hirdetés

Hiába tudjuk, hogy a Földön nem lehet végtelen ideig növekedni – beszélgetés Hartay Mihállyal

A környezetvédelmi szakértő szerint az emberek többsége képtelen hosszú távon gondolkodni, pedig nem maradt sok időnk.
Szöveg: Göbölyös N. László; képek forrása: Flickr - szmo.hu
2020. január 18.


hirdetés

Hartay Mihály Közép-Európa egyik legnagyobb használt ruha-visszagyűjtő és feldolgozó cégénél dolgozik. A környezetvédelmi szakértővel, a Humusz Szövetség és a Magyar Természetvédő Szövetség tagjával a ruhaiparról, a csomagolásmentességről és a műanyagszennyezésről beszélgettünk.

- Van esély rá, hogy végleg megszabaduljunk a műanyagoktól?

- A műanyagok többsége kőolaj-alapú, és mivel a földben található kőolaj- és földgáz-készletek mennyisége korlátozott, az állandó kitermeléssel előbb-utóbb kimeríthetjük ezeket az ásványi kincseket.

Ugyanakkor tény, hogy alapvetően megváltoztatták az életünket, és

a modern technológiában nélkülözhetetlenné váltak. Éppen ezért a rövid életciklusú, például az egyszer használatos műanyagokat kellene mindenképpen csökkenteni, vagy az újrahasznosításukat ösztönözni.

hirdetés

- A műanyagprobléma egyik megoldásának sokan a csomagolás-mentességet tartják.

- Vannak olyan csomagolóanyagok, amelyek azonnal hulladékká válnak, élelmiszer-szennyezetten nem is hasznosíthatóak, viszont a mai higiéniai követelményekhez szükségesek. Ha például nem a tetrapack-os dobozt használjuk, hanem kannában visszük haza a tejet - ahogyan ezt néhány évtizeddel ezelőtt tettük - annak különböző káros egészségi következményei is lehetnek. A csomagolás-mentesség tehát egyben óhatatlanul visszalépést jelent a jelenleg nagyon magas higiéniai követelményekben.

- Ezek szerint a „zéró hulladék-elv” utópia?

- Ezt semmiképpen nem mondanám, de ma még nem látható, hogy miként tudnánk visszatérni arra az állapotra, ami 100 évvel ezelőtt még természetes volt, hogy az ember minden hulladékát hasznosítani tudta. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb hulladékot hagyjunk magunk mögött, és az a hulladék újrahasznosítható legyen, vagy végképp rendezett körülmények között rakják le.

- Szinte naponta olvashatunk arról, hogy a műanyag mindenütt jelen van, a levegőben, a vizekben, a tengeri élőlényekben. És megtanultunk egy új kifejezést: mikroműanyag-szennyezés.

- Az egyik legnagyobb környezeti katasztrófával fenyegető problémát az óceánokban lévő műanyag-szennyezés jelenti. Szinte minden óceánban találhatók nagy méretű műanyag-szigetek, amelyek az egyes országok rossz hulladék-gazdálkodásából adódnak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik legnagyobb eredménye, hogy míg 2004 előtt Magyarországon 3000 hulladéklerakó volt, és abból 2900 szigeteletlen, ma már csak 72, megfelelő ellenőrzéssel és biztonsággal működő lerakó van az egész országban. Sajnos sok helyütt a világban, főleg Ázsiában, Afrikában Dél-Amerikában, a hulladék-gazdálkodás nagyon fejletlen, és rengeteg hulladékot engednek a folyókba és a tengerekbe. Ezért felelős Európa és Észak-Amerika is, mert nagyon sok az átterhelés, azaz a legszennyezőbb ipari termelést és annak rengeteg hulladékát ezekre a kontinensekre visszük.

Például a világ összes leselejtezett hajóját közvetlenül az Indiai-óceánban bontják le, mert ott olcsóbb, és kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások. Magam is láttam ezt Mumbaiban. Ott egészen fekete színe van ott a tenger vizének.

