső és viharos szél kísérheti.

Napközben megvastagszik a felhőtakaró, és délutántól egyre többfelé várható eső, zápor, helyenként esetleg zivatar is. Megélénkül a déli szél, átmeneti szélerősödés csupán zivatar környezetében lehet. A legmagasabb hőmérséklet 22 és 28 fok között alakulhat.

A jelenlegi számítások szerint (a mediterrán ciklonok pályamozgása az egyik legnehezebben meghatározható) kedden a ciklon előoldalára kerülhetünk, ami azt jelenti, hogy dél felől meleg, nedves légtömegek érkezhetnek hazánk fölé, melyhez kellő mennyiségű energia is társul majd a légkörben. Ezek együttesen már elegendőek lesznek ahhoz, hogy országszerte záporok, zivatarok alakuljanak ki,

többfelé kell számítani heves viharokra is, elsősorban a felhőszakadások jelenthetnek majd problémát, de emellett jégeső, viharos széllökések és sűrű villámlás is kísérheti a zivatarokat.

A délies szél viharoktól függetlenül is élénk, erős lehet. A legmagasabb hőmérséklet 20 és 27 fok között alakulhat, de a zivatarokat követően több fokkal lehűlhet a levegő.

Lapozz a többi nap időjárásáért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Nem hivatalos: a liberális koalíció nyerhette a szlovákiai EP-választást
A Magyar Közösség Pártja mandátuma egyelőre kérdéses: éppen 5 százalék körül mozognak a nem hivatalos adatok alapján, a Híd párt viszont csak 2,6 százalékot kapott.
Címkép: illusztráció, MTI - Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2019. május 26.



Szlovákiában szombaton este 10-kor már befejeződött az ország történetének negyedik európai parlamenti választása. A voksolás különösebb fennakadások nélkül zajlott, az első visszajelzések szerint a várakozásoknak megfelelően ismét alacsony lehet a részvételi arány.

A helyi választási bizottságok első visszajelzései szerint a szombati voksolás iránt a legtöbb régióban alacsony volt az érdeklődés, az urnákhoz járulók száma a kora esti órákig jóval alacsonyabbnak tűnt, mint a márciusi államfőválasztáson, amelyen a választásra jogosultak csaknem 42 százaléka vett részt. Az urnákhoz járulók száma ugyanakkor némileg magasabbnak tűnt, mint a 2014-es EP-választáson, amikor - az uniós tagországok közül és az ország történetében egyaránt - a legalacsonyabb volt a részvételi arány, mindössze 13 százalékos.

Szlovákiában az EP-választásokon való részvételi arány eddig még soha nem érte el a 20 százalékot.

Az EU előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az EP-választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban be nem fejeződik a szavazás. Ezért Szlovákiában sem közölhetik az adatokat vasárnap este 11 óráig, amíg - az unióban utolsóként - be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek.

Az Új Szó azonban már megírta a nem hivatalos eredményeket. Eszerint

a két liberális párt szövetsége, a PS-Spolu nyerhetett 20,1 százalékkal.

Második helyen a Smer áll 15,7 százalékkal, harmadik lett a szélsőjobboldali LSNS-e 12,1 százalékkal. Utánuk a KDH (9,7%), Sas (9,6) és az Olano (5,6) következik. A Magyar Közösség Pártja mandátuma egyelőre kérdéses: éppen 5 százalék körül mozognak a nem hivatalos adatok alapján, a Híd párt viszont csak 2,6 százalékot kapott.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
EP-választás – 9 óráig 7,78 százalék ment el szavazni, ez magasabb, mint eddig bármikor
A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.
MTI - szmo.hu
2019. május 26.



Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 7,24 százaléka, 95 095 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,83 százalék, ami 25 084 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 6,27 százalék, ebben a megyében 28 141-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
EP-választás: most már biztosan rekordrészvétel lesz: 30,52 százalék szavazott 15 óráig
A fővárosban kiemelkedően magas a részvétel: a szavazók 36,89 százaléka, 484 377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
MTI - szmo.hu
2019. május 26.



Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 36,89 százaléka, 484 377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111 025-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 15 óráig a választásra jogosultak 25,50 százaléka szavazott, 2009-ben 24,09 százaléka, 2014-ben pedig 19,53 százaléka.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x