És akkor még nem beszéltünk a térség több milliárd lakosának fogyasztásáról, ami szintén az élővizeket terheli.

A mikroműanyag egészen másképpen kerül bele a vizekbe. Bár a kutatások még kezdeti stádiumban vannak e téren, nagy valószínűséggel a műszálas ruhaneműk mosása során fellépő polimer-degradáció az oka. Ezeket a szennyvíztisztítók nem tudják kivonni, bekerülnek az élővizekbe és a visszatápláláskor sem lehet őket az ivóvízből kiszűrni. Tehát folyamatosan szaporodik a mennyiségük az általunk is elfogyasztott vizekben.

Még nem tudjuk mérni, hogy ennek milyen az egészségügyi hatása, de azt már elmondhatjuk, hogy az ásványvizekben és a természetes csapvízben is literenként 50-60 mikroszál található.

-Ez nagyon fontos dolog, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóságért sokat tehetünk öltözködésünkkel is.

- Sajnos a ruházkodásban olyan tendencia alakult ki az elmúlt évtizedekben, hogy lerövidültek egy-egy ruha hordásának ciklusai.

Korábban egy évben kétszer, tavasszal és ősszel volt divatváltás, ma 8-10 hetenként változnak a divatok, és ezzel együtt a ruhák minősége is jelentősen romlott.

Tehát egyre több textíliát és egyre több műszálat használunk, holott a textilipar az energiaipar után a második leginkább környezetterhelő iparág.

Így az alig hordott ruhák is jelentősen szennyezik a környezetet, főleg, ha bekerülnek a hulladékok közé.

- És megint odajutottunk, ahová a legtöbb fenntarthatósági problémával: egy felfokozott fogyasztói társadalomban élünk, amely a rekámáradatával, és annak társadalmi üzenetével óriási ellenszelet jelent.

- Tudomásul kell venni – ezt a humánantropológusok egyértelműen kimondják – hogy az ember nem képes hosszú távra gondolkodni. A saját életét, a gyerekeiét, esetleg még az unokáit is megtervezi, de alig van olyan ember, aki arra gondol, hogy az ükunokájának milyen lesz a sorsa. Ráadásul a társadalmi környezet, a demokratikus társadalmak működése is, amelyben 4-5 évenként választjuk újra a politikusokat, a rövid távú szemléletet erősíti. Ez meglátszik a mindennapjainkban.

Érthető, hogy az ember megpróbálja kihasználni a technológiai fejlődésből adódó lehetőségeket, de ez a környezet erőteljes kizsákmányolásához vezet. Pedig most már nagyon sürget az idő, az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) jelentései egyértelműen bizonyítják, hogy nincsenek évszázadaink a megoldás megtalálására, olyan mértékben emelkedik a széndioxid-koncentráció, és olyan mértékben használjuk ki a Földet.

Ma már alig van ember, aki ne látná be, hogy a véges Földön nem lehet végtelen módon növekedni, de cselekedeteink mégis csak rövid távú megoldásokat adnak. Számomra az egyik legpozitívabb dolog volt, hogy a 2015-ös párizsi konferencián közel 200 ország egyetértett a klímavédelem fontosságában, de aligha mondhatjuk el az elmúlt öt évről, hogy javítottunk volna a világ ökológiai helyzetén. Sőt, ellenkező folyamatok is elindultak: két világhatalomnak, az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának is olyan vezetői vannak, akik nem hisznek a klímaválságban és ez morálisan is hátráltató tényező a világpolitikában. Holott ennek a két országnak nagyon jelentős az ökológiai lábnyoma.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
tk3s_swns_violin_surgery_01.jpg

Hegedült a páciens saját agyműtétje közben, ezzel segítette is az operációt

A sebészek a hatórás műtét felénél felébresztették az asszonyt, kezébe adták a hegedűjét és arra kérték, hogy játsszon hangskálákat.
Fotó: King's College Hospital / SWNS (Northfoto) - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Nem mindennapi operációt örökítettek meg a londoni King’s College kórházában. A páciens, az 53 éves Dagmar Turner hegedűjátékával segítette az orvosokat agydaganatának eltávolításában.

Az asszonynál 2013-ban diagnosztizáltak egy lassan növekvő tumort, miután görcsöt kapott egy szimfónia előadása közben. Bár sugárkezelést kapott, a daganat 8x4 cm-esre nőtt agyának jobboldali homloklebenyében, közel ahhoz a területhez, amely irányítja a bal kéz finommozgásait. Ez elengedhetetlen egy hegedűművész játékához.

Dagmarnak tíz éves kora óta a hegedű a szenvedélye, tagja a Wight-szigeti szimfonikusoknak és valóságos lelki beteg lett attól a gondolattól, hogy nem játszhat többé. Szerencsére a műtétet vezető Keyoumars Ashkan professzor maga is zenél, ezért megértette páciense aggodalmát. Ő és asszisztenciája ennek szellemében tervezték meg az operációt, még azt is kitalálták, hogy az asszony milyen pozícióban feküdjön, hogy hegedülni tudjon.

A sebészek a hatórás műtét felénél felébresztették Turnert, kezébe adták hegedűjét és arra kérték, hogy játsszon hangskálákat. Ezáltal sikerült beazonosítani, egyben elkerülni a játék által aktivált agyterületeket.

Az operáció során végül sikerült a daganat 90%-át kivágni. Dagmar Turner három nappal később visszatérhetett családjához és reméli, hogy hamarosan újra játszhat zenekarával – írta a Daily Mail

hirdetés

Az orvosi szenzációról videofelvétel is készült:

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
atomhaboru-katasztrofa-publicdomainpictures.jpg

A „sima” halál ehhez képest semmi: ez várna rád egy nukleáris apokalipszis közepébe kerülve

Aki egy atomrobbanás hatósugarába kerül, megsemmisül, de a Föld és az óceánok minden élőlénye megérezné.
Fotó: Public Domain Pictures - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Alan Robock klimatológus, a New Jersey állambeli Rutgers egyetem kutatója egy Oroszország és az Egyesült Államok közötti totális atomháború szörnyű vízióját vázolta nemrégiben a Fox News-nak adott interjúban. Ebben emlékeztetett arra, hogy egy atombomba olyan, mintha a nap egy darabját vinnék a Föld felszínére a másodperc tört részére, és ezáltal egy bizonyos körzeten belül minden porig égett, ahogyan Hirosimában a 15 kilotonnás robbanó erejű bomba nyomán.

Egy atomháború esetén a robbanások nyomán keletkezett minden füst felszállna a sztratoszférába, és több mint öt éven át eltakarná a napot. Lehűlés jönne, kevesebb napsütéssel, kevesebb esővel, ugyanakkor nagy mennyiségű UV-sugárzás érné a Földet, mert az ózonréteg elpusztulna

– idézte a Futurism.

Robock és kutatócsapata már tavaly közölt egy tanulmányt az amerikai geofizikus szövetségének lapjában, amelyben azt jósolták, hogy

egy nukleáris háború átlagosan 9 Celsius-fokkal csökkentené a globális hőmérsékletet, és nyáron az északi félteke nagy részén fagypont körüli hőmérséklet lenne még nyáron is.

hirdetés

Mindez súlyos élelmiszerhiányhoz is vezetne. Az óceánok a jelenleginél sokkal nagyobb széndioxid-mennyiséget nyelnének el, amelytől tovább savasodnának, és feloldanák a kagylók, rákfélék páncélját és a korallokat.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
oreg-no-pxfuel.jpg

Három generáció alatt megháromszorozódott az emberi élettartam

A kutató szerint a társadalmak még nincsenek felkészülve arra, hogy tömegével jelennek meg 80-90 évesek.
MTI, Fotó: Illusztráció/Pxfuel - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A kutató elmondta, az emberiség történetének 99,9 százalékában a várható élettartam 30, de még 160 évvel ezelőtt is csak 45 év volt a svéd nők körében.

Ma a japán nők élnek a legtovább, az ő várható élettartamuk már 87 év.

"Egész egyszerűen nincs arra felkészülve a társadalom - egyénileg és családpolitikailag vagy társadalompolitikailag sem -, hogy miként lehet kezelni azt, hogy tömegével megjelennek olyan emberek a társadalomban, akik 80-90 évesek"

- mondta a kutató.

hirdetés

"Felvetődik, hogy ez a tömeg aktívan vagy inaktívan tölti-e az időskorát, illetve meddig fog tartani a nyugdíjkorhatár, ha az ember 90-100 évig él"

- tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is, fontos szerepük van a területet kutató szakembereknek, akik megoldásokat kínálnak az ebből fakadó társadalmi konfliktusokra.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
no-baba-pxfuel.jpg

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

A 34 éves francia nő meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték. Még ezelőtt vettek tőle petesejtet, így végül anya lehetett.
MTI, címkép: illusztráció (Pxfuel) - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek éretlen petesejtből, amelyet laboratóriumban érleltek, lefagyasztottak, majd öt évvel később felolvasztottak és megtermékenyítettek - jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban.

Esetleírásukban ismertették, miként született fia egy 34 éves francia nőnek, aki meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték.

A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket.

Az érett petesejteket azután lefagyasztották nagyon gyorsan folyékony nitrogénnel, hogy csökkentsék a jégkristályok formálódását és a sejtkárosodást.

Eddig még soha nem sikerült ily módon daganatos beteget megtermékenyíteni,

hirdetés

igaz születtek gyermekek in vitro peteérleléssel, de azokban az esetekben nem fagyasztották le az érett petesejteket, hanem azonnal visszaültették a páciensbe - olvasható a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Találkoztam a 29 éves beteggel azután, hogy diagnosztizálták nála a daganatot, és tanácsokat adtam neki a megtermékenyítés lehetőségeitől. Javasoltam neki a petesejtfagyasztást in vitro peteérlelés után, valamint petefészekszövet lefagyasztását. A beteg a másodikat elutasította, mivel az túlságosan megterhelő lett volna néhány nappal a rák diagnózisa után" - idézte fel Michael Grynberg professzor.

A nő petefészkeiben található éretlen petesejtek érését nem lehetett hormonkezeléssel serkenteni, mert az túl sok időbe telt volna, és súlyosabbá tehette volna betegségét. A legjobb opciónak így az IVM, majd a már érett petesejtek lefagyasztása bizonyult.

Öt évvel később a nő felépült a betegségből, de a kemoterápia miatt meddővé vált. A lefagyasztást hat petesejt élte túl, amelyet megtermékenyítettek intracitoplazmatikus spermiuminjektálással (ICSI), ami a lombikbébi kezelés egyik altípusa.

Öt sikeresen megtermékenyült, és egy embriót ültettek be a nő méhébe. Kilenc hónappal később, 2019 júliusában egészséges fiúnak adott életet.

"Nagyon örültünk annak, hogy a páciens mindenféle nehézség nélkül terhes lett, és kilenc hónapra egészséges gyermeknek adott életet" - mondta a professzor.

"A termékenység megőrzését mindig szem előtt kell tartani a fiatal rákbetegek kezelésekor. Tudatában voltunk annak, hogy a laboratóriumban érlelt petesejtek rosszabb minőségűek, mint amikor a peteérési folyamatot hormonkezeléssel serkentjük. De sikerünk azt mutatja, hogy ez a technika életképes opció lehet a női termékenység megőrzése érdekében"

- tette hozzá Michael Grynberg.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!